Nincs köze a teliholdhoz?

Rate this item
(1 Vote)

2011. mácius 10

 

A szokásosnál közelebb lesz a Hold március 19-én Cikk: Origo

Péntek, 9.00. "Extrém szuper telehold" lesz a jövő héten, amely a szokásosnál erősebb árapályhatást és ezzel katasztrófákat okozna a Földön - legalábbis ezt állítja Richard Nolle asztrológus. A szokásos augusztusi Mars-közelséghez hasonlóan ez az információ is rohamosan terjed az interneten, az esetről a internetes hírportál is beszámol.

A Holdnak komoly hatása van a Földre, és a kezdetektől befolyásolja geológiai, sőt biológiai fejlődését. Még az sem kizárt, hogy a női menstruációs ciklus is a Holdnak köszönhető. Kell-e bármilyen szokatlan dologra készülnünk március 19-én? A Hold elliptikus pályán kering Földünk körül. Ennek eredményeként földtávolsága 356 410 km és 406 680 kilométer között változik. Március 19-én, a legközelebbi teliholdkor 356 577 kilométerre lesz tőlünk - ez már majdnem a földtávolság legkisebb értéke.

A Hold folyamatosan úgynevezett árapályhatást fejt ki bolygónkra. A jelenség keretében nemcsak a világtenger szintje emelkedik és süllyed periodikusan, hanem a szilárd kőzetburokban is történnek mozgások - igaz, ez utóbbiak mértéke sokkal kisebb.

Az árapály (a Hold távolságától függetlenül) mindig telehold és újhold idején a legnagyobb, mivel ekkor kísérőnk a Nappal egy vonalba kerül, és a két égitest árapálykeltő hatása összeadódik. Ekkor maximális az apály és a dagály közötti különbség a tengereken is. Ilyen helyezet havonta kétszer áll elő. A jövő héten következő telehold idején elméletileg valamivel még nagyobb lehet az árapály a szokásosnál.

Az árapályhatás azonban eddig sem okozott katasztrófákat a Föld fejlődése során. Ellenkezőleg - mint arról nemrég beszámoltunk, fontos bolygónknak az élet szempontjából. A Hold egyik legfontosabb hatása, hogy a Föld forgástengelyének helyzetét stabilizálva csökkenti az éghajlati kilengéseket, illetve a tengerparti zónákban gazdag élővilág kialakulásához biztosított feltételeket. Az árapályjelenség régóta befolyásolja a Föld jellemzőit. Hatására a Hold lassan távolodik tőlünk, évente négy centiméterrel.

Nem a Hold okozta a földrengést

Mint arról csütörtökön olvashattak rovatunkban, viharok, szökőárak és földrengések várnak bolygónkra március 19-én, teleholdkor, egyes lánclevelekben terjedő hírek szerint. Az aktuális katasztrófákért a Holdat okolják, amely 18 éve a legkisebb távolságra lesz a Földtől.

John Vidale (University of Washington, Seattle) elmélete szerint telehold idején közelítőleg 1%-kal emelkedhet a földrengések valószínűsége. Ez leginkább az úgynevezett szubdukciós zónákban mutatható ki, ahol az óceáni kőzetlemezek a kontinentális lemezek alá buknak. Itt ugyanis az árapály mértéke befolyásolja a kőzetlemezek feletti vízmennyiséget, és ezzel a lemezek belsejében ébredő feszültségek jellegét. Amikor a legkevesebb víz borítja a területet, tehát amikor a legerősebb az apály, akkor könnyebben mozdulnak el a lemezek és pattannak ki rengések.

Ám ha ez így is van, az eltérő földtávolban bekövetkező teleholdak ilyen jellegű következménye kimutathatatlan. A Földünkön megfigyelhető természeti katasztrófák fő okai bolygónk saját belső folyamataiban, illetve a Nappal kapcsolatban fellépő meteorológiai és éghajlati jelenségekben keresendők.

Már huszonnégy áldozata van a kínai földrengésnek

Huszonnégy ember meghalt, 207 megsérült egy földrengésben Kína délnyugati részén, a mianmari határnál. A katasztrófában sokan a romok alatt rekedtek, több száz ház sérült meg és az áramellátás is szünetel. Mianmarból nem érkezett hír áldozatokról.

A Richter-skála szerint 5,4-es erejű földrengés Junan tartományban, közép-európai idő szerint reggel hatkor történt, amerikai szeizmológusok szerint 34, kínaiak szerint csak tíz kilométeres mélységben. Az állami Hszinhua hírügynökség szerint hatszáz ház vált lakhatatlanná. Három utórengés is volt. A kínai hatóságok ezer katonát vezényeltek a mentőegységek mellé, ők sátrakat, takarókat, ruhákat és más felszerelést is vittek magukkal.


2011. március 11 - 07:39 ( Blikk )

Heves, 8.9-es erősségű földrengés rázta meg pénteken Japán északkeleti partvidékét helyi idő szerint délután háromnegyed háromkor.

