A szellemek - 2. rész - Rossz szellemek

Tuesday, 26 October 2010 08:19

A tökéletlen szellemek.

Az anyagnak a szellem fölött való uralkodása, a rosszra való hajlandóság, tudatlanság, gőg, önzés és a mindezekkel járó rossz szenvedélyek. Ugyan sejtik az Istent, de nem értik meg Öt. Nem mindnyájan lényegileg rosszak, mert némelyik inkább fölületes, következetlen és pajkos, mint gonosz. Némelyek sem jót, sem rosszat nem tesznek, de (éppen azzal árulják el, hogy alsórendűek, mivel semmi jót sem tesznek. Mások ellenben örülnek, ha alkalmuk kínálkozik rosszat tenni, mert jól esik nekik.

A gonoszsággal vagy a pajkossággal párosíthatják értelmüket: de akármilyen nagy az értelmi fejlettségük, gondolataik nem igen emelkedettek, érzéseik pedig többé-kevésbé aljasak.
A szellemi életről korlátolt ismereteik vannak és abba a kevésbe is, amit. tudnak róla, belekeverik a testi életből megmaradt fogalmakat és előítéleteket. Csakis téves és tökéletlen ismereteket nyújthatnak nekünk; de azért a figyelmesen vizsgálódó még ezekben a tökéletlen közleményekben is gyakran a nagy igazságoknak megerősítését látja, amelyekre magas szellemek tanítottak meg minket.
szellemekJellemüket a nyelvük tükrözi vissza. Éppen ezért minden szellemet, aki gonosz gondolatokat árul el közleményei útján, a harmadik rendbe sorolhatunk, amiből az következik, hogy ha rossz, amit sugalmaznak nekünk, az csakis ilyen harmadrendű szellemtől származik.

Látják az ilyen szellemek a jó boldogságát és ez szüntelen gyötrelmet okoz nekik; mert az irígységből és féltékenységből származó félelmet mind átérzik.
A testi élet fájdalmainak emléke megmarad bennük és gyakran sokkal kínosabb ez a benyomás, mint a valóság. Eszerint igazán szenvednek ők. és részben oly fájdalmaik vannak, amilyeneket ők már elszenvedtek, részben pedig olyanok, amilyeneket ők okoztak másoknak. Mivel pedig szenvedésük hosszantartó, azt hiszik, hogy örökké fognak szenvedni. Isten büntetésképpen engedi meg, hogy ezt higyjék.

Öt osztályba sorolhatjuk őket:

Tisztátalan szellemek

Az ide tartozó szellemek nemcsak hajlandók a rosszra, hanem rossz szándéknak is. Mint szellemek, rossz tanácsokat adnak, egyenetlenkedést és bizalmatlanságot sugalmaznak, mindenféle álarc alá rejtőznek, hogy minél jobban csalhassanak. Olyanokat környékeznek meg, akik elég gyenge jelleműek arra, hogy sugalmazásaikra hallgatván, a saját vesztükbe rohanjanak; mert nagy megelégedésükre szolgál, ha látják, mint sikerül hátráltatniok a haladásban mindazokat, akik a kísértések alkalmával ilyenképen elbuknak.

Mikor szellemi közleményeket kapunk, a beszédükről ismerjük fel az ilyen szellemeket; mivel az ocsmány és durva beszéd úgy a szellemeknél, mint az embereknél mindenkor alantas erkölcsi, ha mindjárt nem is értelmi színvonalra vall. Közleményeik elárulják ala-csony hajlamaikat. Ha pedig okosra változtatják beszédüket, akkor nem képesek sokáig kitartani, hamar kiesnek a szerepükből és leleplezik magukat.

Bizonyos népek rossz istenségeknek tartják az ilyen szellemeket, mások ördögöknek, rossz szellemeknek, vagy a gonoszság szellemének nevezik. 

Azok az élőlények, akiket ilyen szellemek éltetnek, mikor testet öltenek, minden bűnre hajlandók, amit csak rossz és lealacsonyító szenvedélyek szülhetnek, mint az érzékiség, a kegyetlenség, a csalás, a képmutatás, a pénz után való sóvárgás és a szennyes fösvénység. Ezek a rosszat minden indító ok nélkül azért cselekszik, mert kedvük telik benne, mert gyűlölik a jót és áldozataikat csaknem mindenkor a becsületes emberek közül választják ki. Valóságos ostorai ezek az embereknek, bármely társadalmi osztályba tartoznak, és a művelődés máza sem menti meg őket a szégyentől és gyalázattól.

Felületes szellemek.

