Cunami

Rate this item
(2 votes)

cunami_sm2004. december 26-án Délkelet-Ázsiában hatalmas szőkőár pusztított, meghaladva szinte minden korábbról emlékezetes mértéket. Az eseményt kiváltó okként a tudósok azt a mintegy 9-es erősségű földrengést jelölik meg, amely több mint 30 km-rel a tengerfenék alatt keletkezett India és Burma tektonikus lemezei között kialakult váratlan mozgás következtében. De vajon mi okozta ezt a váratlan mozgást? És ez a földrengés vajon miért váltott ki ekkora erejű hullámmozgást, hiszen tudjuk jól, hogy a földrengések száma előtte és utána is meglehetősen nagy, következményük mégse ekkora. Messze nem minden földrengés vált ki cunamit. Egyáltalán mi az a cunami, melyet nem lehet és talán nem is érdemes különböző nyelvekre fordítani? És vajon mi állhat még egy ilyen súlyos természetei katasztrófa hátterében, melynek következtében százezrek sorsa változott meg hirtelenjében? Ehhez próbálunk szolgálni némi adalékkal a rendelkezésünkre álló információk alapján, azok numerológiai és karmikus értelemzése útján.

20041226A nap rezgései
Hajtóerőben erős (111, 222, 44) számtábla, ami azt mutatja, hogy különböző folyamatok ezen a napon könnyebben vehetik kezdetüket. A szellemi szintű energia (111) folyamatokat (222) vált ki, amely fizikai testeket (44) érint. (A 4-esek hajtóerő minőségben jelentősen hozzájárulnak a folyamatok zajlásához.) A nagyobb jelentőségű események ezen a napon nem előzetes terv alapján valósulnak meg (nincs 5), és kihatásuk - legyen az bármily súlyos is - nem marad meg tartósan az emberek emlékezetében (nincs 9). A pusztító hatásokkal (6) szemben erősen egyensúlyoznak az égi (7) és földi (8) konstruktív erők. A folyamatok önmagukban nem zártak, hanem kölcsönhatásban állnak egymással (3).
Egy ilyen esemény kapcsán többnyire célszerű megvizsgálni azokat folyamatokat is, amelyek a számtábla számainak alakulásában figyelhető meg a bekövetkezést megelőző és azt közvetlen követő időszakban. 20041226animAz itt látható, egyfajta hullámzást szemléltető animáció egy összesítő táblázatra épül. Ha az animációra
kattintunk láthatjuk ezt a táblázatot, amelynek sorait a napok kiterített számtáblái képezik. Egy-egy szám mennyiségének függvényében a táblázat celláinak háttere sötétebb, illetve világosabb. Megfigyelhetjük, hogy ezen árnyalatok az adott időszakban hullámszerűen vonulnak át, ami azt jelenti, hogy az egyes számok pulzálása azonos jellegű, illetve ütemű. Például a 2, 3, 4, 5 és 6 esetében december 15-től december 30-ig a hullámforma a következő sémával vázolható: ==_____===_==___.  Ez a hullámforma csaknem azonos a 7, 8 és 9 esetében, némileg más, inkább impulzusszerű az 1-esnél. Az animáció mindezt együttesen mutatja és ezáltal mozgás formájában jeleníti meg, érzékeltetve az 1-es (ütő)erejét, amelyet a 2-es átvesz és - a 3-as közvetítésével - tovább terjeszt a 4-es felé, majd még tovább. Anélkül, hogy a számtáblafolyam elemzésének egyéb részleteibe mennénk, megállapíthatjuk, hogy a nagyobb jelentőségű események sohasem csapnak ránk teljesen hirtelen, azok előkészületeiről, az energiák rendezett mozgásáról információk állnak rendelkezésünkre.

Forrás és cél (ok és következmény)
Nagyobb horderejű események elemzésénél fontos információval szolgál a dátumból, mint egy nagyobb számból képzett forrás- és célszám (lásd Numerológia topik #895). Itt az esemény forrásszáma 4, célszáma pedig 8. Vajon mit is jelenthetnek ezek? A részletesebb elemzéshez
kattintsunk az ábrára, ahol megismerkedhetünk az esemény lefolyásának kísérőszámaival.