Azóta már több erős utórengés is volt a szigetország északkeleti partvidékén. Halottakról egyelőre nincs információ... A tokiói parlamentben kilengtek a csillárok, nagy riadalom keletkezett. Az országban leállították a sebesvonatok közlekedését. A térségben pedig leálltak az atomerőművek, az olajfinomítók, a vasúti közlekedés, nem működnek a telefonhálózatok. Az első hullámok itteni idő szerint 7 óra 30-kor érték el a szigetország partjait. A keletkezett szökőár az oroszországi Szahalin szigetének partjait, valamint az Északi-Mariana-szigeteket is fenyegeti. Akkora volt a földrengés, hogy még a magyarországi földrengés mérő állomások mérői is jelezték. Az elmúlt napokban számos nagyobb rengés, szerdán 7,3-as erősségű rázta meg Japánnak ugyanezt a térségét.

cumani2

Hetvennyolc évvel ezelőtt, 1933-ban egy 8,1-es erősségű rengést követően a térségben háromezer ember halt meg. A cunami drámaian hasonlít a 2004-es indonéziai cunamihoz, ahol legkevesebb168 ezer ember vesztette életét.

11:32 (ATV) Tűz ütött ki egy atomerőműben

Kyodo News beszámolója szerint a földrengés következtében tűz ütött ki az Onagwa atomerőmű egyik turbinaépületében. És Tokió közelében lévő Icsiharában kigyulladt egy olajfinomító.

 

12:50 (ATV) Nukleáris vészhelyzet

Japánban nukleáris vészhelyzetet jelentettek be, miközben hűteni próbálják a "nem a tervek szerint" működő reaktorokat - írja a Guardian. Az Onagawa atomerőmű egyik turbinaházában tűz ütött ki, állt a Tohoku Electric Power tájékoztatásában. Ez a rész el van választva a reaktortól, állítólag radioaktív sugárzástól nem kell tartani. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) közölte, hogy négy atomerőműt leállítottak az érintett területek közelében biztonsági okokból.

13:58 (ATV) Eloltották a tüzet az erőműben

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentése szerint eloltották a tüzet az Onagava atomerőműben, amellyel kapcsolatban nukleáris vészhelyzetet jelentettek be a hűtőrendszer meghibásodása miatt. Eközben a Fukushima atomerőmű két kilométeres körzetében élő embereket az esetleges radioaktív szivárgás miatt a környék elhagyására szólították fel, bár a hatóságok korábban arról számoltak be, hogy a probléma nem reaktorszivárgással, hanem a hűtőrendszer meghibásodásával áll kapcsolatban.22:26 - (kisalföld) Újabb erős földrengés volt Japánban, ezúttal a szigetország északnyugati részén, a fő sziget, Honsú középső, hegyek szabdalta területén helyi idő szerint szombat hajnali négy órakor.
A földrengés epicentruma Tokiótól mintegy 170 kilométerre északra, Niigata prefektúrában, fészke pedig 10 kilométeres mélységben volt a japán meteorológiai ügynökség közlése szerint. A föld mozgását érezni lehetett Niigata mellett a szomszédos Nagano prefektúrában és Tokióban is, ahol ismét kilengtek a magas épületek. Televíziós beszámolók szerint a hajnali rengés földcsuszamlásokat okozott, és lavinákat indított el. Az ország átellenes, északkeleti részén, ahol helyi idő szerint péntek délután 8,9-es erősségű földmozgás pusztított, még mindig erős utórengéseket észlelnek.

Az olasz földtani és vulkanológiai intézet előzetes mérései szerint a nagy erejű japán földrengés közel tíz centiméterrel mozdította el a Föld forgási tengelyét, ez azonban emberi léptékben minimális és észrevehetetlen - a másodperc néhány milliomodjára tehető - változást okoz a nap hosszában.

20:57 (Kisalföld) A bajba jutott fukusimai atomreaktor irányítói arra készülnek, hogy kinyissák a reaktortartály szelepét, s ezzel lecsökkenjen a tartályban a nyomás. A művelet radioaktív gőz kiszabadulásával járhat - jelentette be Kaieda Benri japán ipari miniszter helyi idő szerint a szombat hajnali órákban. A miniszter szerint a kiszabaduló anyag kevés, a sugárszintje pedig alacsony, vagyis a radioaktív terhelés nagyon kis mértékű lesz, és nem fenyegeti a környékbeliek biztonságát. A tenger felé fújó szelet is figyelembe veszik - mondta.

A lakosságot három kilométer sugarú körzetből már kitelepítették, további tíz kilométeres körzetben pedig felszólították, hogy maradjon az épületekben. Kaieda a japán hírügynökség szerint hangsúlyozta, hogy "valamit tenni kell" a nyomás csökkentésére.

Hírügynökségi jelentések szerint kitört Indonézia egyik legaktívabb tűzhányója a Karangetang. A hatóságok megkezdték a vulkán oldalában élők kitelepítését. A kitörés néhány órával a 8.9 magnitúdójú japán földrengés után kezdődött.

Legutóbb 2010. augusztusában aktivizálódott a tűzhányó, akkor 4 helybeli lakos tűnt el. A másik nevén Api Siau vulkán a 22 ezer lakosú Siau sziget északi részén található, Sulawesitől északra. A tűzhányót viszonylag hasonló kitörési stílus jellemzi, mint a Merapit. 1675 óta mintegy félszáz kitörés jegyezték fel - írja Harangi Szabolcs a Tűzhányó blogban.

