Az egyiptomi piramis jövendölései 1. rész

Rate this item
(2 votes)

2005_03Száz és száz forrás utal arra a Bibliában és a nyugati vallásos jövendölésekben, India és Õs- Egyiptom népi hagyományaiban is, újabb kori menifesztációkról nem is beszélve, hogy világunkat e század derekán olyan óriásméretû csapás foglya súlytani, melyet Atlantisz elsüllyedése óta nem tapasztalt az emberiség E katalizmáról, az Utolsó idõk apokaliptikus méretû lezárásáról mondja az ószövetség prófétája: szokatlan lesz és rendkívüli ha távolban van is higgy benne, mert biztosan eljön , nem marad e!
A próféták szava utat mutatott, figyelmeztetett. Minden próféciában nagy igazságok vannak elrejtve, melyek a történelem magját alkotják. Az ószövetségben számtalan mondás utal a próféták jelentõségére és adományára.
Ámos próféta: semmit sem cselekszik az én Uram, míg meg nem jelenti titkát az Õ szolgájának, a prófétának.

Mózes III.7. Ha közületek valaki az úr prófétája, annak megjelenik látomásban, vagy lámában szól hozzá.
Pál apostol: Kívánjátok lelki ajándékokat , leginkább azt hogy prófétáljatok. Korinthusi lev.I.lev.XIV.1,
Nostrodamustól II. Henrik azt kérdezte , hogy lehet –e a jövõbe látni, s vannak-e próféták.

Felség: Azt a kérdést , hogy lehet-e jövõbe látni és vannak-e próféták, már régen Eldöntötte a biblia. Ez látszólag ellenkezik a vallás által tanított tanával. Ha a szabad akaratunkat mindig jó irányba érvényesíthetnénk, nem lehetne megjövendölni senkinek a sorsát, mert a parancsolatok betartása mentesít ama vaskövetkezetességû törvény alól , amit a keletiek „ Karma „ néven ismernek. Az életek gonosz tetteibõl hozott és a csillagok állásával is befolyásolt kényszerpálya az elõre meghatározott lehetõségekkel.
Mivel pedig az emberek többsége nem követi az isteni parancsot jövõjük nem meglepetés.

Claude Bragdon „ Négy dimenziós távlatok „ címû könyvében azt bizonyítja, hogy a negyedik dimenzió az érzék feletti világ, amely az igaz valóság. Alvásunk közben is minden éjjel a negyedik dimenzióban látjátok a jövõt, amely idõ nélküli új dimenzióban egy síkbab található a múltat és a jelennel .
Köznapi hasonlattal élve, mondja Brandon, a földi ember kimért sorsa, mint egy robogó gyorsvonat repíti ismeretlen célja felé.

Viszonylagos szabad akaratánál fogva az ember elõre-hátra sétálhat az egész vonaton és úgy tölti az idejét, ahogyan az neki a legkellemesebb , a vonat azonban kérlelhetetlenül viszi ragadja tovább a távolabbi állomások felé, mely új fordulatot jelent az utas életében. Ha egy-egy állomás már feltûnt a távolban. Következtethetünk rá, hogy a közeljövõben mi vár ránk és a múlt szép vagy kellemetlen állomásait elfeledjük, mint ahogyan az elõttünk levõ állomáson túl is állomás van, amit nem ismerünk és nem láthatunk elõre. A tisztánlátó képességgel megáldott szenzitív egyének azonban nem vonaton utaznak, hanem mintegy autóban – robognak a vonat melletti országúton. Õk bármikor megelõzhetik a vonatot, elõre futhatnak két-három állomást és megláthatják azt, hogy mi vár ott a vonat utasaira. Vagy vissza is futhatnak a múltnak már elhagyott állomásaira, majd ismét elérik a vonatot és az ablakon át kibámuló utasoknak megmondhatják a múltat és a jövõjét.

A legrégibbek ezek közül az egyiptomi Nagy Piramisok rejtett atlantida eredetû és az ádámi emberiség utolsó korszakára vonatkozó jövendölések .
A másosodik az ószövetség9 az úgynevezett „ Utolsó idõk „ két világ ítéletét, azaz a korszak végét jelzõ írásai.

A harmadik az „ Utolsó idõk „ menetrendje János „ Apokalipszis „ A „ jelenések Könyve „ mely az új Ég az új Föld korszakáig tart. Rövid felolvasásom keretén belül ezúttal csak a legrégebbet, az egyiptomi Piramis jövendöléseit tárgyalom.

Az ószövetségi jóslatokról és a jelenések Könyvébõl csupán annyit említek meg, amennyit a piramis jövendölés alátámasztásához feltétlenül szükséges.
A piramisok elterjedése Atlantisz kivándorlása folyamán , a Szfinsz és a Nagy Piramis rejtélye. A Khufu gigászi méretei. Ötezer, vagy húszezer éves?
A nagy piramis atlantiszi építmény, asztrológiai, geometriai és matematikai csoda, amely korunk tudományos számadatait tartalmazza. Az atlantiszi õs – egyiptomi világnak beavatási szentélye volt temetkezési hely.

A legújabb piramis kutatók felfedezései 

A Nagy piramis folyosórendszerének méreteibe az emberiség történelmét és jövendõjét építették bele az adeptusok.
1936- ban léptünk a „ Népek Megítéltetése „ termébe , amelynek utolsó évszáma 1952.
A Piramis jóslatok kísérteties pontossága :
Fátyolba borított nagy titkok könyve az . „ Avatatlan szem ne lássa , mert romlás lészen rajta ! Rejtsétek el , hogy létezésérõl ne tudjanak , mert a neve : „ Rejtett templom mestereinek könyve !”
Ó vak lélek , így szól hozzád Osiris : fegyverkezzél fel a misztikumok fáklyájával és a földi éjszakában felfedezed csillogó képmásodat , isteni énedet . Kövesd ezt az isteni vezetõt és ez lesz a te vezérlõ szellemed , mert nála van a létnek / létednek / múltadnak és jövõdnek a kulcsa .


Az õs – egyiptomi halottak könyvének a nagy piramisra vonatkozó szavai .

