A kvantumfizika és az egészség

Rate this item
(4 votes)
magányTöbbszörös személyiségek
 
A többszörös személyiség zavarban (TSZZ) szenvedők gyakran okoznak fejtörést orvosaiknak az egyes alszemélyiségekkel megjelenő és váltáskor hirtelen eltűnő betegségeikkel. Allergiák, cukorbaj, színvakság, daganatok, rövid vagy hosszúlátás, epilepszia, különféle sebek, vagy ciszták jelennek meg és tűnnek el pillanatok leforgása alatt, az orvosok nem kis megrökönyödésére. Döbbenetes módon olyan egyéni dolgok is változnak a testben a személyiségek váltásakor, amelyeket genetikailag meghatározottnak ismerünk; ilyen a hangminta (amely annyira egyéni, akár egy ujjlenyomat, és a legtehetségesebb színész sem képes ennek megváltoztatására), a szem színe, bal- és jobbkezesség vagy gyógyszerérzékenység, hogy csak éppen néhányat említsünk.
 
A The Holographic Universe (A holografikus világegyetem) című könyvében Michael Talbot érdekes esetet elevenít fel Dr. Francine Howland praxisából. A TSZZ-ban szenvedők kezelésére szakosodott Yale Egyetem pszichiátere élénken emlékezett arra a rovarcsípésre allergiás TSZZ-os kliensére, aki egy alkalommal darázscsípéssel jelent meg a kezelésen, feldagadva, erős fájdalmakra panaszkodva. Mivel csak egy órán belül kerülhetett sor szakorvosi beavatkozásra, a pszichiáter személyiségváltást indukált, tudván, hogy egyik alszemélyiség nem érez fájdalmat. Mire a beteg eljutott a szakorvoshoz, feldagadt teste lelohadt, a fájdalom megszűnt, a kliensen pedig nyoma sem volt darázscsípésnek, vagy erre kifejlesztett allergiás reakciónak. Mivel beavatkozás nem látszott szükségesnek, az orvos hazaküldte a pácienst. Következő pszichiátriás ülésére a beteg ismét személyiséget váltott, amire újra előjöttek a rovarcsípésre adott allergiás reakciók (fájdalom és puffadás), mire a pszichiáter kénytelen volt ismét a szakorvos segítéségét kérni – ami ezúttal sikerült is. Elővigyázatosságból azért a szakorvos felhívta a pszichiátert, csak hogy megbizonyosodjon, hogy nem képzelődött, amikor előző nap ugyanaz a beteg tünetmentesen kereste fel rendelőjében.


Szívátültetés

Dr. Paul Pearsall szívsebész lélegzetelállító szívátültetés-történeteit idézi Gary Schwartz, a Harvard Egyetem pszichológia professzora a The Living Energy Universe (Élő energia világegyetem) című könyvében. Említi többek között annak az amerikai családorvosnak, Glendának a történetét, aki (későbbi szívdonor) férjét autóbalesetben vesztette el. Három évvel a baleset után az özvegy találkát beszélt meg a férje szívének befogadójával, a még ismeretlen latin-amerikai férfival, annak a kórháznak a kápolnájában, ahol a műtét is történt. Harminc perc hiábavaló várakozás után az özvegyet elkísérő sebészorvos, dr. Pearsall azt javasolta Glendának, hogy inkább induljanak el, talán a férfi meggondolta magát, és lehet, hogy már nem akar találkozni vele, amit az ügy rendkívül kényes voltára tekintettel még csak fel sem lehet róni neki. A hölgy azonban azt mondta: „Ne menjünk el még, mert harminc perccel ezelőtt éreztem a férjem jelenlétét a kórházban. A férfi, aki megkapta a szívét, itt van, és szeretném, ha megvárnánk.” Néhány pillanatra rá a kápolna ajtaja kinyílt, és belépett rajta az erős spanyol akcentussal beszélő latin férfi, édesanyja kíséretében. Az elérzékenyült özvegy könnyekkel küszködve mondott köszönetet, amiért kérésére eljöttek, majd egy rövid beszélgetés után, miután lenyugodott, mintegy magának azt mondta félhangosan: „everything is copacetic” (magyarra lefordíthatatlan, jelentése a szövegben: minden rendben). A szavak hallatán az édesanya meglepődve mondta, hogy fia a szívműtét óta nagyon gyakran használja ezt a szót, hogy „copacetic”, pedig soha nem hallották ezelőtt, nem tudják mit jelent, és nem ismernek ennek megfelelő spanyol szót sem. Glenda meglepetéstől tágra nyílt szemekkel mondta, hogy házasságuk „titkos ábécéjében” ez azt jelentette, hogy „minden rendben”, és akkor használták férjével, ha veszekedtek, majd kibékültek. A férfi beszámolt még arról is, hogy műtét előtt vegetáriánus volt és heavy metal zenét hallgatott, de szívoperációja óta rengeteg húst eszik és az 1950-es évek zenéjét kedveli. Glenda azonnal vágta rá, hogy a férje előszeretettel fogyasztott húst, és egyetemista korában az 1950-es évek zenéjét játszó együttesben énekelt. 