A kitörés néhány órával a 8.9 magnitúdójú japán földrengés után kezdődött, egyesek felvetették a két esemény közötti kapcsolatot. A helyzet az, hogy az aktív tűzhányók esetében, amelyek kitörés előtt állnak egy ilyen lökéshullám, amit a Föld szinte mindegyik szeizmográfja észlelt, elősegítheti az azonnali kitörést - állapítja meg az ELTE tanszékvezetője.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a vulkánkitörés a földrengés miatt történt. Ez amúgy is bekövetkezett volna, de lehet, hogy csak néhány nap múlva. Az Etna esetében is bármikor (napok-hetek múlva) várható egy újabb látványos kitörés. Az elmúlt héten voltak arra utaló jelek, hogy egy újabb lávaszökőkút kitörés lehetséges napokon belül.

Nincs kizárva, hogy ez most rövidesen bekövetkezik és akkor sokan úgy érezhetik, hogy a vulkáni működés a japán földrengés miatt van, azaz minden mindennel összefügg. Azonban ezt meglehetősen nehéz bizonyítani egy olyan vulkán esetében, ahol már "útban van" a kitörés (ráadásul jelei már a japán földrengés előtt is megvoltak).

Szoros kapcsolat tehát biztosan nincs az ilyen események között, de a földrengések adhatnak egy utolsó lökést a már amúgy is kitörni kész vulkánoknak - összegzi véleményét Harangi Szabolcs.

 


2010.03.12

Robbanás volt a fukusimai atomerőműben

Gázrobbanás történt szombaton, közép-európai idő szerint a reggeli órákban a japán fővárost árammal ellátó egyik fukusimai atomerőműben. Az erőművet üzemeltető Tokiói Villamosművek szerint négy dolgozó megsebesült, amikor a hűtési folyamatban használt hidrogén berobbant a Tokiótól 240 kilométerre északra található 1-es számú atomerőműben. A japán televízióadásokban azt is látni lehetett, hogy egy épület falai leomlanak, s csak az acélváza marad meg. Jukio szerint valószínűleg "deformálódott" a hármas reaktor magja, s "nagyon valószínű", hogy részben végbement a fűtőelemek megolvadása. A reaktormag teljes megolvadása esetén urán és más hasadóanyagok kerülhetnek a környezetbe, ami súlyos egészségkárosodást okozhat. Szombaton robbanás döntötte romba a Tokiótól 240 kilométere északra található fukusimai atomerőmű egyes reaktorépületének betonburkolatát. A detonációt az okozta, hogy a földrengés miatt megsérült a reaktor hűtőrendszere, s a hűtővíz szintjének a csökkenésekor hidrogén szabadult fel, amely a két tartályfal közé jutva oxigénnel vegyült, és berobbant. Most ugyanez a folyamat játszódik le a hármas reaktorban is. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az egyes fukusimai atomerőműben hat reaktor van, s ezek közül négyben nem adódtak semmilyen problémák. A két meghibásodott atomreaktort aligha lehet majd helyreállítani, mert tengervízzel és bórsavval töltik fel őket, hogy lehűtsék és csökkentsék bennük a nyomást.

Az erőműt ellepte a tengervíz pénteken. A Fukushima 1-es üzem építésekor az volt a cél, hogy ellenálljon 5,7 m a 2. számú üzem 5,2 m-es szökőár hullámnak.

A baleset során vasárnap 19, előző nap pedig 3 embert ért sugárfertőzés, őket kórházban ápolják. A két fukusimai atomerőmű térségéből eddig több mint 170 ezer embert telepítettek ki, s tízről húsz kilométeres sugarú térségre terjesztették ki a vészhelyzeti minősítést. Jukio szerint vasárnap rövid ideig 1557,5 mikrosievertre emelkedett a sugárzás szintje, s meghaladta az egészségügyi határértéket, de ötven perccel később már csak 184,1 mikrosievertes sugárzást mértek.

114    
     

Geológiai háttér

A földrengések túlnyomó többsége a földkéreg nagyszerkezeti határvonalai mentén pattan ki. Földünk néhányszor 10 kilométer vastag szilárd kérge több kőzetlemezből áll, amelyek jégtáblákhoz hasonlóan "úsznak" az alattuk elhelyezkedő felső köpeny, az asztenoszféra anyagán. Ezeket a "kőzettáblákat" a földköpenyben jelentkező áramlások hajtják, ezek az áramlások vezetik el a csaknem 3000 kilométer mélyen kezdődő földmag nagyobb hőmérsékletét a felszín irányába.

A legnagyobb földrengések olyan térségekben pattannak ki, ahol egy kőzetlemez egy másikkal ütközve alábukik (úgynevezett szubdukció), és anyaga a mélybe jutva felolvad a földköpenyben, kiterjedt vulkánosságot okozva maga felett. Az ilyen ütközési zónák - a mélytengeri árkok területén - a legveszélyesebbek, a mostani rengés is ilyen helyen történt.

