Napfolt

Rate this item
(8 votes)

 napminmax.jpg

A napfolt – A fotoszférán látható sötét foltok. Méretük általában akkora, mint a Föld átmérője. A napfolt középpontja, az umbra, mindössze 4000 Kº körüli hőmérsékletű, körülötte helyezkedik el a penumbra, amelynek a hőmérséklete valamivel magasabb. A napfoltok keletkezése a Nap mágneses terének rendkívüli strukturáltságával függ össze. A napfoltoknál a felszínt áttörő mágneses erővonalkötegek ellene hatnak a hőt szállító áramlásoknak a konvektív zónában, és akadályozzák az energia szállítását a felszínre. Ennek eredményeképpen alakulnak ki az alacsonyabb hőmérsékletű foltok, amelyek kevesebb fényt bocsátanak ki. A napfoltok élettartama általában néhány nap, de a nagyon nagy példányok élettartama több hét is lehet. Általában csoportokban keletkeznek, és két csoportot alkotnak, amelyekben a mágneses tér ellentétes irányú. Alakjuk lehet kerek, ovális, megnyúlt vagy csepp-alakú. A napfoltok száma ciklikusságot mutat, erőteljesen nő, majd erőteljesen csökken.

Az elmúlt néhány ezer év során a Föld éghajlatában több Maunder-féle lehűlés bizonyítható, melyekre a fák gyűrűinek mérése utal. Dr. Sami Solanki és munkatársai megpróbálták megállapítani mi történt a napfoltokkal ezekben a korábbi hideg időszakokban, ezért a berillium egy izotópjának koncentrációit kezdték vizsgálni a grönlandi jégmagokban. Az izotópot kozmikus sugarak, a galaxis mélyéről származó nagy energiájú részecskék állítják elő. A Föld felszínét elérő kozmikus hullámok özönét a napszél, a Nap felszínéről kiáramló töltéssel rendelkező részecskék ereje szabályozza, és mivel a napszél ereje a napfolt ciklusokkal együtt változik, a jégben felgyülemlett berillium mennyiség alkalmazható a Nap állapotának és a napfoltok hozzávetőleges számának megállapításához.

Dr. Solanki szerint a múlt naptevékenységének újraalkotása jól mutatja a Maunder-minimumot és más minimumpontokat, melyek az elmúlt évezredekből ismertek. A legmeglepőbb adat azonban az, hogy a Nap az elmúlt 1150 évben soha nem volt még olyan aktív, mint az utóbbi 60 évben. Az elmúlt néhány száz esztendő során a napfoltokat állandó növekedés jellemezte, ami a múlt században felgyorsult, pontosan abban az időben, amikor a Földön is megindult a felmelegedés.

  

2004

Közeledik a napfolttevékenység minimuma

Múlt héten valami furcsa történt a Nappal, az összes napfolt eltűnt. A tudósok szerint ez annak a jele, hogy a napfolttevékenységi minimum hamarabb érkezik el, mint várták.
David Hathaway napfizikus 1998 óta minden nap folyamatosan vizsgálja a Napot, és hat év óta minden áldott nap ott voltak a napfoltok, azok a bolygó méretű szigetek, melyek csillagunk felszínén találhatók. Ezek a Nap többi részéhez képest sötétek, hűvösek, erős mágnesességgel rendelkeznek és múlandók, hiszen egy átlagos napfolt mindössze néhány napig vagy hétig tart, majd felbomlik. Amint egy eltűnik, egy másik jelenik meg és veszi át a helyét. A legkisebb naptevékenység esetén is találunk egy vagy két napfoltot, azonban amikor Hathaway idén január 28-án megvizsgálta a Napot, egyetlenegyet sem látott. Ugyanez történt a múlt héten is, egymás után kétszer, október 11-én és 12-én.