 
Aki nem hallott még soha a hipnózis és szuggesztió hatalmáról , nemcsak személyeknek , hanem tárgyaknak is a hatalmáról , erejérõl , annak, egy holdfényes éjszakán sétára kellene indulnia a sivatagba , ezt mondotta nekem egyszer a híres Indiai kutató Dr. Alexander Canon tibetológus és neves hipnózis orvos , mikor egy este az egyiptomi szfinxrõl és a nagy piramisról beszélgettünk . És valóban , amikor a holdfény rávetõdik az óriási szobor nagy merev kõarcára , s az ember úgy érzi nem bírja róla elfordítani a tekintetét s egyszerre oly kicsinek oly magányosnak érzi magát az éjszakában ,, mintha minden megszûnt volna rajta kívül a világegyetemben .

„ Aburi Koll „ A rémület atya , suttogja ilyenkor a hazatérõ arab fellah és nem mulasztja el , hogy védõ szurát el ne mormoljon a Koránból . Mert azt tartja a legenda , hogy holdtöltekor Ra , Hórus , Isis , Osiris és Egyiptom valamennyi régi letûnt istene visszajár a szfinxhez .
Bármint is legyen a dolog , az tény , hogy a Szfinx szuggesztív alól senki sem szabadul többé , aki csak egyszer is látta .

Vajon mióta áll a sivatagban ? Mióta nézi kõszemeivel az emberiség lassú fejlõdését és gyors bukását ?
Az orthodox archeológia már nem is mer feleletet adni erre a kérdésre , mert fél , hogy a legújabb kutatások megcáfolják . Az már tisztán áll tudományos alapon , nyitott szemmel kutatók elõtt , szakértõk elõtt , hogy a Szfinx , ha a múltba visszafelé tekintünk , Napóleont , Szaladin szultánt , Kleopátra evezõs gályáit és Mózes elragadtatott arcát éppen úgy látta , mint Manát , az elsõ fáraót , sõt végignézte a 13 000 év elõtti világpusztítást is , amikor Atlantiszt elborította a tengerár . Fülsüketítõ robajjal kísért hatalmas szökõár emelkedett a levegõbe és lezúdult a szaharai tengeren át Egyiptom partjai felé . A Szfinx a Nagy Piramissal eltûnt alatta , de mikor a világkatasztrófa lezajlott , a tenger eltûnt a szaharából , kagylós homoksivatagot hagyva maga után , akkor Egyiptom partjai megnövekedtek és a Nagy Piramis , õrzõjével , a Szfinxel együtt ismét diadalmasan tekintett az égre , hogy az atlantidai civilizációt az özönvíz utáni idõkre átmentse .

A Szfinx mindig megtudta õrizni titkát , a beavatás õsrégi titkait , azt az ezoterikus tudomány a régi felíratok alapján megfejtette . Zseniálisan látta ezt meg Paul Brunton , hírneves angol egyiptológus , mikor kijelentette , hogy a Szfinx õrizte meg az õsvilág leghatalmasabb beavatási szentélyét a Nagy Piramist .

Õ volt az elsõ kutató A. P . Sienet óta , aki 1901- ben megjelent „ Matures Materies . „ címû könyvében elõször botránkoztatta meg az orthodox tudományt azzal , hogy a Piramis atlantidia eredetû . Kár , hogy nagyszerû megértéssel rendelkezõ embert , mint Paul Brunton a Piramis próféciát egy – két szóval elintézni , ami viszont nem tudható be hibájául , ha tekintetbe vesszük , hogy profétikus irodalmi összefüggéseit nem ismerte .
IV. Thotmesz fáraó 3 400 esztendõvel ezelõtt a következõ szavakat vésette be arra a 14 láb magas kõtömbbe , amelyet a Szfinx szügye alatt emeltetett . Rejtélyes varázslat uralkodott ezen a környéken az idõk kezdete óta , mert a Szfinx jelképe Kheoparának , a halhatatlanság istenének , a legnagyobb szellemnek . Memphis az egész kerület lakói felemelik kezüket . hogy imádkozzanak színe elõtt .

A homok kétszer temette el Szfinxet az idõk folyamán , hétszer ásták ki alóla . Elsõ ízben ötezer évvel ezelõtt ásatta ki Khafara , aki a második piramist temetkezõ hellyé alakította át . A IV. dinasztiában uralkodó Khafara alatt egyetlen kõfeliratot találtak , amely a Szfinxet , mint olyan vallási mûemléket említ meg , amelynek eredete a végtelen idõkbe nyúlik vissza , s melyet csak véletlenül talált meg , mert – mint Brunton leírja – a sivatag homokja teljesen befedte , és az egyiptomiak is teljesen megfeledkeztek róla. Ez a felírás a IV . dinasztia korából való , tehát a fáraók idejébõl , akik 6 000esztendõvel ezelõtt uralkodtak Egyiptomban , és akiknek idejében már a Szfinx elképzelhetetlenül öreg volt .
Az elõbb említett és csaknem 3 000 évvel késõbb uralkodott Thotmes fáraó , hieroglifekkel írt vörös gránát tömbrõl tudjuk , hogy a legenda szerint, megjelent álmába Heru Khut , a Szfinx védõszelleme és arra kérte , hogy ásassa ki a homokból , akkor gazdaggá teszi az országot , õt magát pedig fáraóvá koronáztatja . Thotmes herceg így is cselekedett és a Szfinx szellemének jutalma nem is maradt el , valóban õ lett a fáraó és uralma alatt minden kincs Egyiptom felé áramlott .
A hetedik és az utolsó kísérlet Szfinx kiásására a második világháború kitörése elõtt történt , amikor is Szfinx egész környékét megtisztították a homoktól , így került napvilágra eddig csak legendának tartott 45 láb széles lépcsõzet , amelyrõl a régi fáraók papirusszal szóltak csupán . A Szfinx alatt azonban még egy hatalmas talapzatnak is kell lennie , ahol valószínûleg a bejárat is van . A fejet és a vállat már többször megfúrták , de azok belseje szilárd kõ . Ennek ellenére arab és kopt legendák szerint régi felírások arról beszélnek , hogy a Szfinxet , mint a Nagy Piramis õrzõjét , titkos folyosók kötötték össze a piramissal .