 

Tengeri hullámfajták

A cunami japán szó, a "cu" jelentése kikötő, a "nami" hullámot jelent. Az óceánokon és tengereken háromféle hullámot lehet megkülönböztetni. Leggyakoribb a szél által keltett "normális" hullám, de az árapály jelensége is hullámot kelt. Végül maga a cunami is hullám, illetve hullámok sorozata. E három hullámfajta tulajdonságai alapvetően eltérnek egymástól.

A szél által keltett hullámok maximum 8-10 m mélységig nyúlnak le, amplitúdójuk nem haladja meg a 20 métert, 100-500 méteres hullámhossz mellett 20-50 km/óra sebességgel terjednek.

Az árapályhullám 10-30 méter mélyre terjed, amplitúdója 2-10 méter, hullámhossza 1-2 km, terjedési sebessége 20-40 km/óra. A fentiektől alapvetően eltér a cunami, hiszen az egész víztömeg mozdul meg, amplitúdója csupán 0,4-2 méter, hullámhossza viszont 100-300 km és terjedési sebessége 500-1000 km/óra. Mindezek az adatok a nyílt tengerre érvényesek. A partokhoz közeledve a szél által keltett hullámok feltorlódnak, átbuknak, és így érik el a partot. Egyes különösen erős szélviharok, például hurrikánok vihardagályt hoznak létre, amikor a hullámok mellett a tenger szintje is több méterrel megemelkedik. Ez történt 2005 augusztusában New Orleans térségében a Katrine hurrikán hatására.

Az árapályhullámok elsősorban tölcsér alakú öblökben, a víztömeg fokozatos feltorlódása miatt érnek el a szokottnál nagyobb magasságot, például a Kanada keleti partján fekvő Fundy-öbölben (New Brunswick) a dagályhullám 14-16 m magasságot ér el.

A cunamikat, mivel itt az egész víztömeg megmozdul, sokan tengerrengésnek is nevezik. Kis amplitúdója miatt a cunamit a nyílt tengeren szabad szemmel nem is lehet észrevenni. Figyelemre méltó a cunamik nagy terjedési sebessége a nyílt tengeren. A partokhoz közeledve a cunami lefékeződik, és ennek következtében az egész víztömeg akár több tíz méter magasra torlódik fel. Különösen összeszőkülő öblökben érhet el nagy magasságot a cunami. A hatalmas víztömeg egyirányú mozgása miatt a cunamik hatása közismerten katasztrofális lehet. A cunamik a nyílt óceánon több ezer kilométerre is terjedhetnek, sőt diffrakció (hullámelhajlás) hatására kiszögellő partokat meg is kerülhetnek. Több esetben a cunami partra érkezése előtt a tenger "visszahúzódott", azaz a vízszint 1-2 méterrel csökkent. Ilyenkor lapos partokon több száz méter széles sáv kerül szárazra. Ezt a jelenséget a cunamik nagy hullámhossza magyarázza.

Melyek e szembetűnő különbségek okai? A normális, szél által keltett hullámok esetében a szél erősségétől függ a hullámok mérete és sebessége. Az árapályhullámokat közismerten a Nap és a Hold gravitációs vonzása hozza létre. Jelenlegi ismereteink szerint cunamikat négyféle jelenség hozhat létre:
  1. Tenger alatti földrengések.
  2. Vulkáni szigeteken bekövetkezo robbanásszeru vulkáni kitörések, amelyek következtében a vulkáni építmény összeomlik, és helyét tenger önti el.
  3. Nagyméreto tengeralatti földcsuszamlások.
  4. Különösen nagy meteorit vagy aszteroida becsapódása a tengerbe.


Tapasztalatok szerint a legtöbb cunamit tenger alatti földrengések hozzák létre. Ugyanakkor az is kiderült, hogy nem minden tenger alatti földrengés okoz cunamit. Úgy tűnik, ha a földrengés hatására a tengerfenék csak oldalirányban mozdul el, nem jön létre cunami. Ha viszont a földrengés alkalmával a tengerfenék több métert megemelkedik vagy lesüllyed, úgy kialakulhat a tengerrengés és ennek következtében a tengerparton a pusztító cunami. Tenger alatti vulkáni kitörések is létrehozhatnak cunamikat. A tenger alatti földcsuszamlások szerepének mértéke még nem tisztázott. Valószínű, hogy ezeket is tenger alatti földrengések váltották ki.

Meteorit- vagy kisbolygó-becsapódások az emberi történelem folyamán bizonyítottan nem hoztak létre cunamikat, de földtani megfigyelések arra utalnak, hogy a földtörténet során ilyenekre többször is sor került. Amerikai szakértők számításai szerint egy 300 m átmérőjű aszteroida becsapódása a tengerbe 11 m magas cunamit keltene (Perkins, 2004). Az utóbbi évtizedek földtani kutatásai kiderítették, hogy a földtörténet során ismételten sor került nagymérető aszteroidák becsapódására, például a triász és jura, valamint a kréta és harmadkor határán (Pálfy, 2000). Amennyiben a becsapódás tengerbe történt, hatalmas - több száz méteres - cunamik jöhettek létre. Ilyen földtörténeti korú cunamik egyértelmű bizonyítása azonban még a jövő kutatások feladata.