Kiváltó ok:
Az eseményt közvetlen kiváltó ok Föld, mint fizikai tömeg, mint test (4), illetve az abban létrejött változás. Ezt a forrást belső erő (1), valamint kölcsönhatás (3) támogatta. A kölcsönhatás jelenléte arra utal, hogy a Földbe zárt belső erő önmagában nem fog változásokat előidézni a kéreg szerkezetében, illetve a földrengés önmagában nem fog cunamit kiváltani, ehhez valamiféle - számunkra ismeretlen - kölcsönhatásnak kell jelen lennie.
Az esemény lefolyása: A bekövetkezett eseményt jellemző számok (1, 222, 4 és 6) azt mutatják, hogy a cunami speciális hullámmozgásában (222) a Föld belső erejének (1) további szerepe van, továbbá azt, hogy a pusztításban (6) valójában az elmozdított fizikai tárgyak, testek (4) játszanak fő szerepet.
Kiváltott körülmény: Az esemény célja a mások sorsa iránti felelősségérzet, az egyetemes empátia (8) kiváltása, amelyet az emberek szabad akarata (1), valamint az égiek akarata (7) segít. Végül pedig értelmezzük, hogy vajon miről is szól az, hogy sem az esemény okának, sem annak lefolyásának, sem pedig céljának számai között nem találunk 5-öst és 9-est. E számok hiánya nyomatékosan mutatja azt, hogy ez a természeti katasztrófa nem előre tervezett (5), illetve beprogramozott (9) eseménysor részeként következett be. Nem valamely magasabb szintű folyamat részeként, hanem emberi sorsok együttese (kölcsönhatása) által kiváltott körülmények közepette volt minderre szükség.

szimb_cunamiszimb_tsunamiszimb_zunamiA névszimbólum
A többnyire földrengés által kiváltott hullámmozgást (tengerrengést) leginkább cunami néven emlegeti az egész világ, beleértve a tudományos köröket is. A szó névszimbóluma alapján könnyen belátható, hogy ez a névhasználat meglehetősen szinkronban van ezen különös természeti jelenséggel. A magyar írásmód talán az egyik legtisztább, legegyszerűbb szimbolikus megjelenítése a cunami tengerparti
hullámformájának. Az angol változatban megjelenik egy kishullám (felharmonikus), míg a német esetében a hullámzás időbeni lezajlása kap nyomatékot (visszavonul, majd megemelkedik és újra lehull).