A piramishoz a rejtett templomban , a Nagy Házhoz , ahogyan azt az õsi hieroglifek nevezik, mindig a Nílus partja felõl közeledett a szertartási menet és így szükségképpen a Szfinx elõtt kellett elmennõk .

A Szfinx maga mágnesével a csendet , másrészt a beavatottságát jelképezte és egyben figyelmeztetésül is szolgált , hogy az adeptus a legnagyobb misztikus megismerés elõtt áll, ami embernek csak osztályrészül juthat .
A mai tudományos kutatás alapos ismerõi elõtt nem lehet többé kétséges , hogy azok az emberek , akik a történelem elõtt Egyiptomban laktak , akik a Szfinxet és a Nagy Piramist építették , megalapították a világ legrégibb civilizációjának egyikét , eredetileg Atlantiszból vándoroltak ki , hogy letelepedjenek a Nílus két partján elterülõ földdarabon , közvetlen azelõtt hagyták el halálraítélt földjüket , mielõtt azaz óceán mélyére süllyaedt volna .
Hogy Egyiptom nem az özönvíz utáni periódusban népesült be , bizonyítja többek között a krétai oroszlánkapu felírat , amelyek szerint az Egyiptomiak Misztõl származnak , akik Thotnak volt a gyermeke . Thot egy atlantiszi pap kivándorolt gyermeke volt , akinek menekülnie kellett .

Egy tudományos forrásmunka Osirist , mint híres atlantida papot említi, aki hiába prófétált az erkölcsileg egyre züllõ atlantisziaknak , sõt számûzetésbe kellett menekülnie . minden jel arra vall , hogy Osiris és menekülõ paptársai néhány száz évvel a nagy kataklizma beteljesedése elõtt érkeztek Egyiptomba , Egyiptom partjára és vezették meg az egyiptomi kultúra alapjait . Hosszú évezredek múlva mikor a kései fáraók idején el halványult az isteni hívõ igaz õsegyiptomi vallás , megsokasodtak az egyiptomi istenek , elhalványultak a misztériumok és Osirost az õsi fõpapot is külön istenként tisztelték . Toth isten sem volt mitológia , hanem egy élõ ember .
Megrázó és elképesztõ gondolat , írja Brunton Egyiptomról szóló könyvében , hogy a Szfinx az egyetlen valóságos , látható és idõálló kapcsolat a mai kor embereivel és az elveszett világ , az ismeretlen Atlantisz népi között . Ez a nagy misztérium elvesztette jelentõségét a modern világ számára , amely nem lát benne egyebet helyi nevezetességnél . De mit jelentett Atlantisz számára ? A felelet abban a néhány elképesztõ kultur maradványban keresendõ , mely saját történelmi múltját atlantiszi eredetûnek valló népeknél maradt meg .

Az inkák saját évezredeik során elfajzott vallási szertartási között kell kutatnunk , amelyek õseik tisztultabb vallási ritmusában gyökereznek s akkor látjuk , hogy vallási tiszteletük legfõbb tárgya a világosság volt , melyet a Nap jelképezett . Ezért építitek fel a piramis alakú templomaikat mindenütt az õsi Amerikában . Ezek a templomok részben másolatai , részben eltorzított megismétlõdésével voltak az atlantiszi és a Mu beli templomoknak .

Plató írásaiból tudjuk , aki maga is Egyiptomban nyerte el az adeptusi fokozatot , hogy Atlantisz szigetének közepén állott egy nagy lapos tetejû piramis , az akkor kontinens legfõbb temploma a Nagytemplom .

A kivándorlók , akik Egyiptomban és Közép – Afrikába vándoroltak magukkal vitték az õsi vallást és természetesen õk maguk is hasonló piramisokat építettek . Még valamit vittek magukkal ezek a kivándorlók a tengeren át , elõszeretetüket a hatalmas méretû szobrok iránt , kõóriások faragásai iránt . Éppen úgy mint Mexikó , Peru és Yukatan , romba dõlt , atlantiszi eredetû , mûvészen beállított összeillesztett óriás kövekbõl álló templomaikban meglehetett állapítani a rokonságot az egyiptomival , ugyan úgy fellehetett benne fedezni a jellegzetességet a templomok udvaraiban és a bejárataiknál található hatalmas alakzatokban is .
Itt említjük meg a dél – amerikai Csolulai piramist , melynek magassága 180 láb , minden oldala 1400 láb , azaz a kerülete majdnem kétszerese az egyiptomi Khufu piramisnak . Yukatában még most is tucatjával állnak a templomvárosok . Csicsen – Ica , Uxmal , Majapan , Icsmal , Tikul , melyekhez külön lépcsõzetes , piramikus , úgynevezett teokalik tetején állnak a Nap templomai .

Gigászi utakat , vízvezeték rendszereket , függõ hidakat , alagutakat fedeztek fel , alig néhány évezrede Peruban , repülõgéprõl le is fényképezték a perui inkák megdöbbentõen nagyszabású alkotásait . Az Andeseken át , 5 000 kiló méteres magasságában , több ezer kilómáter hosszúságban átvonuló porfir lapokból kirakott tükörsima hadiút vezet , melyet szintén az inkák építettek , s a többi közép – amerikai mûemlék , mind a Mu és Atlantisz közös kultúrájának az emléke , melynek a legmaradandóbb képviselõje a piramis , a Nap Templom .

A Nap tisztelete , Mu és az Atlantisz közös vallásának közös magva , mely Egyiptom õsi vallásának . Ra napisten tiszteletében folytatódott . Az egyiptomi Szfinx a valóság istenének , a Nap építették és nagy Piramis Templom õrizetére állította az atlantidák népe , egy testben ábrázolva az oroszlán erejét , az ember értelmét és Isten szellemének a harmóniáját és azt példázza , hogy önuralom utján az ember kivetkõzhet az anyagiasság állati sorából és vad ösztöneit megszelídítheti . A misztérium megismerésére vágyó léleknek pedig , mielõtt a Nagy Piramis szentélye léphetne elõbb a hallgatás és az önuralom iskolát kell végigjárnia .
Eleinte az volt az hiedelem és sok orhodox archeológusnak is a véleménye , hogy a Nap Piramist temetkezõhelynek kell tekinteni . Ha igaz is, hogy a fáraók idejében épült kisebb piramisok ilyen célt szolgáltak , de a Nagy Piramis rejtélye elõtt értetlenül áll még ma is a beavatatlanok sokasága.