 


2011. március 13

Elmozdultak a japán partok és a Föld forgástengelye

Egyelőre annyit látunk, hogy egy GPS-állomás 2,4 méterrel került arrébb, a japán földmérő intézet térképe pedig azt mutatja, hogy nagy kiterjedésű földdarab mozdult el - idézte a Az amerikai földtani intézet (USGS) szakértőjét a CNN amerikai hírtelevízió internetes oldala. Az olasz geofizikai és vulkanológiai inétzet becslése alapján a Richter-skála szerinti 8,8 erősségű pénteki földrengés - amelynek központja nem messze a Japán partoktól volt - közel tíz centiméterrel mozdította el a Föld forgástengelyét. A természeti katasztrófa miatt a másodperc egymilliomod részével lettek rövidebbek a napok.

A földkéreg 400 kilométer hosszú és 160 kilométer széles területen mozdult meg, a tektonikus lemezek több mint 18 métert csúsztak el - közölte az USGS egyik tudósa. Japán az úgynevezett Csendes-óceáni Tűzgyűrűn fekszik, annak is a legveszélyesebb részén. Az óceán partjain végigfutó sávszerű földrajzi régió - Új-Zélandtól Japánig és Alaszkáig, és az Amerikai kontinens nyugati partjai mentén - bővelkedik a szunnyadó és működő vulkánokban.

A pénteki rengés "százszor erősebb volt", mint a 2010-es haiti földmozgás - jegyezte meg a Columbia Egyetem egyik szakértője, a természeti katasztrófa ereje a 2004-es indonéziai földrengéssel mérhető össze.

Japánban közben ezer fölé emelkedett a halálos áldozatok száma, szakértők azt sem tartják kizártnak, hogy akár a 10 ezret is meghaladhatja a számuk. A távol-keleti országot érintő rengés hetekkel azután tört ki, hogy Új-Zélandot a Richter-skála szerinti 6,3-as erősségű földrengés érte. Kutatók szerint azonban csak kevés esély lehet arra, hogy a két esemény összefügg.

 

Módosították a földmozgás erősségének adatát

A japán hatóságok szerint a Richter-skála szerint 9,0-es erősségű volt a pénteki földrengés Japánban, ahol korábban 8,8-as erősségűnek mérték a földmozgást, míg az amerikai földrengésjelzők 8,9-es értéket adtak meg.

 

A földrengés utáni cunami követően újabb csapás érkezett: a Kizimen vulkán 7,3 kilométer magasra lövelli ki magából a hamut és a port, ki kell telepíteni a környéken élőket.

Miután Oroszország Japánhoz legközelebb eső részén, Kamcsatkán a cunami a körülményekhez képest kíméletes volt, a Kizimen 7,3 km tengerszint feletti magasságba lövelli ki a hamut, veszélybe kerültek települések is – közölte a kamcsatkai geofizikai szolgáltató RAS. A régióban elrendelték a “narancs”-riasztást, mert a vulkáni por és gázok komoly veszélyt jelentenek a légi közlekedésre – adta hírül az ITAR-TASS. A Kizimen 2376 méter magas, 265 kilométerre, északra fekszik Petropavlovszk-Kamcsatszkijtól. Utoljára 1928-1929-ban tört ki, tehát szinte biztos, hogy a földrengés okozta lemezmozgás következménye az aktivitás.

 

 

kimizen2

 

Egy vulkán is kitört Japánban - Vulkáni aktivitás Dél-Japánban


Néhány hetes inaktivitás után a Japán déli részén lévő Sinmoedake vulkán hamufelhőt és köveket lövell a japán meteorológiai intézet szerint. Nem tudni, hogy a vulkáni aktivitás a pénteki földrengéshez köthető-e.


Újabb atomerőműben van vészhelyzet

A Kyodo Hírügynökség jelentése szerint meghibásodott a Tokiótól 120 kilométere lévé Tokai atomerőmű egyik reaktorának hűtési rendszere, már a földrengés után leállt az atomerőmű, de jelentések szerint most elromlottak a hűtési rendszer szivattyúi.


 

2010.03.14

Újabb robbanás a japán atomerőműben (FN)

Robbanás történt hétfőn annak az észak-japáni atomerőműnek a hármas blokkjában, amelyben a három nappal ezelőtti földrengés és szökőár következtében leállt a hűtési rendszer; a detonációban kilencen megsérültek. Az erőművet üzemeltető cég közlése szerint a reaktort borító acélburok a robbanás ellenére ép maradt, vagyis nem fenyegeti sugárzásveszély sem a körzetben lakó embereket, sem a környezetet. A detonációban kilenc ember megsérült, egyelőre nem lehet tudni, súlyos-e az állapotuk.

Szombaton ugyanennek a Fukusima-1 erőműnek egy másik - az egyes számú - blokkjában következett be robbanás. Akkor és feltehetően most is az történt, hogy a fűtőelemeket körülvevő hűtővíz szintjének a csökkentésekor hidrogén szabadult fel, amely a reaktor acélburka és az azt borító beton borítás közé jutva oxigénnel vegyült, és berobbant, aminek következtében a külső betonréteg jórészt leomlott, de a fűtőelemeket rejtő acéltartály nem károsodott.