"Ez egy jelzés" - mondta Hathaway. "Közeledik a naptevékenységi minimum, és hamarabb fog bekövetkezni, mint azt vártuk." A minimum és a maximum a Nap 11 éves tevékenységi ciklusának két szélsőséges állapota. A maximumon a Nap tele van foltokkal, gyakoriak a napkitörések, és több milliárd tonnányi elektromos gázfelhő áramlik a Föld felé. Ez remek alkalmat ad a sarki fény megfigyelésére, de gyakran okoz gondot többek közt a műholdaknál és az energiaellátásban.

A naptevékenységi minimum egészen más. Ilyenkor kevesebb a napfolt, sőt, napok telhetnek el anélkül, hogy egy is megjelenne, lecsillapodnak a napkitörések is. Ez az időszak biztonságosabb űrutazást garantál, viszont unalmasabb éjszakákat jelent az eget kémlelőknek. "A közhiedelemmel ellentétben a Nap ciklusa nem 11 év hosszúságú. Minimumtól minimumig változó. A legrövidebb ciklus 9 év volt, a hosszabbak pedig 14 évig is elhúzódhatnak" - mondta Hathaway.

Hogy mi teszi a ciklusokat hosszúvá vagy röviddé? A kutatók nem tudnak semmi biztosat. "A mostaniról sem tudjuk megmondani, hogy hosszú vagy rövid lesz-e, egészen addig, amíg véget nem ért" - tette hozzá. A kutatók azonban fejlődőképesek, Hathaway és kollégája, Bob Wilson úgy vélik, megtalálták a módját a következő minimum előrejelzésének. "Megvizsgáltuk az utolsó 8 napciklus adatait és felfedeztük, hogy a minimum az első foltmentes napot követi a maximum után 34 hónappal" - magyarázta Hathaway.

A legutóbbi maximum 2000 végén volt. Az első foltmentes nap 2004. január 28-án. Így a két kutató módszerét követve a minimumnak 2006 végén kell bekövetkeznie, ami egy évvel korábbra esik, mint eddig számították. A következő maximum is hamar eljöhet, véli Hathaway. "A naptevékenységi maximum gyorsan erősödik a minimum után. Az utóbbi ciklusokban a maximum 4 évvel követte a minimumot, így 2010-re várható újra" - számolgatott Hathaway.

Ez lenne az az időpont a NASA elképzelései alapján, amikor robothajók utaznának a Holdra, előkészítendő a terepet az emberek számára. Ha Hathaway és Wilson jóslata helytálló, akkor ezeket az űrhajókat igen jó pajzsokkal kell felszerelni. A napviharok és a napkitörések maradandó károsodást okozhatnak a robotfelderítők szilíciumagyában és elektromos rendszereikben, majdnem olyan súlyosat, mint szerves megfelelőikben.
Forrás: Science@NASA - science.nasa.gov, és sg.hu 

Napjainkban:

nap.gif„Szinte teljesen halott a Nap felszíne” – fejtette ki Saku Tsuneta, a National Astronomical Observatory of Japan munkatársa, a Napot vizsgáló Hinode űrszonda missziójának igazgatója. A szakember szerint ez a nagy csend aggasztja a kutatókat.

Dana Longscope, a montanai egyetem napkutató fizikusa szerint a csillag felszíne 11 éves ciklusonként változik, és a legnagyobb aktivitás e ciklusok közepén mérhető. A legutóbbi ciklus 2001-ben érte el a csúcsát, s nemrégiben ért véget. A következő ciklus most kezdődik, legaktívabb fázisa 2012-re tehető. De egyelőre semmi sem történik.

Tsuneta szerint a napkutatók nem meteorológusok, így nem tudják pontosan megmondani, mi várható a jövőben, csupán korábbi megfigyeléseikre alapozva vonhatnak le következtetéseket. Azt azonban hozzátette, a Nap egyszer már lecsendesedett egy fél évszázadra, ekkor a napfoltok is eltűntek. Ez az időszak egybeesett a Földön „mini-jégkorszaknak” titulált periódussal, amely 1650-től 1700-ig tartott.