Pusztán azért emelték volna ezt az egyiptomi felhõkarcolót , hogy valamelyik fáraó múmiává aszott testét rejtsék el benne ? Vajon azért cipelték és faragták ki fáradságos munkával a nyolcvanmillió köbméternyi követ az égetõ afrikai nap alatt , kérdi joggal Brunton , hogy egyetlen király szeszélyét teljesítsék ? vajon , kétmillió háromszázezer kõtömböt , melynek mindegyike kb. 2, 5 tonnát nyom , csak azért tapasztották volna össze , hogy befedjen valamit , amit néhány kõtömb ugyanúgy befedhetett volna ?
Dr. Lepsius szerint , sem múmiát , sem temetkezési kelléket nem találta soha a Nagy Piramisban , csak az úgynevezett „ Királyi Teremben „ találtak egy fedélnélküli, üres , gránit ládát , melyrõl rögtön megállapították az átlagos egyiptológusok , hogy az volt a fáraó szarkofágja . De akkor miért nincsenek a szarkofág oldalán a szokásos szövegek és a vallásos hieroglif ábrázolások ? Miért építettek több mint kétszáz láb hosszú szellõztetõ csöveket , hogy összekössék az állítólagos sírboltot a külvilággal ? A múmiának nincs szüksége friss levegõre ! És miért helyezték az állítólagos koporsót olyan terembe , mely 150 láb magasan áll a föld felszíne felett , mikor pedig Egyiptomban az volt a szokás , hogy a sírboltok célja , hogy mindig a föld felszíne alatt vájták ki a sziklát .

Mint késõbb látni fogjuk , hogy a Király Terme , melynek egyiptomi nyelven egyáltalán nem ez volt a neve , a beavatási rituálé legtitkosabb szentélye volt . A kõszarkofágba pedig a transz állapotban befejezett adeptus fektették , az élet és halál , az anyag és szellem közötti utolsó küzdelem megvívására
Az a feltevés tehát , hogy a Nagy Piramist , melyet állítólagos építõjérõl Khufu , vagy görögül Cheops fáraótól Cheops piramisnak neveztek el , temetkezési hely lett volna , máris megdõltnek tekinthetõ . A leghíresebb piramiskutatók is hozzájárultak e nézet igazolásához , mint Wiliam Petrie , Caarles Lagrange , Marsham Ádám , Oppolter, Bauschinger , Newcome . Ymes Mandriff, Dr. Alderschidt és fõként D. Davidson szenzációs felfedezései és tudományos munkái után kiderült a Piramis egy algebrai és asztronómiiai csoda , melynek megdöbbentõen pontos számadatai teljesen megegyeznek a legmodernebb matematikai tudományok adataival .

Davidson kutatásai nyomán indultak el Habermann és Winnie , nekik köszönhetõ ez a legújabb bámulatba ejtõ felfedezés , hogy ennek az óriásépítménynek belsõ és külsõ méretei között szoros összefüggés van , s hogy a folyosórendszerbe rejtett geometriai idõszámítás megadja az
„ Ádámi Emberiség „ elmúlt és jövendõ történelmi adatait . Amint a késõbbiek folyamán látni fogjuk a Nagy Piramis , az Atlantidák és õs egyiptomiak vallásának , bölcseletének és tudományának legmagasabb trendû architekturális szimbóluma , építkezési jelképtára volt .

Hogy a Nagy Piramis méreteirõl fogalmat alkothassunk magunknak , elég ha elképzeljük , hogy a 131 méter magas római Szent Péter templom mindenestõl beleférne . Egy – egy oldalának alapmérete 227 méter , magassága 137 méter . Hogyan rakták össze az atlantidák mérnökei a többtonnás kõtömböket ? Emberi erõvel történõ mozgatásukra miféle hajszálnyi pontos munkavezetésre volt szükségük ? Az eddig ismeretlen összhangnak , erõkoncentrálásnak milyen szerep jutott itt ? Mindez kívül esik a mai technikai ismerteken , különösen akkor , ha meggondoljuk , hogy az óriási kockakövek és azóta már letöredezett hófehér fedõburkolatok összeállításánál nem csak , hogy semmi maltert , vagy más kötõanyagot nem használtak , de olyan pontosan rakták össze , egymásra és egymáshoz, hogy még egy zsebkés élét sem lehet közéjük dugni . Mintha egy óriási mester nagyítója alatt készült volna ez a hihetetlen gigászi építmény , mondta róla egy európai építész . Egy nagy amerikai kõfaragó
vállalt tulajdonosa pedig kijelentette , hogy jelenleg nem létezik egy olyan gyakorlott munkáscsapat és olyan tökéletes géprendszer , vagy csiszoló eljárás , amelynek segítségével tíz , vagy akárcsak két négyzetméter felület ilyen összeillesztést lehetne véghezvinni , mint a Nagy Piramisnál található pontosság .

Mint már említettem , a Piramis borítólapjául háromszögletû fehér mészkövek eleinte teljesen befedték a gúlát . A maradványokon még látható, hogy milyen pontossággal tapasztottak be minden repedést a nagy fehér lapokon . Mérnökeiknek ugyanis az volt az elgondolásuk , hogy már messzirõl hófehér színben tündöklõ Piramist óriási napórának is használhassa a lakosság .
Flindere Patrió professzor szerint , itt egy olyan architekturális unikummal állunk szemben , melyrõl az a benyomásunk , hogy több hektárt kitevõ óriási lépték alapján készíthetnék el csak a legmodernebb tervezõinek a puszta tervrajzot .

Braghine L Enigke de Atalantide címû könyvében egy atlantiszi eredetû õsi várkastélyt ír le a kétezer méter magas közép – amerikai Ncsu – Pikcsu sziklahegy tetején . E szakadékokkal teli s a felhõket verõ , acélkeménységû gránáthegy tetején óriási , sokszögletû kövekbõl épült hófehér várkastély tör a magasba , mintha a szellemek varázsolták volna oda , idõtlen idõk elõtt. A mellette épült templom romfalának egyetlen tömbje öt méter magas . Hogy a gránit sasfészek gigászi építõi hogyan bírtak ilyen súlyokat a szirtek megközelíthetetlen tetejére emelni , mikor a tehetetlenül hegymászó is nehezen jut fel oda , ez ma is rejtélyként áll elõttünk .