Az atomerőmű működését felfüggesztették a pénteki 9-es erősségű földmozgás után, de így is leállt a hűtőrendszer néhány reaktorblokkban, azokat ezért mesterségesen, tengervízzel kezdték hűteni, hogy elejét vegyék a fűtőrudak leolvadásának.
 

 

 

Helyzetjelentés a japán földrengés atomerőművi következményeiről

Dr. Aszódi Attila, BME Nukleáris Technikai Intézet
Jelenleg Kanada nyugati partvidékén, Vancouverben tartózkodom egy atomreaktorokkal foglalkozó nemzetközi konferencián. A résztvevők között számos japán szakember is van, közöttük Professzor Yoshiaki Oka a japán atomerőművek biztonsági filozófiájának egyik megalkotója. A konferencia megnyitójának keretében Professzor Oka tartott ma egy rövid áttekintő előadást a japán földrengésről és atomerőművekre gyakorolt hatásairól. Az alábbiakban összefoglalom az előadás fő megállapításait, valamint az előadást követő személyes beszélgetésünk lényeges gondolatait.

A 2011. március 11-én Japánban bekövetkezett földrengés hatására a Japán szigetek kőzetlemezei több száz kilométer hosszan jelentősen elmozdultak. Óriási energia szabadult fel, a hosszú ideig tartó 9-es magnitúdójú fő rengés hatására az összes fosszilis- és atomerőmű automatikusan leállt. Tokióban és a régió településein tartós áramszünet lépett fel.

A földrengés idején a Fukushima atomerőmű 1. számú telephelyén 3 reaktor működött, melyek automatikusan leálltak. A földrengés hatására a villamos hálózat összeomlott, és az atomerőmű biztonsági hűtővíz ellátása is megszűnt. Az ilyen esetekre a 90-es években kidolgozott súlyosbaleset-kezelésiutasításokat kell alkalmaznia az üzemeltetőnek, ami magában foglalja szükség esetén a hermetikus védőépület ellenőrzött lefúvatását („szellőztetését"), szükséghelyzetben hűtővíz biztosítását mobil víztartályokból tűzoltó szivattyúk vagy tűzoltó fecskendők segítségével, illetve az üzemzavari áramellátást a telephely további blokkjainak rendszereiből.

Az üzemzavari dízelgenerátorok rendben elindultak, és a blokkok lehűtése az üzemzavarkezelési-utasításoknak megfelelően rendben megkezdődött. A földrengés kezdete után 55 perc elteltével elérte az atomerőművi telephelyet a cunami, aminek 10 méteres árhulláma jelentősen meghaladta az atomerőmű tervezési alapjában figyelembe vett értéket. Ennek hatására a dízelgenerátorok leálltak, mert hűtővíz ellátásukat a szökőár tönkretette. Ettől kezdve a telephely teljesen áramellátás nélkül maradt.

Az üzemzavari hűtőrendszerek nem tudtak működni, így a Fukushima atomerőmű 1. számú telephelyének 1., 2. és 3. reaktorán a reaktor vízszint csökkenni kezdett, hiszen a reaktor üzemanyagának maradó hőteljesítménye folyamatosan párologtatta a reaktortartályban lévő vizet. Idővel mindhárom reaktor aktív zónája részlegesen szárazra került (az üzemanyag kazetták felső 1-2 méter hosszú része hűtés nélkül maradt egy időre), ami az üzemanyag cirkónium burkolatának túlhevülését eredményezte. Az üzemanyag felületi hőmérséklete elérhette az 1300 Celsius értéket, ami a jól ismert cirkónium-vízgőz reakció beindulásához vezetett, melyben hidrogén keletkezik. A reaktorok hermetikus védőépületében túl magas értékre nőtt a nyomás, így a védőépület épségének megőrzése érdekében mindhárom blokkon a hidrogén-vízgőz keverék lefúvatása mellett döntöttek. Március 12-én az 1. blokkon, március 14-én a 3. blokkon a lefúvatás során a hidrogén a hermetikus védőépületen kívül, a hermetikus tér fölött a reaktorcsarnokban a levegő oxigénjével keveredve berobban. (Jelenleg szerintem nem világos, hogy pontosan milyen útvonalon került a reaktorcsarnokba a hidrogén.) Az eddigi ismeretek szerint a 2 robbanásban 14 dolgozó sérült meg könnyebben. (Megjegyzem, hogy vélhetően a 70-es években ezeknek a reaktoroknak a tervezése és építése során nem vették figyelembe, hogy a hermetikus tér lefúvatása során – ha hidrogén is van a leeresztett közegben – ez a hidrogén összegyűlhet a reaktorcsarnokban.)