Tudatlanok, incselkedők, következetlenék és gúnyolódok ezek. Mindenbe beleavatkoznak és mindenre felelnek, mit sem törődve az igazsággal. Szeretnek csekély bajokról és örömökről beszélni, bosszúságot okozni és rejtélyeskedés vagy tréfa által félrevezetni. Ezeket a szellemekét közönségesen hóbortosoknak, nyugtalankodóknak, gnómoknak és lidérceknek szokták nevezni. Függenek a magasabb szellemektől, akik gyakran ugy használják fel őket, mint mi a szolgálattevőket,
Az emberekkel néha szellemesen és tréfásan beszélnek, de többnyire tartalmatlan, amit mondanak. Mindennek a megfordítottját s a nevetséges oldalát ragadják meg és csípősen, gúnyosan fejezik ki magukat. Álneveket nem annyira gonoszságból, mint tréfából használnak.

Áltudós szellemek

Meglehetősen tág az ismeretük, de sokkal többet tartanak magukról, mint amennyit valóban tudnak. Mivel pedig több szempontból bizonyos fokig jutottak. Beszédüknek komoly jellegével tévedésbe ejtenek minket képességeik és felvilágosodottságuk felől. A legtöbb esetben azonban egész beszédük csupán a földi életben fennálló rendszerek fogalmainak és előítéleteinek vissza tükrözése, vagyis némi igazságnak és a legnagyobb tévedéseknek keveréke, melyből kirí az az önbecsülés, a gőg, a féltékenység és az önfejüség, amit még nem bírtak elvetni maguktól.

Semleges szellemek. 

Ezek sem nem elég jók arra, hogy a jót, sem nem elég rosszak arra, hogy a rosszat cselekedjék. Egyformán hajlanak úgy az egyik, mint a másik felé és sem erkölcsi, sem értelmi tekintetben az emberiség közönséges színvonalán felül nem emelkednek. Ragaszkodnak a földi dolgokhoz és sajnálnak megválni a durva földi örömöktől.

Kopogtató és békeháborító szellemek.

 Jelenlétüket gyakran érzékelhető és fizikai hatások által árulják el, ilyenek: a kopogások, mozgások és a szilárd testek rendkívüli helyváltoztatása, valamint a levegő megmozgatása stb. Úgy látszik, ezek a szellemek sokkal erősebben vannak az anyaghoz kötve, mint a többiek és valószínűleg főképen ők idézik elő a földgömb elemi átalakulásait is; akár a levegőre, vízre, tűzre, szilárd testekre, vagy akár a föld belsejére gyakorolják hatásukat. Észrevehető, hogy ezek a jelenségek véletlenül és fizikai okból nem származhattak, mivel szándékos és értelmes jellegűek. Minden szellem képes ilyen jelenségeket előidézni, de a magasabbak rendesen átengedik azok kivitelét az alárendelt szellemeknek, kik sokkal ügyesebbek az anyagi, mint az értelmi munkák elvégzésében. Mikor a magas szellemek az ilyen jelenségeket szükségeseknek találják, akkor segédekül használják fel azokat a szellemeket, kik ebbe az osztályba tartoznak. 

/Részlet Allan Kardec: Szellemek könyvéből/

Published in Ezotéria

A szellemek - 1. rész

Thursday, 21 October 2010 07:46

szellemA szellemek eredete és természete.

Azt mondhatjuk, hogy a szellemek a teremtés értelmes lényei. Ők népesítik be az anyagi világon kívül eső mindenséget. Megjegyzés. Szellem alatt itt a test nélkül való lények egyéniségét értjük, nem pedig az egyetemes értelmes elemet.

A szellemek éppen úgy Isten műyei, mint az ember műve valamely gép; és az a gép nem maga az ember, hanem csak a műve. Tudod, hogy az ember is gyermekének, teremtményének nevezi, ha valami szépet vagy hasznost készített. Lásd, ugyanígy áll a dolog Istent illetőleg: mi gyermekei vagyunk neki, mert az ő művei vagyunk.

A szellem az anyag kivonata (quintessentiája,) melyet ti nem hasonlíthattok semmihez sem és annyira légies, hogy nem is érzékelhetitek. Azért nevezzük anyag nélkül valóknak a szellemeket, mert lényegük eltér mindattól, amit mi anyag néven ismerünk. Vakokból álló népnek nem lehetnének a fénynek és hatásának kifejezésére való szavai. A vakon született azt hiszi, hogy hallás, szaglás, izlelés és tapintás útján mindent felismerhet és nem érti azokat a fogalmakat, melyeket csupán hiányzó szerve útján szerezhetne meg. Mi is ilyen vakok vagyunk az ember fölött, álló lények lényegével szemben. Másképp nem értelmezhetjük őket, mint tökéletlen hasonlatok útján, vagy a képzelet megerőltetésével.