Davidson kimutatta , hogy a Nagy Piramis árny és fény játéka a kronométer pontosságával mutatta a nap év fontosabb , fõbb pontjait , a téli és tavaszi napállás adatait , valamint a tavasz és az õsz napéj egyenlõségének a dátumát . Ugyan az összefüggött a Nilus deltájának mezõgazdasági szabályozásával . Amikor a déli Nap árnyéka például a Piramis északi oldalára esett , a delta földmûvelõ lakossága tudta , hogy október 14-e van és meg kell kezdeni a vetést.
Ma már csaknem teljesen eltûnt a Piramis mészkõborítása , mert évszázadok folyamán az arabok lassan széthordták házaik építéséhez . Kairóban még most is nagyon sok moshé és magánpalota anyagában fedezhetõ fel . Mivel pedig a borítólap hiánya a Piramis külsõ méreteit megváltoztatta , a csillagászoknak és a mértantudósoknak hosszú számításokat kell végezniük , míg az eredeti méreteket megismerhették .
Elképzelhetõ , hogy izgatta a Nagy Piramis minden idõben az emberek képzeletét . El múlt évszázadok kincskeresõi hányszor próbálkoztak behatolni a bejáratnélküli sima falain , kincsekkel borított fáraó múmiát gyanítva a belsejében .

Hosszú évezredek múltak el , míg a sors szeszélye folytán , évezredünk emberének sikerült behatolnia a belsejébe .

Harun Al Rassid utódját , Al Mamun kalifát szertelen izgatta a Piramis . K. u. 860-ban rabszolgáinak és mesterembereinek hatalmas seregét rendelte a nagy gúla alá azzal a paranccsal , hogy annak a közepéig alagutat fúrjanak, mely központ felé irányuljon . Ám a tömör kõnél egyebet nem találtak , akárhogyan is kopogtattak a falakat , aminek az volt a magyarázata – mire csak a mi korunkban jöttek rá a kutatók – hogy a Piramis zseniális építõi az észak – déli függõleges tengelytõl 281hüvelykel keletre helyezték el a bejáratot , az északi oldal 16- ik rétegének a magasságában , ahol senki emberfiának nem jutott volna eszébe a behatolás . Itt egy tökéletesen záródó , hatalmas forgó kõlap rejtette a bejárati nyílást . amely csak egy bizonyos helyen kifejtett erõnyomásra mûködött csupán
Al Mamun kalifa haláláig kerestethette volna a bejáratot , ha a sors nem kedvez neki . Az alagút végén pihenõ embereit ugyanis egy kõ lezuhanásának tompa zaja riasztotta fel szendergésükbõl . Erre vették hát a behatolás irányát és hatméternyi fal áttörése után rá is bukkantak az úgynevezett leszálló folyosóra , azt követte az emelkedõ folyosó , de míg megtalálták , több gránit sziklatömböt kellett keresztül fúrniuk . Végül a Piramis közepén lévõ
Király Terem- be törtek be , ahol a folyosó rendszer végzõdött , itt azonban vörös gránit szarkofágnál egyebet nem találtak . Múmiának , kincsnek nyoma sem volt .

A Piramis szót egyiptomolódusaink többféleképpen értelmezik. Három különbözõ egyiptomi szóval lehet eredetét magyarázni, de ezeknek mind különféle a jelentése. Az igazság a legutóbbi ezoteerikus szerint az lehet, hogy mind a három kifejezés helytálló, mert az õsi egyiptomi herioglifeknek és szavaknak jelentõségükön kívül, több magasabb rendbeli papi értelmezésük volt. Ezt bizonyítja az a hagyomány is, hogy az egyiptomi iskolában tanító Mózes is törvénykönyveit a hieroglifák legmagasabb rendû papi nyelven írt meg és a szöveg hármas értelmét, vagyis a profán, a magasabb rendû demotikus és csak az adeptusoknak szóló hietatikus értelmezés. A késõbbi héber fordítók már csupán az elsõ profán értelmezésben tudták lefordítani. Így csúszott az Ószövetségbe a világnak hatnapos teremtésérõl szóló legenda is, holott a beavatottak olvasási módján a hat nap, hat korszakot jelent.

A fáraó kopt nyelven Piramit, a mértékek tiszta egységét jelenti. Más értelmezésben a Piramisz annyit jelent, mint kilépés a földbõl. A harmadik értelmezés szerint szó az Urin-Miolin-bõl származik, aminek fények és mértékek a jelentése. A Khaldeus és Héber nyelvben az Urim fényt jelent. Ezek a misztikus elnevezések keltették fel elõször Davidson figyelmét is, aki kijelentette, hogy szó nem egyéb, mint az isteni Kinyilatkoztatások számtani és mértani kifejezése.

Évezredek óta tartja a hagyomány egyíptomban, hogy Khufu piramisában a tudomány nagy titkait építették be õseik. Naszudi kopt írónak – jelenleg Oxfordban õrzött – kézirata mondja: Szurid egyiptom egyik királya, még az özönvíz elõtt építetett két piramist, fõpapjainak megparancsolta, hogy minden bölcsességüket, a mûvészetnek és tudományok összességét helyezzék el benne. A számtan és a mértan tudományát éppen úgy, mint a csillagászatot, hogy tanúságtételként és okulásként az eljövendõ katasztrófa annak az utókornak, mely egy napon meg fogja érteni.
A keleti piramisba az égitestek és bolygók ciklusait építették be, ugyanakkor az elmúlt idõk történetét és az eljövendõ események krónikáját is.
A nagy piramis asztronómiai és geometriai tökéletességére nézve elég két adatot említeni. Kevesen tudják, hogy pontos földrajzi helyzet meghatározására még mai tökéletes eszközeinkkel is milyen nehéz. Az iránytûvel való tájolás is korrekcióra szorul, mert csak a mágneses sarki irányt adja meg. A sarkcsillag nem az ideális északot mutatja ugyanis, valódi helye, a fénynek a levegõben való megtörése miatt 1,44 másodperccel eltér attól ponttól, ahol mi látjuk. Ami pedig a föld sarktengelyét illeti, éppen a ferde helyzet következtében ez az idõk folyamán kört írt le, s mivel mindig az ég más pontja felé mutat, ezért kb. 25 000 évre van szükség, hogy visszaérkezhessen kiindulási pontjához. A processziónak nevezett tengelymozgást és a fentebb említett eltérést is figyelembe véve elképzelhetõ mekkora volt a párizsi obszervatórium csillagászainak megdöbbenése, mikor Davidsonnak , a „Piramisok Astrónómiája „ címû munkája alapján rájöttek, hogy a Nagy Piramis orientációja a lehetõ legtökéletesebb és az ideális északot mutatja.