sejtekA sejtek tudata
 
Cleve Backster, a hazugságdetektor feltalálója, 1966 egy hideg februári hajnalán, több órás fárasztó munka után arra gondolt, mi lenne, ha az általa kitalált szerkezetet a közelében található trópusi pálmanövényre helyezné fel? Talán ő maga volt legjobban meglepődve, amikor a készülék működésbe lendült, és elektromos jeleket regisztrált… Ez a nevezetes februári hajnal sok év tudományos kutatását határozta meg Cleve Backster számára, aki nem csak a növények elektromos tevékenységét és emberekkel, állatokkal való interakcióját vizsgálta fáradhatatlan tudományos alapossággal, hanem idővel áttért az emberi szervezet vizsgálatára, el egészen az emberi sejtek tudatának vizsgálatáig.

Dr. Robert Stone gyűjtésében közölt számos elgondolkodtató kísérlete közül kiemelnénk azt, amelyben öt egyetemistát egy olyan szobába hívtak, amelyben egy leveles növény volt található. Az öt jelenlevő személy közül egy bántalmazta a növényt: megtépte leveleit, illetve letördelte azokat. Az egyetemisták ekkor eltávoztak a szobából. A poligráf készüléket ezután elhelyezték a növényen, majd újra behívták a személyeket, ezúttal egyenként, és figyelték a növény reakcióját. Amikor a négy „ártatlan” egyetemista közeledett a növényhez, a poligráf tűje átlagos tevékenységet mutatott, semleges állapotra utalva, de amikor az egy „bűnös” közelített hozzá, aki bántalmazta a növényt, a tű nagymértékben kilengett, mintegy azt jelezve, hogy a növény valamilyen formán „felismerte” a tettest.

Egy másik kísérlet során emberi szájból vett sejteket vizsgáltak szintén a detektor segítségével. A sejt donor gazdának (egy vietnámi veterán) Backster háborús képeket vetített a kísérleti laboratóriumtól több mérföldnyire található helyiségben, a szájából vett sejtmintára pedig a laboratóriumban rákapcsolta a poligráf készüléket, és ugyanabban az időben vizsgálta a sejtek reakcióját. Amikor a kísérleti alany agresszív képeket látott, és erős érzelmeket élt át, a szájából vett sejtminta – ugyanabban a pillanatban – reakciót mutatott: a tű erősen kilengett. 

/részlet a meno.ro oldalról/
Read 5079 times Last modified on July 29 2014

Leave a comment

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.

Read 11758 times 26
Szupervihar az űrben - károk a Földön
Milyen az időjárás a kozmoszban? Mennyire befolyásolják az űrben megfigyelhető meteorológiai jelenségek a Föld időjárását? 2012-ben ér a maximumra a…
Read 10433 times 13
Egy korszak vége
Bizonyára a 2012-es évről mindenki hallott már ilyen-olyan forrásból. Felmerülhet benned a kérdés: mit kaphatsz tőlünk, amit máshol nem, vagy…
Read 8936 times 15
Arany Fehér Por ('White Powder Gold') másnéven ORME-elemek
Bizonyos vulkanikus eredetű kõzetekbõl nyert porok, amik felborították az ásványtani, kémiai, mágnesfizikai, bio-kémiai ismereteket, a legelképesztõbb gravitációs és térdimenziós anomáliákat…
Read 8455 times 5
Maják világvége elmélete
A maják tudták, hogy honnan ered fejlett tudásuk. Azt állították, hogy Quetzalcoatl, az isten elsô teremtményei, az elsô emberek adták…
Read 7679 times 1
Összeomlik a Föld mágneses mezeje
Az elmúlt másfél évszázadban a Föld mágneses mezejének erõssége 10-15 százalékkal csökkent, és a folyamat gyorsul, állítják kutatók. A gyengülés…