Zárógondolat
A cunami a Föld jelentős részére kiterjedő különleges hullámjelenség, amely a tengerek (óceánok) vizének nagy tömegét hozza viszonylag rövid idő alatt mozgásba. A jelenségben többek között az az érdekes, hogy a hullámhegyek magassága mintegy "érzékeli" a tenger mélységét, azzal fordított arányban változik: minél mélyebb a tenger, annál kisebb a vízszint megemelkedése. Több kilométer mélységű víz esetén a hullám alig néhányszor 10 cm, míg partközelben (csekély mélység) a hullámfal több 10 méter magasságú lehet. A terjedési sebesség is ezzel szinkronban változik, míg partközelben mintegy 10 km/h, a pár 100 km-rel beljebb, a nyílt tengeren akár a 900 km/h-t is meghaladhatja. Nincs két egyforma cunami, mindegyik más. Ráadásul nem mindegyik esetében a földrengés a kiváltó ok. Ugyanakkor az is ismeretes, hogy nem minden földrengés vált ki cunamit. A cunami ugyanis olyan hullámjelenség, amely megfelelő kölcsönhatások következtében alakul ki, s e kölcsönhatásoknak csupán egyik szereplője a föld belső ereje, illetve az általa előidézett földrengés. Ahhoz, hogy a hullámzás kialakuljon jelen kell még lennie más erőknek is, melyek Jerikó falainál, illetve a Tacoma-híd esetében tapasztaltakhoz hasonló energiákat gerjesztenek. A cunami tehát rezonáns jelenség, melynek hátterét a tudomány mára még nem tárta fel.
Ez a cunami óriási pusztítást eredményezett, miközben az anyagi javak megsemmisülésén túlmenően emberi sorsok százezrei vett hirtelen fordulatot. Ezen felül emberek 100 millóit késztette arra, hogy addigi mindennapi problémái, gondolatai között döntést kiváltó mértékben legyen jelen ez a pusztítás, illetve kapjanak helyet az áldozatokra irányuló gondolatok. Minden gondolat energia, amely az egész világról áramlott e hely felé, ahol aztán a cunamihoz hasonló mértékben tornyosult fel hosszabb időn keresztül. Minden fizikai jelenség, minden természeti katasztrófa önmagához hasonlatos tulajdonságú változásokat idéz elő az emberek gondolataiban is. E gondolatok ezután - mintegy visszahatásként - hasonló tulajdonságú tetteket váltanak ki az anyagi síkon is. Adott esetben óriási mennyiségű "szétszórt" pénz kezdett el hirtelen ideáramolni. Olyan pénzek, melyek e katasztrófa hiányában valószínűleg soha ide nem jutottak volna. Ám ennek a pénzmennyiségnek, most nem ott volt karmikus feladata, ahol azok korábban voltak, hanem a világ minden tájáról éppen ide kellett áramolniuk. Az emberek empátiájának világméretű felébresztése automatikusan idézi elő a pénz áramlási rendszerének drasztikus módosulását. A pénz, ahogyan erről volt szó (Karma, Sors topik #324) mindig oda és olyan mértékben áramlik, ahová és amilyen mértékben arra a legnagyobb szükség van.
Felmerülhet a kérdés, hogy vajon azok az emberek milyen bűnt követtek el, hogy ilyen tömeges méretekben váltak áldozatokká? Erre a válasz az, hogy a tömeges balesetek és katasztrófák sohasem azon emberek büntetése, akik meghalnak hanem komoly tanítás mindazoknak, akik életben maradnak. Akik meghaltak, teljesítették ezen földi életükre kiszabott feladatukat; mások - akik életben maradtak - ezáltal kerültek olyan helyzetbe, hogy feladatuk ellátásához végre hatékonyan hozzá foghassanak. Az is elgondolkodtató, hogy vajon miért éppen itt pusztított a katasztrófa, ahol nemcsak helybeliek, hanem távoli helyekről ideérkezők ezrei is jelen voltak? Nos, éppen azért voltak ott, mert nemcsak a helybeliek, hanem a világ más pontjain élők is erre az időpontra fejezték be ezen életükre kiszabott munkájukat. Miközben együtt távoztak, együtt, még nagyobb erővel hatottak az itt maradtakra; a karmák nemcsak az egyéni, hanem a csoportos szinten is kölcsönhatásban állnak egymással.
A természeti katasztrófákra az egyéni és csoportos karmák, illetve ezek kölcsönhatásának érdekében kerül sor. Valójában nem az emberek az igazi áldozatok, hanem maga a természeti katasztrófa egy komoly áldozati elem. Az életben maradtak érdekében...

1. Miért pontosan ez a nap?
Különleges rezgésű napok és időszakok mindig vannak, sőt egyfajta hullámzás állandóan megfigyelhető. Az illusztráció is egy nagyon érdekes napot szemléltet, egy amolyan "kicsavarom az 5-öst, majd vissza" típusút. 20050305_3danimAhhoz, hogy a különleges jelentőségű eseményekre már előzetesen felfigyeljünk rendelkezünk sok információval, ám azt, hogy mi is lesz ez az esemény sohasem tudhatjuk előre biztosan. Ha például felfedezünk egy meglazult tetőcserepet, akkor nagyjából tudhatjuk előre, hogy az le fog hullani. Nem tudhatjuk pontosan, hogy mikor, azt sem, hogy miközben lecsúszik nem akad-e fenn, illetve, hogy ha leesik, hová fog hullani, esetleg kit fog megsérteni, hány darabra fog törni stb. Így vagyunk ezzel a szimbolikus nyelvek értelmezése során is: mindent nem tudhatunk, csakis olyan mértékű ismeretekre tehetünk szert, ami sorsunk szükséges mértékű alakítására nyújt lehetőséget. Ha mindig, mindenre előzetes és konkrét választ kaphatnánk, akkor a földi élet értelmét vesztené: a szabad akarat megszűnne, helyette az előre megírt forgatókönyv "felovasása" és annak eljátszása maradna számunkra csupán.