Arról viszont mindenki hallott, hogy mily nehéz a pontos helymeghatározás a hosszúsági és a szélességi fokokat alapul véve. Sem a párizsi sem a greenwichi délkör nem ideális. A Nagy Piramis helyzete ezzel a legideálisabb, mert hajszál pontosan a Föld központi választó vonalán áll és azt legtökéletesebben két részre osztja. Ez a vonal a legtöbb kontinensen és legkevesebb tengeren halad át, így minden tekintetben megfelel a legideálisabb követelményeknek. Földrajzi helyzetének megállapításánál a mérések a következõ szélességi fokokat adták meg: 29 fok, 58 perc, 22 másodperc. A geográfusok sokáig azt hitték, hogy ez töredékes szám, az építõk hibájából ered, akik kereken harminc fok alá akarták helyezni a gúla csúcsát. Ám ha a sarkcsillag 1,44 másodpercnyi fénytörését hozzáadjuk ehhez a számhoz, hat másodpercnyi eltérését 30 fokot kapunk, tehát a Piramis a harmadik szélességi körön fekszik.
Éppen így befoglaltatik a Nagy Piramis - ban idõmértékünk a 365 szoláris nap, az egyenlítõ hossza, a Föld súlya , földgolyó felülete, földrajza, az akusztikageometria és az idõszámítás szabályai.

A Király termében levõ vörös láda térfogata pedig 138 000 köbhûvelyk, négy angol qvarter, pontosan kétszerese az ûrtartalmának. Ez a 138 000 köbhüvelyk valamilyen szent mérték lehetet, mert a szidók is átvették. A bibliai adatok alapján a frigyszekrény is ugyanilyen méretû volt. De ugyanilyen méretû volt Salamon „ Királyok Könyvében „ leírt rézedénye is.
Ami a Földnek a Naptól való távolságát illeti, keltrõl kezdve a legújabb idõkig létezõ rengeteg adatot elveti a tudomány, míg végre 149 400 000 kiló méterben állapította meg, holott, ha a piramis magasságát egymillióval megszorozta volna, akkor 148 208 000 kiló métert kaptunk volna, semmi sem bizonyítja azt, hogy nem-e a Piramis adata a pontosabb.

Clarke a híres csillagász, a legújabb mérések alapján kiszámította a Föld poláris sugarát, melyet 6 356 521 méterre becsült. Nos, ez pontosan a Piramis mértékegysége, az úgy nevezett piramis könyök, vagyis 6 356 521 tíz millióval szorozva. Ha elosztjuk a Piramis oldalát a szerkezetben talált mértékegységgel, amelyrõl még szó lesz, akkor megtaláljuk a csillagászati év hosszúságát, vagyis azt az idõt, amennyi idõbe telik a napnak visszatérése az égbolt ugyanazon pontjához. Ha a piramishüvelyket százmillióval szorozzuk, megkapjuk azt a hosszúságot, melyet a Föld huszonnégy órás nap alatt a pályáján befut, mégpedig megközelítõ pontossággal , amint a mi mértékegységeink megengedik. A piramis fõbejárati folyosója a korszak sarkcsillagára nézett, azt úgy építették meg, hogy számításba vették a napéj egyenlõség már említett processzióját, vagyis azt a tüneményt, mely szerint az égi sark 25 000 év múlva egybe esik ugyanazon csillagokkal.
Maeterinknek is a meggyõzõdése, hogy az egyiptomi papok olyan földrajzi, matematikai, mértani, csillagászati ismeretekkel rendelkezik, melyek a mai ismereteket meghaladják.

Megtörténhetik, hogy a Khufu piramisa még egész más titkot is rejt magában. Maszudi, kopt író szerint, aki az elsõ században élt, a második piramis az orvostudomány és az egészség titkos csarnoka volt. Semmiféle felirat nem tesz célzást a piramisra, mert a papok el akarták rejteni, átmenteni egy másik civilizáció számára.

A Khufu piramis méretei megfelelnek a legpontosabb gúla modellnek. Adatai a Nap és a Föld távolságát, a földpálya hosszát 1:1 milliárd arányban adja meg. Ezért nevez Nootling „Kozmikus Piramisnak” Mindezekbõl kitûnik, hogy az egyiptomiak a Pythagoras tételét már jóval Pythagoras elõtt ismerték., sõt késõbb Pythagoras jött rá intuició útján a régi atlantiadi tételre.
A piramis mérték egységei az úgy nevezett egyiptomi könyökhüvelyknek , mely utóbbi megegyezik az angol hüvelykkel . Nem véletlen tehát, hogy az angol tudósok jöttek rá legelõször. A Piramis mérték egységeire. A zsidók szerint könyökmértéke is egyenlõ azonos az egyiptomival. Ezt is , mint annyi mást a Nílus mellõl vitték magukkal . Ugyanezekrõl a korszakalkotó felfedezésekrõl is Maurice Maeterlink a „ La Grand Secret „ a Nagy Titok címû könyvében, valamint a magyar Várkonyi Sándor a nagy szorgalommal és tárgyismerettel megírt „Sziriat Oszlopai „ címû könyvében. Mooré és Nootling számításai alapján azt is, hogy a Piramis teljes súlya 15 milliárdnyi része a Föld súlyának. Ha az építésre felhasznált kõanyag középsûrûségét megszorozzuk a gúla köbtartalmával, egy olyan számot kapunk, amely 552 –vel kezdõdik, az az 5,52 azonban a Föld fajsúlya. A Khufu piramis alapkerülete 1,015 yard. Az alapkerület elosztva a magasság kétszeresével 3,145 ad hányadosul, ami egyenlõ a Ludolf féle számmal /pl/ egy tizedessel, tehát a legpontosabb megközelítéssel. A Piramis belsõ elõszobájának a hossza megszorozva ezzel a számmal 365 ,242 hüvelyket ad , ami az úgynevezett trópusi év napjainak a száma, egy ezredrésznyi megközelítéssel.