Szellemek mindenütt vannak s a végtelen térségeket, vég nélkül betöltik. Körülöttetek is állandóan vannak szellemek, akik megfigyelnek titeket és anélkül, hogy tudnátok, hatnak reátok; mert a szellemek oly természetű erők, melyeket Isten az ő gondviselő akaratának végrehajtására eszközül használ fel. Minden szellem azonban nem juthat el mindenhova, mert a kevésbé előhaladottak előtt vannak tiltott térségek is.

A szellem ragyogása tisztasági fokozatától függ. Minden szellem egy-egy oszthatlan egység, de gondolatát mindenik eljuttathatja többfelé, anélkül, hogy azért önmagát széjjelosztaná. Csakis ily értelemben vehetjük a szellemeknek mindenütt való jelenlétét. Ilyen a szikra, melynek fénye messze elhat és a láthatárnak minden pontjáról észreveheti. Ilyen az ember is, aki anélkül, hogy helyéből kimozdulna, rendeleteket osztogathat, jeleket és mozgásokai adhat át különböző helyeken. A szellemnek részedre ködszerűnek látszó, de részünkre még elég durva anyagburkolata van; de azért eléggé ködszerű, hogy a levegőben felemelkedhessék és oda mehessen, ahová akar. Amint a gyümölcs csíráját a csíraburok (perisperma) környezi, úgy környezi a szorosabb értelemben vett szellemet is az a burok, melyet a hasonlatosság kedvéért szellemburoknak, vagyis perispritnek neveizünk.

Minden világnak az egyetemes fluidjából veszi a szellem a félig anyagi burkot. Éppen azért nem minden világon egyenlő az a burok. A szellem épp úgy ölt magára más-más burkot, amint egyik világból a másikba lép, mint ahogyan ti szoktátok egyik ruhátokat a másikkal felváltani. Határozott alakja szokott lenni, ez pedig egészen a szellem tetszésétől függ. így mutatkozik nektek néha akár álomban, akár éber állapotban is látható, sőt meg is tapintható alakban.

A szellemek különböző rangfokozatai.

Határtalan a számuk. Nincs közöttük határt jelölő vonal, mely mint valami kerítés elkülönítené őket egymástól; és igv tetszés szerint több vagy kevesebb rendre oszthatjuk. Ha azonban az általános jelleget vesszük tekintetbe, akkor mindannyit három főrendbe vonhatjuk össze."

  1. Legelső rangúaknak azokat tekinthetjük, akik már elérték a tökéletességet, t. i. a tiszta szellemeket. 
  2. Másodiknak azokat, kik a fokozat közepéig jutottak és a, jóra való törekvés tölti el őket. 
  3. Az utolsók pedig azok, akik a lépcső alján vannak, vagyis a tökéletlen szellemek. Ezeket tudatlanság jellemzi, valamint az. hogy a rossz után vágyódnak és rossz szenvedélyekkel vannak: eltelve, ami haladásukban gátolja őket.

A jó cselekvésre való képesség fokozatuknak megfelelő mértékben van meg. Némelyek tudással bírnak, mások bölcseséggel és jósággal; de valamennyinek még próbákat kell kiállnia. Vannak olyanok is, akik sem jót, sem rosszat nem tesznek. Másoknak ellenben nagyon tetszik rosszat tenni és igen megelégedettek, ha alkalmat találnak reá. Vannak továbbá fölületes, bohó szellemek is, akik inkább hóbortosok, mint gonoszok és inkább boszantani szeretnek másokat, mint rosszat cselekedni. Örömük telik abban, ha elámíthatnak valakit és félreértéseket okozhatnak, amin ők nevetnek.

A szellemi létra

A szellemek osztályozása aszerint történik, hogy mennyire haladtak már, milyen tulajdonságokat szereztek meg és milyen tökéletlenségektől kell még megszabadulniuk. Ez az osztályozás különben éppenséggel nem abszolút, mert az egyes fajokat csak együttesen lehet a többitől megkülönböztetni, mivel az átmenet egyik foktól a másikig észrevehetetlen. A határokon ugyanis annyira elmosódtak az árnyalatok, mint a természetben, pl. a szivárvány színeiben, vagy az embernek különböző életkorában. Tehát elég sok osztályt lehet megkülönböztetnünk, aszerint többet vagy kevesebbet, amilyen szempontból nézzük a dolgot. Éppen úgy vagyunk ezzel, mint a tudományos osztályozásokkal. Ezek a rendszerek lehetnek többé-kevésbé teljesek, többé-kevésbé észszerűek, avagy megérthetés tekintetében többé-kevésbé kényelmesek; de bármilyenek is legyenek, alapjában véve a tudományt meg nem változtatják. A szellemek tehát, akikhez erre vonatkozólag kérdést intéztek, egymástól eltérő osztályozásokkal felelhettek ugyan a kérdésekre, de annak semmi következménye sem lehet. Fel is használták fegyverül ellenünk többen a szellemeknek ezt a látszólagos ellenmondását, meg nem gondolva, hogy a szellemek semmi fontosságot sem tulajdonítanak annak, ami csak feltevés, és hogy nekik a gondolat minden, ránk bizva a formát, a kifejezéseket, az osztályozásokat, egyszóval a rendszereket.