2. Tömegszerencsétlenségek, halál, életfeladat
Életünk egyetlen napja sem telik el hiábavalóan, minden egyes nap számunkra a fejlődésben való előbbre menetelt jelenti. Még akkor is, ha ez esetleg sokszor nem tapasztalható, vagy talán éppen az ellenkezőjének tűnik. Célokkal, feladatokkal érkezünk e földi életre, ám ezek nincsenek kőbe vésve. Előzetesen a lélek nem/sem írja le forgatókönyvben a leélendő életet. Minden döntés a léleké, nemcsak a leszületésünk előtt, hanem életünk végefelé a halál időpontjának eldöntése is. Igaz, ezt viszonylag kevés idővel a halál bekövetkezte előtt hozza meg annak mérlegelése révén, hogy van-e további feladata még ezen élet során. A halál bekövetkezte egyértelműen azt jelenti, hogy nincs már több feladatunk, ám azt, hogy miért nincs több feladatunk - nem tudhatjuk. lehet, hogy azért mert elvégeztük a "tervet". Lehet azért is, mert a terv szerinti feladatok már nem végezhetők el valamilyen ok miatt. Egy tömegszerencsétlenség esetén például a közös karmák miatt. De egy dolgot szükséges még egyszer hangsúlyozni: függetlenül minden csoportos és más emberek karmájától, a döntést mindig mi magunk hozzuk meg. A halálközeli élmények beszámolóiból ismert "visszaküldések" sem idegen emberektől származnak, azok a hangok vagy lények minden esetben lelkünk döntését közvetítik számunkra.

cunami_smA Húsvét második napján bekövetkezett földrengés kérdése nagyon érdekes, minthogy a cunami ezúttal (is) elmaradt. Ahogyan ezt már említettem, messze nem minden földrengés vált ki cunamit, minthogy a cunami létrejöttéhez nem elegendő csupán az intenzív fölrengés önmagában. Jelen kell lennie olyan egyéb kölcsönhatásnak, amely nem csupán megemel egy óriási víztömeget, hanem azt hullámmozgásba is hozza. Ha egy cunami metszetét viztomeg_sm megvizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy minél távolabb vagyunk a parttól, annál nagyobb hullámhosszal, nagyobb terjedési sebességgel, illetve kisebb amplitúdóval jellemezhető "rezgésről" van szó. Ha egy pokrócot két ember úgy porol ki, hogy egymással szemben állva kifeszítenek, majd megfelelő ütemben föl-le mozgatnak, akkor az nagyjából hasonlatos a tenger belsejében tapasztalható hullámzás egy részletére. Ahogyan azonban a két embernek meg kell emelnie a pokrócot, úgy a cunami esetén jelenlévő erőknek képesnek kell lenniük egy óriási víztömeg mozgatására. Ez a víztömeg a példánk szerint cunami esetében egy 100 km átmérőjű és 4 km magasságú hengeres víztartálynyi mennyiség, azaz 500002×π×4000=3,14×1013m3=3,14×1016liter. Ezt az irdatlan mennyiséget úgy kell elképzelnünk, mintha a Föld minden egyes lakosa (beleértve a csecsemőket is) 2 tűzoltókocsiba betölthető vízmennyiséget (3,14×1016/6,5×1012=4833 liter) mozgatna egyszerre. Nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy micsoda energiákról van itt szó, melyek sugárirányban tovább haladva gyengülnek, ám még mindig jelentős pusztítóerővel rendelkeznek a partra kijutva. De vajon mi történhetett március 28-án, miért nem hozta lendületbe a tengert a csaknem ugyanolyan erejű földrengés? 20050328Numerológiai elemzéssel megállapítható, hogy azért, mert ennek az eseménynek egészen más célja és kiváltó oka volt, mint a korábbinak, továbbá a lezajlása is más volt. A két számtábla egybevetése során látható, hogy a mostaniban nem hiányzik az 5-ös, viszonyt hiányzik a 4-es. Az 5-ös jelenléte egyfajta tervezett eseményről szól, a 4-es hiánya pedig azt mutatja, hogy az emberek nagyobb tömegére nem volt hatással. Ha a számtáblára kattintunk, láthatjuk az eseményt megelőző napok kiterített számtábláit. Egy határozott hullámmozgás itt is megfigyelhető, jóllehet az 1-esek lökőereje és a 2-esek intenzitása egyértelműen alacsonyabb, mint a tavaly év végi. A 4-esek gyenge jelenléte ezeken a napokon azt mutatja, hogy itt alapvetően nem emberekre tervezett eseményről van szó. Milyen eseményről akkor? A Mindenség megnyilvánulásának állandó változásáról, amely változásában is a harmónia elvét követi. A harmónia pedig mindig egyfajta pulzálás. Forrás - CélEnnek az eseménynek a forrásszáma a 7-es, ami égi akaratot jelent. Ezt támogatta az 1-es (belső erő, belső akarat), valamint a 6-os (az egyetemes teremtőerő). A teremtés egy folyamat, a Mindenség önmagát folyamatosan teremti, ennek része minden átalakulás. Minden átalakulás energiacsere révén valósul meg. Az esemény célszáma a 2-es, azaz az energiacsere, melyet a tökéletesség (0) felé vezető folyamat (2) maga segít. Az esemény lefolyása azt mutatja, hogy a rengés (22) terv kapcsolatban áll (3) egy magasabb tervvel (5), miközben jelen van az emberek védelme (8).
Nos, röviden ennyi. Mint ahogyan erről korábban már volt szó, a számtábla alapján előre pontosan megmondani nem lehet, hogy egy-egy napon milyen esemény fog bekövetkezni, így a cunamit sem lehet egyértelműen prognosztizálni. Az azonban látható, hogy mely időszakokban léphetnek fel olyan kölcsönhatások, melyek kiválthatnak például ilyen természeti katasztrófát. Ennek valószínűsége ebben az esztendőben egyébként nem nagy.