De legkülönösebb az, hogy sem ez a számtani hieroglifa, amit eddig kibetûztek, az sem egyéb ó-egyiptomi felirat nem tesz célzást erre a rendkívüli tudományra, sõt nyilvánvaló , hogy a papok akarták elrejteni,
átmenteni egy másik civilizáció számára, melyrõl tudták, hogy az utolsó lesz. Szándékosan és rendszeresen temette el tudását a nagyszerû atlantida faj az utolsó kinyilatkoztatások házába. Kõbe épített modern tudományokkal akartak bizonyságot tenni az Utolsó idõk Embereinek, hogy figyeljenek fel a Piramisra, amely elsüllyedt kultúrákat vészelt át, hogy próféciáinak utolsó üzenetét az ismét a pusztulás felé rohanó emberi fajjal közölje.
A továbbiakban a legfontosabb és a legkülönösebb piramisi misztériumról , az utolsó idõkre szóló kronológiai próféciáról lesz szó, melynek adatait George Barbarin „ La Secre de la Grande Piramide „ és Moreaux „ La Science Miszture des Pharaons” címû könyve alapján , most elsõ ízben ismertetem magyar nyelvem.

A Nagy Piramis tanulmányozásával foglalkozó tudósok egészen a legújabb nem remélték, hogy asztrológiai és geodéziai adatokon kívül egyéb meglepetést is találnak benne.
Maszudi kopt író, a már ismert feljegyzései alapján kiindulva Robert Menzies állította fel elõször 1865-ben azt a meglepõ tételt, hogy Khufu piramisának folyosó rendszere nem más, mint a próféciák kronológus ábrázolása, hogy a kronológiai kiszámításának mértékegysége nevû folyosó hosszúságának és magasságának méretei a keresztény érát jelképezik. Ugyancsak Menzies állította , hogy pont ahol az alacsony az elõszobát eléri a Bibliában is megjósolt nagy háborúkat és megpróbáltatások kezdetét jelenti. A zseniális számításba csak az a hiba csúszott be, hogy õk a keresztény korszakot Krisztus születésétõl és nem a keresztre feszítés napjától vették.
Garniernek 1905 –ben megjelent „ The Grand Piramid its Cinkstruktor and the Próféties” címû munkája volt az elsõ, amely erre a tévedésre rávilágított és megadta a kulcsot a további kutatáshoz, melyeket Davidson és Habermann fejeztek be. Davidson bebizonyította, hogy a profétikus kronológia, a folyosó rendszerének grafikus ábrázolása szoros összeköttetésben állegyrészt az egyiptomi Halottak Könyvével amelynek õs egyiptomi neve Per-Mu-Cu vagyis: Mu elhegyta a Napot. Tudjuk, hogy a legrégibb herioglif pepirusok egyike. Ez az egyetlen írás, amelyben a Nagy Piramis folyosói olyan jelképes nevekkel vannak megjelölve, amelyeknek alapján Davidson és követõi rájöttek a Nagy Piramis beépített jövendölések kulcsára. De ami a keresztény korszakot, Jézus Krisztus szerepét illeti Habermann és Davodson nem tudtak feletet adni arra a kérdésre, hogy honnan tudhattak errõl az õs egyiptomiak?

Jóval késõbb világított rá csak Alexander Moret a „ Dieuxet Rois de Egyipte „ címû könyvében arra , hogy a legújabb felfedezések alapján minden kétséget kizáróan kimutatható , miszerint Egyiptomnak õsrégi Messiás jóslatai voltak , melyek egybeestek a Halottak könyvének eddig homályos részleteivel . Moret bebizonyította , hogy a régi egyiptomiak szerint allegoriál megegyeznek az Evangélium elbeszéléseivel . Jézus születését , életének részleteit , a kánai mennyegzõt , halálának körülményeit szimbólikus értelemben egész Egyiptom ismerte már sok ezer évvel Jézus születése elõtt. A tiszta vallás és az özönvízelõtti beavatottaknak arra vonatkozó ismeretei azonban az egyiptomi õs vallás elvilágosodása miatt idõvel feledésbe ment és Krisztus élete és késõbb Osiris élete és szenvedéseként élt tovább vallási hagyományaikban . Ennek ellenére a Biblia legtöbb története megtalálható az egyiptomi vallás ránk maradt történeteiben , emlékeiben .
A Nagy Piramis idõszámítása Kr.e. 4 000 kezdõdött , mai számítás szerint szeptember 22-ével , az õszi nap-éj egyenlõség napjával , amint Devidson számításai kimutatták .
Önként felvetõdik itt a kérdés , hogy ha a Piramis Atlantiszi eredetû , tehát több mint 13 000 éves , hogyan lehetséges mégis , hogy a profétikus születésétõl kettõezerig terjedõ korszakot részletezi csak ? Erre csupán csak egy felelet adható . Atlantiszi építõk , mikor tudományukat özönvíz utáni korszak nemzedékeinek okulására
átmentették , azt is tudták , hogy úgynevezett „ Ádámi Emberiség „ hatezer esztendõs korszakának utolsó ezer évében fenyegeti majd a romlott emberiséget az atlantiszi kataklizma . Erre vall a bibliai Eli házából származó azon talmudi hagyomány is , hogy kétezer évet élünk törvény nélkül , kétezret törvény alatt és kétezret Messiás napjaiban . Énok könyve is az emberiségre kiszabott hat napról beszél , melyen esetleg hatezer esztendõ is érhetõ az elõbbiek alapján . A hetedik tehát a kataklizma utáni pihenés .
De térjünk vissza a Nagy Piramisra , amelyet Davidson , a beépített proféciák feletti elragadtatásban „ Architekturális Apokalipszisnek „ nevezett .