Tegyük hozzá még, hogy sohasem szabad szem elől tévesztenünk, mikép a szellemek között is épp úgy vannak nagyon tudatlanok, mint az emberek között, és hogy nem győzzük eléggé óvni magunkat attól a hajlandóságtól, mely hinni késztet minket, hogy minden szellemnek mindent kell tudnia, mivel szellem. Minden osztályozáshoz módszer, elemezés, valamint a tárgynak alapos ismerete szükséges. A szellemvilágban pedig épp s úgy nem képesek a korlátolt ismeretűek a fajokat egységbe foglalni, vagyis rendszert alkotni, mint itt a földön a tudatlanok. Nem ismerik ezek, vagy csak hiányosan ismerik az osztályozásokat, bármilyenek is legyenek.

Minden fölöttük álló szellemet elsőrangúnak tartanak anélkül, hogy képesek volnának észrevenni azok tudásának, képességeinek és erkölcsi minőségének árnyalatait, amelyek őket egymástól megkülönböztetik: akárcsak nálunk a. vad emberek a müveit embereket illetőleg. Még azok sem egyeznek meg mindenben, akik képesek a felosztásokat megtenni, mert különböző szempontból tekinthetik a dolgot, kivált ha nincsenek korlátai az osztályozásnak. Linné, Jussieu és Tourne-fort is más-más módszert alkalmaztak a növények csoportosításánál és a növénytan azért mégsem változott meg, mert nem ők találták fel a növényeket, sem azok jellegeit, csupán megfigyelték a közöttük levő hasonlatosságokat, amelyek szerint a csoportosítást vagy osztályozást megejtették. Ugyanez áll reánk nézve is. Nem mi találtuk fel a szellemeket és jellemeiket. Mi csak megfigyeltük és beszédeikből meg cselekedeteikből ítéltük meg őket, azután a tőlük kapott adatok alapján csoportosítottuk.

A szellemek általában három nagy osztályt állapítanak meg. Az utolsóba, vagyis a legalsóba a tökéletlen szellemek tartoznak, akiket az jellemez, hogy anyagi részük uralkodik a szellemük fölött és hogy hajlandók a rosszra. A második osztályba tartozóknál a szellemi rész uralkodik az anyagi rész felett és ezek a jót óhajtják. Ezek a jó szellemek. Végül az első osztályba a tiszta szellemek tartoznak, akik már elérték a tökéletesség legmagasabb fokát.

Értelmünk ezt a felosztást teljesen megfelelőnek találja és az egyes csoportok jellemvonásai annyira határozottan különböznek egymástól, hogy nekünk már csak a jellemek árnyalatait kellett bizonyos számú alosztályok megkülönböztetése által kifejeznünk. Meg is tettük ezt a szellemek segitségéveí, akik soha sem vonták meg tőlünk jóakaratú utasításaikat.
Ennek a felosztásnak a segítségével könnyen fogjuk megállapíthatni a velünk érintkező szellemek magas vagy alantas fokozatát, valamint ebből kifolyólag azt is, hogy mennyi bizalmat és tiszteletet érdemelnek. Bizonyos értelemben ez a szellemtan kulcsa, mert csakis ezúton érthetjük meg a szellemi közlemények tartalmának egymástól való eltérését, mivel földeríti előttünk a szellemeknek értelmi és erkölcsi különféleségét. Mindamellett azt vesszük észre, hogy a szellemek sohasem tartoznak határozottan egyik vagy másik osztályba; fejlődésük ugyanis csak fokozatosan történik, sőt gyakran egyik irányban nagyobb haladást lesznek, mint minden más irányban, igy tehát meg lehet bennük több alosztálynak a jellemvonása, amit beszédjükből ós cselekedetükből könnyű megítélnünk.

Allan Kardec: Szellemek könyve,  részlet

 
Published in Ezotéria

Kérdések népszerû jelenségekrõl

Friday, 11 May 2007 09:45
Valóságosak-e a szellemek?