A helyzet bonyolultságát jól szemlélteti a 2. blokk példája: hosszú ideig biztosítani tudták a 2. reaktor hűtését, annak ellenére, hogy a beépített dízelgenerátorok kiesése után a telephelyre hozott mobil dízelgenerátorok üzeme nem volt stabil. Nemrégiben a hűtőrendszer kiesett, mert a mobil dízelgenerátorok tüzelőolaja elfogyott és nem tudták időben biztosítani dízelolaj-utánpótlást (!). A zóna vízszint a szükséges érték alá csökkent, az üzemanyag hűtése veszélybe került, majd legalább 2 óra időtartamra a reaktor zóna teljesen szárazon maradt. A 2. reaktor üzemanyaga az eseménysor következtében részlegesen megolvadhatott. A 2. blokk reaktorcsarnokának falát egy részen elbontották, hogy itt a hidrogén ne tudjon összegyűlni: így kívánják elkerülni, hogy az 1. és 3. reaktoron bekövetkezett robbanás a 2. blokkon is megtörténhessen. A reaktortartály és a hermetikus védőépület gázterének ellenőrzött lefúvatására minden bizonnyal itt is több alkalommal sort fognak keríteni, ami további – korlátozott – radioaktív kibocsátással fog járni.

Mivel mindhárom reaktor üzemanyaga hosszabb ideig hűtés nélkül maradt, a japán szakemberek feltételezik, hogy részleges zónaolvadás történt mindhárom blokkon. Az olvadás mértéke nem ismert, és a véleményem szerint hónapokba, vagy akár 1 évbe is kerülhet, amire pontos képet kapunk a reaktor üzemanyag-kazettáinak állapotáról, a zónaolvadás mértékéről. Az üzemanyag pálcák burkolatának sérülése és a zónaolvadás hatására az üzemanyag kazettákban lévő hasadási termékek egy része kikerült az üzemanyagból, egy részük pedig a lefúvatás során a környezetbe is kikerült.

Professzor Oka adatai szerint az atomerőmű telephelyén a dózisteljesítmény maximális értéke 1 mSv/h (1 milli-Sievert-per-óra) körüli, ami jelentős érték, korlátozza mind a mentesítésben dolgozók ott tartózkodásának idejét, mind pedig felhívja arra is a figyelmet, hogy helyes volt a telephely 20 km-es környezetéből a lakosságot kitelepíteni. (A lakossági dóziskorlát 1 mSv/év.) Professzor Oka szerint a szennyezés jelentős részét az óceán felé viszi a szél, így a telephely hosszú távú használatát szerinte a helyzet nem korlátozza.

Mindhárom reaktornál azóta a reaktortartályt és a hermetikus tér egy részét tengervízzel töltötték fel, így a helyzet vélhetően stabilizálódik, Professzor Oka további zónasérülést és nagy környezeti kibocsátást nem valószínűsít.

Korábbi elemzésemben szerepelt, hogy a Fukushima 1. telephely 1. reaktorán a kiégett kazetták pihentető medencéje a reaktorcsarnokban található, abban a térrészben, ahol a hidrogénrobbanás is bekövetkezett. A hidrogénrobbanásban elvileg a kiégett kazetták is megsérülhettek. A pihentető medencében normál esetben ezek a kazetták 7-8 méter víz alatt helyezkednek el. Ha ez a víz nem folyt el a földrengés vagy az azt követő események hatására, a pihentető medencében lévő kiégett kazetták sérülésének kisebb a valószínűsége.

A fentiek megerősítik korábbi feltételezéseimet: a) a földrengés és az azt követő szökőár terhelése jelentősen meghaladta azt az értéket, amit a reaktorok méretezése során feltételeztek; b) az ország alap infrastruktúrájának (villamos hálózat, gázhálózat, úthálózat) tönkremenetele jelentősen nehezíti az atomreaktorok üzemzavarainak kezelését.

A helyzet nagyon komplex, az imént említett három reaktor üzemeltetőinek nagyon nehéz súlyos baleseti eseménysort kell kezelnie, ráadásul egyszerre három reaktoron. Véleményem szerint ugyanakkor olyan nagykibocsátástól továbbra sem kell tartani, ami messzire, Japán nagy részére vagy Európába, Észak-Amerikába eljuthatna, és ott a lakosságra nézve érdemi veszélyt jelenthetne.

Vancouver, Kanada, 2011. március 14.

Dr. Aszódi Attila
igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet

 

 
 

2010.03.15

Radioaktív felhő Tokió felett

Ez volt a harmadik robbanás négy nap alatt. A négyes blokkban tűz ütött ki, a sugárzás az erőmű területen csaknem kétszerese az egészségre káros mértéknek, de Ibaraki prefektúra területén a normális mérték százszorosa a sugárzás - mondják a hatóságok.