Phil Chapman geofizikus, aki az első ausztrál űrhajósként repülhetett a NASA-val, úgy fogalmazott, feltehetően a napfoltok hiányának köszönhető, hogy az elmúlt év során mintegy 0,7 Celsius-fokkal csökkent a Föld átlaghőmérséklete.

„Ez az eddigi leggyorsabb ilyen jellegű hőmérséklet-változás, legalábbis azt az időszakot tekintve, amelyre vonatkozóan már vannak feljegyzéseink” – magyarázta a szakáember a The Australian című lapban. „Ezzel körülbelül az 1930-as évek szintjét értük el.”

A kutatók szerint ha újabb mini-jégkorszak jön, az hirtelen fog bekövetkezni. A grönlandi és antarktiszi jégből vett minták bizonyítják, hogy volt már példa hasonló, váratlan hőmérséklet-változásra. Az egyik legismertebb példa az úgynevezett Younger Dryas-lehűlés, amely 12 000 évvel ezelőtt következett be. Nevét egy sarkvidéki vadvirágról kapta, amelyet észak-európai területeken találtak. A kutatások szerint a lehűlés igen hirtelen kezdődött, majd mintegy 1000 év elteltével hasonlóan ért véget. A periódus során az észak-atlanti régióban 5 Celsius fokkal hidegebb volt, mint korábban. A kutatók nem tudják, hogy hasonló bekövetkezhet-e, de látnak rá esélyt.

Természetesen vannak szkeptikusok; Kenneth Tapping, az amerikai Nemzeti Kutatási Tanács tagja például úgy fogalmazott: „egyelőre még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a napfoltok hiányából”. Oleg Szorokin, az Orosz Természettudományi Akadémia napkutatója ugyanakkor meg van győződve arról, hogy jelentősebb lehűlés előtt állunk.

A szakember szerint a napfoltok hiánya biztos jele a közeledő jelentős lehűlésnek. A globális felmelegedésről pedig úgy vélekedett: „csepp a tengerben, ha összehasonlítjuk azzal a nagymértékű lehűléssel, amely a Nap inaktív felszínéből következhet”.

Így, miközben a világ nagy része a globális felmelegedésre és klímaváltozásra készül, Szorokin azt tanácsolja, hogy vásároljon be mindenki vastag kabátokat és kesztyűket, „a biztonság kedvéért”.  (HVG)

 

Read 4561 times Last modified on November 17 2010

Leave a comment

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.

1 comment

  • Comment Link Szilágyi Mihály December 19 2010 posted by Szilágyi Mihály

    Csak az intuíciómra hagyatkozom.Szorokinnak
    adok igazat.

Read 11559 times 26
Szupervihar az űrben - károk a Földön
Milyen az időjárás a kozmoszban? Mennyire befolyásolják az űrben megfigyelhető meteorológiai jelenségek a Föld időjárását? 2012-ben ér a maximumra a…
Read 10318 times 13
Egy korszak vége
Bizonyára a 2012-es évről mindenki hallott már ilyen-olyan forrásból. Felmerülhet benned a kérdés: mit kaphatsz tőlünk, amit máshol nem, vagy…
Read 8804 times 15
Arany Fehér Por ('White Powder Gold') másnéven ORME-elemek
Bizonyos vulkanikus eredetű kõzetekbõl nyert porok, amik felborították az ásványtani, kémiai, mágnesfizikai, bio-kémiai ismereteket, a legelképesztõbb gravitációs és térdimenziós anomáliákat…
Read 8386 times 5
Maják világvége elmélete
A maják tudták, hogy honnan ered fejlett tudásuk. Azt állították, hogy Quetzalcoatl, az isten elsô teremtményei, az elsô emberek adták…
Read 7614 times 1
Összeomlik a Föld mágneses mezeje
Az elmúlt másfél évszázadban a Föld mágneses mezejének erõssége 10-15 százalékkal csökkent, és a folyamat gyorsul, állítják kutatók. A gyengülés…