Ma az az általános vélemény, hogy azok a különféle, titokzatos fizikai hatások, amelyeket a régebbi korokban szellemeknek (testüktől különvált lelkeknek) tulajdonítottak -- pl. tárgyak elmozdulásai, furcsa hangok, rejtélyes szagok, az elektromos berendezések lerobbanása -- valójában Poltergeist-jelenségek (lásd alább). A szellemek fizikai kísérő hatások nélküli jelenéseiről úgy véljük, hogy vagy normális pszichológiai hatások (azaz hallucinációk), vagy esetleg pszí által közvetített valódi információk.

Valóságosak-e a poltergeistek?

A Poltergeist (német szó, jelentése "kopogó szellem") általában furcsa elektromos hatások és egyes tárgyak megmagyarázhatatlan elmozdulásai formájában jelentkezik. Ezeket a jelenségeket egy időben szellemeknek tulajdonították, de a kutatók, különösen pedig William G. Roll több évtizedes vizsgálódásai során összegyûlt bizonyítékok azt mutatják, hogy a Poltergeistek valójában olyan PK-hatások, amelyeket egy vagy több személy, többnyire zaklatott lelkiállapotú serdülők idéznek elő. Ezt a fogalmat manapság gyakran az "RSPK" rövidítéssel ("Recurrent Spontaneous PK" -- "Ismétlődő spontán PK") jelölik.

Ha a pszí valóságos, akkor a parafenomének hogyhogy nem juttatják csődbe a játékkaszinókat?

Egyes kaszinói játékok elméleti előnye a ház javára általában elég kicsi, az optimálisan játszott kockajátéknál pl. 1% körüli. Ez azt jelenti, hogy hosszú távon a jó kockajátékos minden megjátszott dollárjából átlagosan 99 centet visszanyerhet. A gyakorlatban a ház a legtöbb játékban ennél jóval nagyobb bevételeket kasszíroz, mert az emberek ritkán játszanak következetesen, nyereményeiket újra felteszik, azonkívül a kaszinói környezetet szándékosan úgy tervezték, hogy zajos legyen és a látvány hátráltassa az összpontosítást. Ha tehát egy parafenomén észrevehető mértékben meg akarná csappantani a kaszinó nyereségét, akkor (a) meg kellene értenie a játékok stratégiáját, (b) következetesen e stratégiák szerint kellene játszania, (c) meg kellene állnia, amikor előnyt szerez, és (d) megbízható, erős pszít kellene következetesen alkalmaznia.

Hosszú távon a kaszinók profitja jól előrejelezhetően stabil, de mivel egyes pszí-effektusok létezése bebizonyosodott, egy jó, következetes parafenomén (aki tudja, hogyan kell a kaszinói játékokat játszani), elvben valóban kereshetne némi pénzt szerencsejátékokkal. Továbbá, sok ember, aki képes gyenge pszí alkalmazására, képes lehet kis ingadozásokat okozni a kaszinók profitjában -- ennek ellenőrzéséhez azonban óriási mennyiségû kaszinói adat gondos elemzésére volna szükség, márpedig ilyen adatokat nehéz beszerezni.

Valóságos-e a "channeling" (szellemek közvetítése)?

A "channelling" kifejezés azt az állítólagos jelenséget jelöli, melyben egy halott ember lelke, vagy más nem-fizikai entitás egy érzékeny személyen keresztül, annak közvetítésével beszél vagy cselekszik. A XIX. század vége felé az ilyen személyeket médiumoknak hívták, s a halottak lelkével való állítólagos kommunikációról szinte minden történelmi korszakból, s a legtöbb kultúrából vannak beszámolóink. Egyes kutatók úgy vélik, hogy az egyes különleges tehetségekkel, pl. Mozarttal (zene) vagy Ramanujannal (matematika) kapcsolatos beszámolók bizonyítják a channelling valóságosságát.

Míg a halottak lelkétől és egyéb másvilági lelkektől érkező közlések egy része nyilvánvalóan értelmetlen zagyvaság, más közlések igen sok emberre hatottak ösztönzőleg, és továbbra is különféle "megvilágosodások" forrásai. A kinyilatkoztatott vallások és egyes látnoki élmények például a channeling révén közvetített információ speciális formái. Az azonban, hogy az információ valóban paranormális forrásból származik-e, avagy a médium tudattalanjából, örökzöld vitatéma.

Valóságosak-e a nagyméretû PK-effektusok, mint a levitáció vagy a kanálhajlítás?

Szinte minden történelmi korban születtek beszámolók különféle látványos eseményekről, például a föld fölött lebegő (levitáló) emberekről, szentekről, akik a semmiből varázsoltak elő bizonyos tárgyakat, és olyan "mágusokról", akik érintés nélkül tudtak tárgyakat mozgatni, meghajlítani és eltörni. Sajnos azok az emberek, akik saját állításuk szerint képesek ilyesmire, a legtöbb esetben pénzzé kívánják tenni "csodás képességeiket". Mivel igen nagy a csalás lehetősége, és bûvészmutatványokkal viszonylag könnyû a paranormális jelenségeket nagy pontossággal utánzó hatásokat kelteni, e nagy méretû effektusokra igen kevés megbízható bizonyíték van. Ismerünk néhány esetet, melyekben kis tárgyak valóban elmozdultak, általánosságban véve azonban a nagyméretû PK, másszóval makro-PK létezése ma még erősen megkérdőjelezhető.

