Vulkánkitörés fenyegeti Németországot?

Rate this item
(3 votes)
6789A szakértõk széles köre elõször áll ki egységesen amellett a feltételezés mellett, hogy a Köln közelében lévõ Eiffel-hegységben akár a közeljövõben vulkánkitörésre kerülhet sor. Habár nem kell a Vezúvéhoz hasonló méretûre számítani, Németországban így is ez lenne az elmúlt 10 ezer év elsõ vulkánkitörése. Hatalmas robbanás rázza meg a házakat Frankfurt am Maintól egészen Kölnig. A távolban hamu és tûzfelhõ emelkedik fel az Eiffel-hegységrõl.

A hegyrõl lávaáradat zúdul alá a Rajna völgyébe. A folyót elrekesztõ lávagát visszaduzzasztja a vizet, Strassburgtól Mannheimig hatalmas áradást okozva a Felsõ-Rajna árokban.

Ez a scifibe illõ leírás a lehetséges vulkánkitörés következményeirõl Ulrich Schreibernek, a Duisburg Egyetem geológusának nemrég megjelent könyvében, A hangyák menekülésében (Die Flucht der Ameisen) olvasható. A tudós a könyv megjelenése óta tudományos konferenciákon és szaklapokban is alátámasztotta prognózisát.

A Spiegel Online híradása szerint elõször fordul elõ, hogy szakember potenciális veszélyforrásnak minõsíti az Eiffel-hegységet, kockáztatva ezzel azt, hogy vészmadárnak vagy szenzációhajhásznak minõsítik. Németország ugyanis nem éppen az aktív vulkánok hazája, az utolsó kitörésre 11 ezer évvel ezelõtt került sor.

6790

Ami viszont a könyvnél is meglepõbb, hogy szakmai körökben sokan kiálltak Schreiber elmélete mellett. Klaus-Günter Hinzen, a Köln Egyetem szeizmológusa a Spiegelnek adott interjújában elmondta, hogy a fent leírt forgatókönyv valóban lehetséges. „Természetesen a veszély mértéke nem hasonlítható össze a Vezúvéval" - tette hozzá Hinzen, aki évek óta az Eiffel-hegység rengéseit vizsgálja.

Pár hónap vagy több évszázad?

Habár a kutatók abban egyetértenek, hogy vulkánkitörésre számítani kell, az idõpontot illetõen igencsak bizonytalanok. Akár pár hónapon belül, de több száz év múlva is sor kerülhet a kitörésre. Komoly gond, hogy a térség hivatalosan nem számít veszélyeztetettnek, ezért nincs is forgatókönyv arra vonatkozólag, hogy a hatóságok és a lakosság részérõl mi a teendõ egy vulkánkitörés esetén.

A legutóbbi nyugalmi idõszak 12 900 évvel ezelõtt ért véget, a mai Laacher-tó helyén végbement hatalmas kitöréssel. Ezt a kitörést közel százezer éves nyugalmi szakasz elõzte meg. A kitörés a hamufelhõt 30 kilométer magasba lõtte fel, és a hamu a széllel egészen Svédországba eljutott.

"Andernachnál a láva eltorlaszolta a Rajna útját, melynek következtében a mai Koblenz környékét több méteres víz borította el (lásd elsõ kép). Pár nappal késõbb a „lávagát" átszakadása után a víz egészen a mai Hollandiáig méteres hullámok formájában zúdult le. Az iszapban talált korabeli tárgyi és csontvázleletek arról tanúskodnak, hogy az ott lakókat meglepetésként érte az esemény." - nyilatkozta Hans-Ulrich Schmincke, a kieli Leibniz-Institut für Meereswissenschaften vulkanológusa.

A legutolsó kitörésre 11 ezer évvel ezelõtt került sor, de az jóval kisebb volt, mint az elõbb említett. Ennek nyomán keletkezett az Ulmener Maar. Az Eiffel-hegység mai arculatát leginkább a vulkánkitörések nyomán keletkezett mintegy 50, késõbb vízzel feltöltõdött, szabályos kör alakú kráter, ún. maar határozza meg.

Több érv szól amellett is, hogy a Laacher-tó vulkánjának mintegy 13 ezer évvel ezelõtti kitörése valójában egy hosszú aktív idõszak kezdetét jelezte, amely máig nem zárult le, vagyis jelenleg nem nyugalmi, hanem aktív idõszakban van a terület. Ugyanis az elmúlt 450 ezer év három aktív szakasza több tízezer évig tartott. Amennyiben az Eiffel-hegység esetében is igaz a világ számos vulkánjánál tapasztalt ciklikusság, akkor a földtörténeti értelemben vett közeljövõben igen sok esély van akár több kitörés bekövetkezésére is.

A hangyák jó elõrejelzõk

A terület nyugtalanságát jelzi az is, hogy Koblenz és a Laarcher-tó között rendszeresen regisztrálnak kisebb-nagyobb rengéseket. Ennek oka valószínûleg a mélybõl feláramló víz, amely a mintegy 50 kilométer mélységben lévõ magmakamra hatására felforrósodik. A földkéreg ugyanis a Laarcher-tó környékén egy kilométer mélységben már 60-70 Celsius fokos, ami rendkívüli magas értéknek számít.

6791Ugyancsak ezt támasztják alá a Laarcher-tóban megjelenõ széndioxid gázbuborékok, amelyek a feláramló magmából szabadulnak fel. Míg korábban ezeket csak utóvulkáni mûködésnek vélték, ma már inkább tartós aktív tevékenység részének tekintik.

Habár a vulkánkitörések elõrejelzése mindig komoly fejtörést okoz a kutatóknak, Schreiber - mint a könyve címe is utal rá - a hangyákban látja a megoldás kulcsát. A kutató szerint ugyanis ezek a rovarok kitûnõ elõrejelzõi lehetnek a vulkánkitörésnek, mert a vulkán aktívvá válásával a feláramló széndioxid gáz hatására elhagyják a repedésekbe, mélyedésekbe épített fészküket.

National Geographic Online

 

 

 

 
Read 3943 times Last modified on July 29 2014

Leave a comment

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.

1 comment

  • Comment Link Horogh Balázs September 14 2010 posted by Horogh Balázs

    Nagyon jó ez az oldal remekül figyelmeztetik az embert a vulkánkitörésre!!!!Bár szerintem csak pletyka :-*

Read 12782 times 26
Szupervihar az űrben - károk a Földön
Milyen az időjárás a kozmoszban? Mennyire befolyásolják az űrben megfigyelhető meteorológiai jelenségek a Föld időjárását? 2012-ben ér a maximumra a…
Read 11002 times 13
Egy korszak vége
Bizonyára a 2012-es évről mindenki hallott már ilyen-olyan forrásból. Felmerülhet benned a kérdés: mit kaphatsz tőlünk, amit máshol nem, vagy…
Read 9666 times 15
Arany Fehér Por ('White Powder Gold') másnéven ORME-elemek
Bizonyos vulkanikus eredetű kõzetekbõl nyert porok, amik felborították az ásványtani, kémiai, mágnesfizikai, bio-kémiai ismereteket, a legelképesztõbb gravitációs és térdimenziós anomáliákat…
Read 8830 times 5
Maják világvége elmélete
A maják tudták, hogy honnan ered fejlett tudásuk. Azt állították, hogy Quetzalcoatl, az isten elsô teremtményei, az elsô emberek adták…
Read 7938 times 1
Összeomlik a Föld mágneses mezeje
Az elmúlt másfél évszázadban a Föld mágneses mezejének erõssége 10-15 százalékkal csökkent, és a folyamat gyorsul, állítják kutatók. A gyengülés…