A kormányfő ismét fölszólította a lakosságot, hogy mindenki távozzon az atomerőmű 20 kilométeres körzetéből, 30 kilométeres körzetben pedig ne menjenek ki az utcára. Az erőmű felett repülési tilalmat rendeltek el.A természetesnél nagyobb radioaktív sugárzásról szóló hírek pánikot keltettek kedden a japán fővárosban, folytatódik a létszükségleti cikkek felvásárlása az üzletekben, sokan pedig elutaznak Tokióból - olvasható a hirado.hu beszámolóján. Több külföldi nagykövetség is felszólította alkalmazottait és a Japánban tartózkodó állampolgárait, hogy hagyják el a sugárfertőzött országrészeket, ami leginkább azt jelenti, hogy Tokióból ideiglenesen utazzanak vidékre. Mindazonáltal a japán fogyasztásügyi miniszter sajtóértekezletén felszólította a lakosságot, hogy ne vásároljanak föl mindent a boltokban, mert ezzel akadályozzák a megfelelő mennyiségű létszükségleti cikk eljuttatását azoknak, akik a földrengésben és a szökőárban földönfutóvá váltak, vagy akiket a sugárzási szint megemelkedése miatt el kellett költöztetni otthonukból.

 


2010.03.26

Nukleáris szuperkatasztrófa fenyegeti Japánt (Hiradó)

A japán atombaleset elérte az INES-skála legmagasabb, 7-es fokozatát – állítja a Greenpeace.

A március 11-i japán földrengés és szökőár miatt a Fukusima 1-es atomerőműben bekövetkezett katasztrófa elérte a nukleáris és radiológiai eseményeket rangsoroló skála legmagasabb, hetes fokozatát - közölte a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet pénteken Hamburgban. Tokió ezzel szemben csak ötös komolyságúnak ítélte a történteket a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és az OECD Nukleáris Energia Ügynöksége által 1990-ben létrehozott skálán.

Helmut Hirsch fizikus tanulmánya szerint már most elegendő radioaktív anyag szabadult fel ahhoz, hogy a fukusimai baleset a csernobili katasztrófa szintjére kerüljön. A beszámoló a francia sugárvédelmi hatóság és az osztrák Központi Meteorológiai és Geodinamikai Intézet adatain alapul.

"Már most elértük a skála legmagasabb fokozatát: akkora mennyiségű radioaktivitás szabadult el, hogy a Fukusima 1-ben történt jelenlegi katasztrófa minden összehasonlítást felülmúl" - mutatott rá Heinz Smital, a Greenpeace atomszakértője.

Míg Csernobilban csak egy reaktor károsodott, a Greenpeace szerint Japánban 3-5 reaktorban fenyeget katasztrófa. Több szakértő osztja Hirsch véleményét: ők már most szuperkatasztrófát emlegetnek Japánnal kapcsolatban.

 


2010.03.27

Vészhelyzet: tízmilliószoros sugárzás Fukusimánál

Minden mentőmunkát azonnali hatállyal felfüggesztettek, írja a spiegelonline.

Tegnap még arról szóltak a hírek, hogy a határértéket több mint ezerszer meghaladó mennyiségben találtak radioaktív jódot a sérült Fukusima atomerőmű közeli tengervízben. Az erőművet üzemelő Tepco édesvizet kezdett szivattyúzni a kettes reaktor magjába, hogy hatékonyabbá tegye annak hűtését - számol be a Világtudomány.

A Tokyo Electric Power Company közleménye szerint a Fukushima Daiichi atomerőmű 2. számú reaktoránál a vízben a megengedett szint tízmilliószorosára nőtt a radioaktív sugárzás. Az üzemeltető, a TEPCO azt állítja, hogy 2,9-milliárd becquerelnyi sugárzást mértek egy köbcentiméter vízben a kettes számú reaktor turbina épületének pincéjében. Ez a szennyezettség körülbelül ezerszerese annak, amit az egyes és hármas reaktor turbinaépületeinek pincéjében mértek a kiszivárgott vízben. A becqurel a radioaktív források aktivitásának mértékegysége. A másodpercenként történő bomlások számát jelöli.

A TEPCO szerint 2,9-milliárd becquerelt a jód-134-es, 13 millió becquerelt a jód-131-es, és 2,3 millió becquerelt a cézium 134 és 137 –es tartalmazott.

 

 

Read 2802 times Last modified on July 29 2014

Leave a comment

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.

Read 11305 times 26
Szupervihar az űrben - károk a Földön
Milyen az időjárás a kozmoszban? Mennyire befolyásolják az űrben megfigyelhető meteorológiai jelenségek a Föld időjárását? 2012-ben ér a maximumra a…
Read 10187 times 13
Egy korszak vége
Bizonyára a 2012-es évről mindenki hallott már ilyen-olyan forrásból. Felmerülhet benned a kérdés: mit kaphatsz tőlünk, amit máshol nem, vagy…
Read 8630 times 15
Arany Fehér Por ('White Powder Gold') másnéven ORME-elemek
Bizonyos vulkanikus eredetű kõzetekbõl nyert porok, amik felborították az ásványtani, kémiai, mágnesfizikai, bio-kémiai ismereteket, a legelképesztõbb gravitációs és térdimenziós anomáliákat…
Read 8321 times 5
Maják világvége elmélete
A maják tudták, hogy honnan ered fejlett tudásuk. Azt állították, hogy Quetzalcoatl, az isten elsô teremtményei, az elsô emberek adták…
Read 7553 times 1
Összeomlik a Föld mágneses mezeje
Az elmúlt másfél évszázadban a Föld mágneses mezejének erõssége 10-15 százalékkal csökkent, és a folyamat gyorsul, állítják kutatók. A gyengülés…