/Forrás: Dean Radin - Parapszichológia gyakran ismételt kérdések/

Published in Ezotéria

Élõk és holtak szellemei

Friday, 23 February 2007 09:33
ghost Sabine tábornok, aki 1730 és 1739 között Gibraltár kormányzója volt, meggyőződéssel vallotta, hogy a szellemlátomások között vannak valódiak. Hite saját tapasztalatból fakadt, amelyet 1783-ban meg is írt a Gentleman's Magazinban. A tábornok egyszer súlyosan megsebesült a harctéren. Lábadozása alatt egy éjjel különös látomása volt. Gyertyával megvilágított szobában feküdt, de nem jött álom a szemére. Hirtelen szétnyílt az ágy függönye, s tisztán láthatóan ott állt előtte szeretett felesége, akiről úgy tudta, otthon van Angliában. Aztán, amilyen váratlanul jött, úgy el is tűnt.
 
Nem sokkal később érkezett a hír, hogy Sabine felesége meghalt, éppen abban az időben, amikor megjelent férje előtt Sabine víziója klasszikus krízislátomás volt, olyasvalakinek tipikusan egy távoli, szeretett személynek az éjszakai ébrenlét alatt jelentkező képe, aki valamilyen traumatikus esemény, leggyakrabban a halál küszöbén áll. A szellemlátomások általában élő, de olykor halott emberek vagy állatok paranormális azaz az érzékelési tartományon túli észlelését jelentik. A vizuális észlelés mellett előfordulhatnak szokatlan hangok, szagok, alacsony hómérséklet, és megjelenhetnek mozgó tárgyak is. A megjelenő holtakat kísértetnek vagy szellemnek nevezik; ha valaki önmaga mását doppelgüngerét, alteregóját látja, azt a közeli halál jelének tartják.

caergwrle_bridge_340A szellemek lehetnek valószerűek vagy elmosódottak, s legtöbbször váratlanul jönnek és mennek. Át tudnak hatolni a falon, tömör tárgyakon, árnyékot vethetnek és a tükörben is láthatók. A haláluk után visszatérők rendszerint olyan ruhákban tűnnek fel, amelyeket életükben hordtak; míg az élők szelleme korabeli viseletben jelentkezik. Bizonyos helyekről nem lehet tudni, miért járnak oda a szellemek, de legtöbbször ott bukkannak fel, ahol valamilyen véres esemény játszódott le, például harcmezon vagy gyilkosság színhelyén. Úgy tűnik, a legtöbb szellem határozott céllal érkezik: figyelmeztetni akarnak vagy megnyugtatni, de lehet, hogy fontos hírük van. A jelenéseket többnyire egyetlen szemtanú észleli, de az esetek körülbelül harmadrészéről úgy tudni, hogy egyszerre többen is látták őket.

A fantompilóta
A szellemek legtöbbször elalváskor vagy ébredéskor jelennek meg, de olykor ébrenléti állapotban is feltűnnek. 1960-ban John Church asszony éppen Indiában tartózkodott, amikor egy éjjel arra ébredt, hogy valaki a nevén szólítja. A szobában tisztán kivehetően egyenruhába öltözött testvére állt, aki egy repülőgépen pilóta volt a New York állambeli Goshenben. A jelenés egy pillanat múlva elhalványult. Church asszony később megtudta, hogy amikor látta őt, fivére éppen veszélyben volt, gépe majdnem lezuhant. Számos ehhez hasonló történet kering háború idején, amikor a katonák a harc kritikus pillanataiban megjelennek szeretteik előtt. A szellemlátást másfajta körülmények is kiválthatják, például egyhangúság, elszigeteltség, nagy hideg, erős szél, éhezés, kimerültség, önkívületi állapot, elhatalmasodó stressz vagy súlyos veszélyhelyzet. Bizonyos jelenések félálomban tűnnek fel; ilyenkor a tudatalattiban. különleges képek keletkezhetnek. 