/*shift.lapja.hu*/

 

Read 5270 times Last modified on August 03 2010

Leave a comment

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.

1 comment

Read 13141 times 6
Égben köttetett párkapcsolatok.
Mitõl erõs egy karmikus kötelék? Hogyan szakítsunk? A párkapcsolatok nem képeznek megbonthatatlan karmikus köteléket, hiszen ezek nem olyan égben megkötött…
Read 8943 times 1
Karmikus kapcsolatok
Földi életünkben minden egyes találkozás karmikus törvényszerûség, azaz nincsenek véletlenek a találkozásainkban sem. Nem mindegy azonban, hogy egy utcán mellettünk…
Read 7433 times 0
Férfi - Nõ
Hogy ki az okosabb? Ez olyan kérdés, mintha azt kérdeznénk, hogy melyik víz a jobb, a hideg vagy a meleg?…
Read 6940 times 8
Kilátástalanság, céltalanság
A kilátástalanság/céltalanság a – jövõvel kapcsolatos – elvárásaink megnyilvánulásának legintenzívebb változata. Egyfajta csendes skizofrén helyzet, mert nincs konkrét cél, amely…
Read 6600 times 5
Érzelemmentesség
Érzelemmentesség Az, hogy az érzelemmentesség nem kezelendõ negatív tulajdonságként, bizonyára sokaknak meglepõ. Valószínûleg azért, mert az érzelmek alatt többnyire pozitív…
Read 6264 times 0
Megcsalás
Read 5430 times 0
Krisztus Lucifer és Ahriman között
„Egy napon, ha majd az az épület, amit a szellemi tudományoknak szántunk, elkészül, annak egy kiemelt helyén egy szobor fog…
Read 5271 times 1
Cunami
2004. december 26-án Délkelet-Ázsiában hatalmas szőkőár pusztított, meghaladva szinte minden korábbról emlékezetes mértéket. Az eseményt kiváltó okként a tudósok azt…

HOZZÁSZÓLÁSOK

KÖNYVAJÁNLÓ