Együttérzés az állatokkal

Rate this item
(0 votes)

tehenA nyugati világban nem volt szokás együtt érezni az állatokkal. Az állatot nyersanyagforrásnak tekintették, aki csak annyiban különbözött más nyersanyagforrásoktól, hogy két vagy négy lábon járt. Értéküket az döntötte el, hogy mennyi húst, zsírt, szõrmét, tollat stb. szolgáltatnak. Senki nem gondolt arra, hogy az állatoknak is meglehet a véleményük arról, hogy használják ki õket. Egyházi emberek hosszú ideig vitatkoztak azon, hogy van-e az állatoknak lelkük, ami más szavakkal azt jelenti, hogy még élõlényeknek sem tekintették õket.

Az állatokkal való együttérzés mint koncepció a múlt század 60-as éveiben jelent meg, amikor Jane Goodall primatológus folytatta híres kísérleteit a csimpánzokkal. Neki sikerült elõször megdöntenie azt az általánosan elfogadott hiedelmet, hogy az állatok nem úgy viselkednek, mint az automaták. Õk is éreznek, gondolkodnak, és van egyéniségük.

Hosszú évek teltek el, mire a tudományos világ felfigyelt Goodall munkásságára, a kísérleteket kiterjesztette számos állatfajtára. Az egyik szemünk örül, hogy íme, a tudósok derék tudományos munkával, vagy mondhatni, éppen annak ellenére rájöttek, az állatok éppen olyan élõlények, mint mi vagyunk, ember és állat között nem olyan nagy a szakadék, mint sokáig hitték, sõt elismerték azt is, hogy az állatoknak lehetnek jogaik - hamarosan eljön az idõ, amikor érvényesíthetik is a jogaikat. A másik szemünk persze sír, mert a tudósok nem tudnak meglenni állatkísérletek nélkül. Keserves szenvedés árán értetik meg velük az állatok azt, amit minden egyszerû ember tud, aki valaha is dolgozott állatokkal a gyakorlatban.

Hosszú évek teltek el, mire a tudományos világ felfigyelt Goodall munkásságára, a kísérleteket kiterjesztette számos állatfajtára. Az egyik szemünk örül, hogy íme, a tudósok derék tudományos munkával, vagy mondhatni, éppen annak ellenére rájöttek, az állatok éppen olyan élõlények, mint mi vagyunk, ember és állat között nem olyan nagy a szakadék, mint sokáig hitték, sõt elismerték azt is, hogy az állatoknak lehetnek jogaik - hamarosan eljön az idõ, amikor érvényesíthetik is a jogaikat. A másik szemünk persze sír, mert a tudósok nem tudnak meglenni állatkísérletek nélkül. Keserves szenvedés árán értetik meg velük az állatok azt, amit minden egyszerû ember tud, aki valaha is dolgozott állatokkal a gyakorlatban.

02-07

Az állatok éppen úgy érzik a fájdalmat, félelmet, aggodalmat, mint az emberek. Neheztelnek egymásra, és persze a gondozóikra, barátságokat kötnek egymással, és néha még a gazdájukkal is. Örülnek a szép idõnek, és aggódnak a jövõ miatt. Elég egy órán át figyelni a legelészõ tehéncsordát, hogy megállapítsuk, egyáltalán nem viselkednek egyformán. Mindegyik tehén külön egyéniség. Nem kell szándékosan fájdalmat okozni nekik, hogy aztán az elektroenkefalográf által mért agyhullámokból megállapítsuk, hogy tényleg érezték azt a fájdalmat. Nem kell szándékosan éheztetni õket, hogy aztán megmérhessük, jelentõsebb-e a nyálelválasztás, amikor végre kapnak egy kis ennivalót. Egy tudós képes megfosztani egy nyulat az egyik szemétõl, csak azért, hogy aztán megállapíthassa, teljesen egyértelmûen és a szent tudomány nevében, hogy a nyúl egy szemmel is lát.

Újabban nemcsak kísérleteznek, hanem konferenciákat is rendeznek, Együttérzés az állatokkal címen. Christine Nicol, a bristoli egyetem professzora sokéves tanulás és számtalan állatkísérlet elvégzése után megállapította, az állatok akkor érzik jól magukat, ha a megfelelõ körülményeket biztosítják a számukra. Kijelentette, lehet, hogy még a csirkéket is egyéneknek kell tekinteni, akiknek igényeik és problémáik vannak.