nyitra"Szellemes" elméletek
Egyetlen elmélettel lehetetlen a kísértetlátomások jelenségét megmagyarázni. Sok vízió esetében egyszerűen az érzékelés torzulás áról lehet szó, amelyet például a rossz fényviszonyok idéznek elő. Egy másik magyarázat szerint az ilyen látomások voltaképpen hallucinációk. A fantaziálásra hajlamos személy tudat alatti hite vagy szükségletei lelki képek formájában egy fajta ábrándozásként vagy vágyálomként vetülnek ki. Louisa Rhine ameríkai kutató 8000 szellemlátomás között csak egy olyat talált, amelyet érzékcsalódással nem lehetett megmagyarázni. Az idősebb embereknek például legalább a fele beszámol arról, hogy elhunyt házastársukat hallucinációk formájában látják vagy hallják.
Edmund Gurney és Frederic W. H. Myers, az 1882-ben életre hívott londoni Pszichikai Kutatások Társasága két alapító tagja úgy vélte, hogy a telepátia összefüggésben van a jelenésekkel. Myers szerint létezik egy tudatküszöb alatti tudatosság, az egyén "energiaközpontja", amelyet a különleges érzékenységgel megáldott emberek képesek észlelni. Gurney úgy vélekedett, hogy a szellemlátomásokra magyarázatot adhat az ESPaz érzékeken túli észlelés -, s hogy a kísértetek olyan hallucinációk, amelyeket az idéz elő, ha valaki erősen gondol az elhunytra, így telepatikus úton benyomásokat szerez arról, mi játszódhat le a "másik" tudatában.
Más teoretikusok szerint minden elő anyag tartalmaz egyfajta "étert", amelyben a benyomások megmaradnak s később mások által előhívhatók. Lehet, hogy a szellemek a múltat, a jelent és a jövőt összekötő "időcsúszások" révén utazgatnak.

/Misztikus történetek gyüjteménye, Reader's digest válogatás/

Published in Misztikus történetek

A holtakkal élnek együtt

Friday, 26 January 2007 08:56

 A japán Simonoszeki (Simonszék?) kikötõ közelében 1185-ben lezajlott dannourai tengeri ütközetben a Minamoto nemzetség teljesen kiirtotta a Taira nemzetséget, Antoku tennóval, azaz a gyermek császárral egyetemben. A hajósok évszázadokon át nem mertek arrafelé hajózni: attól féltek, hogy a Tairák fel találnak bukkanni a tengerbõl és elsüllyesztik hajóikat. A helybeli halászok között mindenféle mendemondák kaptak lábra kísérteties, lebegõ, démoni tüzekröl.

Idõvel Simonoszekiben felépült egy Amidadzsi nevû buddhista templom, amelyet késõbb sintoista kápolnává alakítottak át és Akarna dzsingúnak neveztek el. Itt imákat mondtak, hogy a holtak lelke megbékéljen, és emlékmûvet emeltek a gyermek császár és családja tiszteletére. A nyughatatlan szellemek azonban olykor még mindig háborgatták az élõket.

Hoicsi, egy világtalan zenész, aki biván (lanthoz hasonló hangszer) játszott és a XVIII. század közepe táján a templom lakója volt, remekül tudta elõadni a dannourai ütközet történetét. Kiváló tolmácsolásának híre ment, olyannyira, hogy a mit sem sejtõ zenészt a holt Tairák elhívták magukhoz: adja elõ nekik a tengeri csata históriáját. A zenészt éjjelente fegyveres õr vezette egy látszólag elhagyatott udvarházhoz, ahol legalábbis õ így hitte egy nemesi család szórakoztatásáról kellett gondoskodnia. A templomszolgákat aggasztotta, hogy Hoicsi minden éjjel eltûnik; végigkutatták hát a várost, míg végül rábukkantak, amint Antoku tennó sírja elõtt térdelt, és népes tûzdémon* közönség elõtt adta elõ szenvedélyes átéléssel a históriát.

A japán és a kínai irodalomban számos történetet találunk, amelyek arról szólnak, hogy halandó emberek mit sem sejtve rég meghaltakkal kerülnek kapcsolatba. Egy kínai tudós például mámoros éjszakákat töltött egy gyönyörû szép, de rejtélyes asszony karjai között. A barátai végül felfedezték, hogy a "palota", amelyet éjszakánként felkeres, puszta rom, s a nõ, akit szeret több száz éve egy közeli temetõben nyugszik. A nyugati kultúrákban a holtak távoli mennyországba vagy pokolba kerülnek, a keleti gondolkodásban azonban az élõk és a holtak világa nem határolódik el szigorúan egymástól. A kettõt elválasztó szövedék anyaga vékony, könnyen átszakad, így könnyebben alakulhat ki kapcsolat élõk és holtak között. Ezek a kapcsolatok azonban rendszerint veszélyesek. Hoicsinak szerencséje volt, hogy életben maradt és elmondhatta, mi történt vele: a Tairák elpusztíthatták volna.

*szellemek

Published in Misztikus történetek

Az isteni Cagliostro gróf

Tuesday, 16 January 2007 10:16

Cagliostro grófA történelemben kevés okkultista dicsekedhet színesebb életúttal, mint Alessandro di Cagliostro. 174 3-ban született a szicíliai Palermóban Giuseppe Balsamo néven. Karrierjét mint "parafenomén" kezdte; bensõségesen társalgott a szellemekkel, miközben sorra ejtette át a hiszékeny kincskeresõket. Késõbb csalással vádolták, s el kellett hagynia Szicíliát. Egyiptomba, majd Máltára utazott, aztán bejárta Ázsiát, s mindenütt az okkultizmust tanulmányozta. Amikor harmincas évei közepén visszatért Itáliába, a magát grófnak kiadó Cagliostro feleségül vette az elszegényedett római nemesi családból származó 14 esztendõs Lorenza Felicíanit. Ezután együtt utazgattak Európa-szerte, s különféle mutatványokkal léptek fel varázslással, gyógyítással, jövendõmondással és szellemidézéssel; még alkimiával is foglalkoztak. Cagliostro gyorsan hírnevet szerzett magának azzal, hogy megalapította szövevényes okkult rendszerét, az ún. egyiptomi szabadkõmûvességet.
XVI. Lajos udvarában állítólag tükrökön keresztül idézett meg szellemeket. Lorenzával vacsorákat adtak, melyeken, mint hirdették, a holtak együtt étkeztek az élõkkel.

1785-ben megvádolták, hogy része volt egy Marie Antoinette-nek szánt lopott gyémánt nyaklánc körüli botrányos csalásban. Úgy-ahogy tisztázta magát a vád alól, de Franciaországot el kellett hagynia. Angliába utazott, ahol pontosan megjósolta a közelgõ nagy francia forradalmat. Válaszul egy francia újság megsemmisítõ cikkben leplezte le az álgróf múltját. Az összetört Cagliostro Rómába menekült, ahol az inkvizíció tisztviselõi 1789-ben szabadkõmûvesség és varázslás miatt letartóztatták. 1791-ben eretnekség vétkében Lorenzával együtt bûnösnek találták, halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélték. Négy évvel késõbb halt meg cellájában.

Published in Misztikus személyek

Read 42014 times 279
A legtitokzatosabb könyvtár indiában található
"Voltam Indiában, a világ legtitokzatosabb könyvtárában! Saját szememmel láttam azokat az írásokkal telekarcolt ősrégi pálmaleveleket, amelyekről felolvasták a múltamat és…
Read 18067 times 8
A kristálykoponya titka
Megoldásra váró rejtélyek Az emberiség történetében rengeteg olyan felfedezés van, amelyre a tudomány mai állása szerint nincs elfogadható válasz. Ezek…
Read 17019 times 13
Szerelmi mágia
Az ártatlannak tűnő szerelmi varázslat, a megkötés sem annyira veszélytelen, mint ahogyan elsőre gondolnánk. A leggyakrabban két babát készítenek, ellátják…
Read 13507 times 15
Hasonmás (Doppelgänger)
Minden emberi lényben él valami "emberellenes", amit a szótárak "kiegészítõként vagy hasonmásként" határoznak meg. Sok filozó­fus és költõ leírja személyes…
Read 11276 times 7
A rontás
A mások befolyásolására tett rosszindulatú kísérlet a rontás ugyan az akaratmágia köré­be tartozik, mégis megérdemel egy külön fejezetet. A hétköznapokban…
Read 10697 times 1
Szellemfotók
A fényképezés történetének kezdete óta bizonygatják, hogy a filmen megjelenhetnek olyan "alkalmi" szellemek, amelyek a felvétel készítésekor nem voltak láthatóak.…
Read 8223 times 4
Az emberi öngyulladásról
Veszélyes világban élünk, melyben gyúlékony, tűzveszélyes és robbanékony anyagok vesznek körül minket. De mi a helyzet velünk? Az emberek is…
Read 7749 times 1
Milarepa
Milarepa 1038 táján született Tibetben. Atyja még a fiú hétéves korában meghalt, családja pedig kegyetlen rokonainak köszönhetõen mindenét elvesztette. Tíz…
Read 7587 times 10
Szellemi erõk
Alacsonyabb szellemi behatás energia csapolása a félelem keltésen keresztül Alacsonyabb szellemi behatásnak nevezhetjük azokat az erõket, melyek igyekeznek megcsapolni az…
Read 7331 times 3
Shambala
A régi bölcsek szerint létezik egy hely, ahol az ég és a föld találkozik. Tibeti és mongol lámák õsidõk óta emlegetnek…

HOZZÁSZÓLÁSOK

KÖNYVAJÁNLÓ