„Fantasztikus kognitív képességeket és kulturális újításokat találtunk," mondta. „Most az a kihívás, hogy mindenkinek megtanítsuk, komplex egyén minden állat, akit meg akarunk enni vagy fel akarunk használni, és ennek megfelelõen kell módosítanunk az állattartás kultúráját."

Egy másik bristoli professzor, John Webster azt mondja, „Az emberek feltételezték, hogy csak intelligens lények szenvedhetnek, és mivel az állatoknak kisebb az agyuk, kevésbé szenvednek, mint az emberek. Ez nagyon rossz logika."

Webster és kollégái dokumentálták, hogy a tehenek a csordán belül barátságokat kötnek, két vagy négy állat összetart, és többnyire egymással töltik az idejüket, gyakran tisztogatják és lenyalják egymást. Más teheneket nem kedvelnek, és hónapokig vagy évekig haragudhatnak rájuk.

Webstert leginkább a tehenek szexuális viselkedése érdekelte. Megfigyelte, hogy amikor a csodában az egyik tehén tüzelni kezdett, a többiek is izgatottan viselkedtek; megpróbálták meghágni a tüzelõ tehenet. Az állatokkal való együttérzés bajnoka azt a következtetést vonta le, hogy a tehenek homoszexuális nimfománok.

Donald Broom cambridge-i professzor a tehenek intellektuális problémamegoldó képességét vizsgálta. A régi jó szokás szerint kiéheztette az állatokat, majd figyelte, ki tudják-e nyitni az ajtót, amely mögött ott van az ennivaló. Közben persze mindegyik össze volt kötve az elektroenkefalográffal, ami világosan megmutatta ugyanazt, amit mindenki láthatott a két szemével. Az állatok nagyon izgatottak lettek, fokozódott a szívverésük, és „némelyik még a levegõbe is ugrott." Az ajtót sokkal hamarabb kinyitották, mire az együttérzõ professzor lemérhette volna az összes agyhullámot.

Keith Kendrick, szintén cambridge-i professzor a birkákat vizsgálta. Nem árulja el, hogyan, de rájött, hogy a birkák nagyon bonyolult lények. Akár 50 másik birka arcát is felismerik, még profilból is, még egy év után is. Arra is rájött, és ezért valószínûleg meg is kellene kapnia a Nobel-díjat, hogy a birkák kedvelik azokat, akik jól bánnak velük, és még hosszas távollét után is lelkesen üdvözlik õket.

A zseniális professzoroknak persze nem az a céljuk, hogy elérjék, az állatokkal csak azért bánjanak jól, mert megérdemlik. Mert minden élõlény megérdemli, hogy jól bánjanak vele. Sajnos csak azért kell javítani az állattartás feltételein, nehogy emberi fogyasztásra káros toxinok, adrenalin és miegymás keletkezzen az állat húsában. Sajnos a tehenek, sertések és csirkék jogai csak addig fognak terjedni, amíg nagy együttérzéssel és tudományos felkészültséggel le nem vágják õket.

Read 1968 times Last modified on July 29 2014

Leave a comment

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.

Read 11655 times 26
Szupervihar az űrben - károk a Földön
Milyen az időjárás a kozmoszban? Mennyire befolyásolják az űrben megfigyelhető meteorológiai jelenségek a Föld időjárását? 2012-ben ér a maximumra a…
Read 10368 times 13
Egy korszak vége
Bizonyára a 2012-es évről mindenki hallott már ilyen-olyan forrásból. Felmerülhet benned a kérdés: mit kaphatsz tőlünk, amit máshol nem, vagy…
Read 8877 times 15
Arany Fehér Por ('White Powder Gold') másnéven ORME-elemek
Bizonyos vulkanikus eredetű kõzetekbõl nyert porok, amik felborították az ásványtani, kémiai, mágnesfizikai, bio-kémiai ismereteket, a legelképesztõbb gravitációs és térdimenziós anomáliákat…
Read 8419 times 5
Maják világvége elmélete
A maják tudták, hogy honnan ered fejlett tudásuk. Azt állították, hogy Quetzalcoatl, az isten elsô teremtményei, az elsô emberek adták…
Read 7640 times 1
Összeomlik a Föld mágneses mezeje
Az elmúlt másfél évszázadban a Föld mágneses mezejének erõssége 10-15 százalékkal csökkent, és a folyamat gyorsul, állítják kutatók. A gyengülés…