Vizsgáljuk meg a folyosók rendszerét és jövendölés számadatait Davidson és Habermann hozzáfûzött komentárjával .
Meggyõzésként megemlítem itt , hogy ha valaki a második világháború kitörése elõtt kíváncsi lett volna például arra , hogy lesz – e háború és ha lesz , mikor tör ki , mikor fejezõdik be , annak elég lett volna elõvenni
„Laa Secret de la Grande Piramide „ vagy a „ La Fin du Monde Adamique „ címû könyvét . Az utóbbiak a 111- ik oldalon ez áll a Piramis utolsó dátum címszó alatt , öt számsor közepén a következõ dátumokat találhatta volna : 1939. November 27. És 1945. Március 5. Azt hiszem ezt népiesen kísértetiesnek nevezhetjük .
Bemutatom itt a vázlatos képet a Piramis folyosó rendszerének és építészeti kronológiájának , mert a folyosó ismertetése közben vessünk egy pillantást erre az ábrára és az mindennél jobban tájékoztat .
A bejárati folyosó ferde síkban 25 métert halad felfelé , itt kétfelé ágazik, egyik része tovább süllyed az úgynevezett leszálló folyosóba , a másik , melynek ettõl a metszési ponttól kezdve emelkedõ folyosó a neve , csaknem derékszögben felfelé kanyarodik a Piramis központja felé. A bejárati folyosó Halottak Könyve szerint , a világegyetem titkaiba való beavatást elõkészületeit jelentette , egy olyan korban , amely a piramisépítõk óta szellemileg és erkölcsileg degenerálódott .

Szálljunk le elõbb az elbukott Ádámi emberiséggel a 77 méteren át süllyedõ leszálló folyosóba , annak sötét mélységébe , mely a Halottak könyvének szimbolikája . Az eltévesztett út kifejezéssel jelöli meg és azt példázza , hogy az emberiség nagy része nem találva meg az igazság felé vezetõ ösvényt , az alvilág mélységeibe süllyed . Ez a folyosó kb. másfél méteres földalatti kamrában végzõdik , mely mintegy 35 méteres mélységben fekszik a Piramis alaprétege alatt . A kamrának , amely az õs egyiptomi szimbolizmus „ Emberi Ostobaság „ nevet adta , tükörsima a mennyezete és durva sziklapadlója van és a Halottak Könyve szerint az érzésük zûrzavarát , a bukott lelkek kaotikus állapotát jelzi , jelképezi . Az emberek képmásai itt fejjel lefelé járnak a mennyezeteken , mint a legyek , míg a másik oldalon baltával verik egymás fejét .
Kövessük most már a bejárati folyosó másik elágazását , mely most már felfelé halad . Emelkedõ folyosó a neve és mintegy negyven méter után
az úgynevezett Nagy Csarnokban szélesedik ki . Mielõtt azonban tovább mennének , állapítsuk meg a bejárati és az emelkedõ folyosók metszési pontjánál lévõ két piramisi évszámot . A méretek itt a piramis kronológia kezdõpontját , a korunk elõtti 2 500 évet mutatja ki . A másik pedig a piramisi 2 513 évének április negyedikét , ami Kr.e. 1486- ban Niszán hónap 15 –ik napjára , vagyis a zsidók Izraelbõl való kivonulásának felel meg . Most induljunk tovább az emelkedõ folyosón, melynek a szent papiuszon : Homályban Rejlõ Igazság Terme a neve : Ez a folyosó , melyben már kényelmesen lehet járni , a bukásból a fény és az igazság felé törekvõ emberiséget jelképezi . Mielõtt az emelkedõ folyosó a Nagy Csarnoktól elérné , illetve ebben folytatódna , a Piramis központja felé vezetõ és az úgynevezett Királynõ termében végzõdõ vízszintes folyosóban ágazik el . Meg kell itt jegyeznünk , hogy a Királynõ Terme és a Király Terme elnevezés még a régi egyiptológusoktól származnak és egyáltalán semmi közük nincs a királyhoz és a királynõkhöz.
A termeknek egészen más volt az õs egyiptomi neve , ahogyan a Halottak Könyvében nevezik õket . A Királynõ terme Isis lakhelye , aki Máriát jelképezte , amit rögtön megértünk , ha a vízszintes folyosó neveit olvassuk: „ Az emberiség szellemi újjászületése . „ „ Az igazi fényérkezése keletrõl . „ „ A törvény utolsó napjai . „ „ A második , vagy az újjászületés terme . „
Krisztus születésének idejét a Királynõ termének fundamentális méretei adják meg . Ez az utolsó emberiségre vonatkozó piramis kronológia 3 995-ik esztendeje , vagyis a mi idõszámításunk elõtti negyedik esztendõ október
4- e , illetõleg a Tabernákulum zsidó ünnepe , Tiszri hónap 15-ik napja .
Meg kell jegyeznünk , hogy a december 25- e tulajdonképpen eredetileg pogány ünnep volt , az úgynevezett Natalis Invicti Solis annyi mint a Nap születése A régi egyház azért tette Jézus Krisztus születésének ünnepét december 25- re , hogy a megtérítendõ régi ünnepséget ne sértse meg és hogy a megtértek könnyebben , feltûnés nélkül ünnepelhessék a maguk keresztényvonatkozású ünnepeit . Ami pedig a Krisztus elõtt negyedik évet illeti , a legmodernebb asztronómiai mérések már igazolták annak helyességét .

Amíg tehát az Emelkedõ folyosó és a vízszintes folyosó talajának találkozása a négyes évszámot mutatja , addig az Emelkedõ folyosó és a Nagy Csarnok találkozása harmincat ad tehát a keresztre feszítés pontos dátumát .
Amint a nagy Piramis kronológiai adataiból kiviláglik a keresztény idõszámítást tulajdonképpen Kr. u. 30 – ban kellett volna kezdeni Az emelkedõ és a vízszintes folyosó találkozásánál a Nagy Csarnok kezdõdik , amely onnan vette kezdetét , hogy az Emelkedõ folyosó itt egész csarnokszerû magassága 8, 6 métert ér el . Huszonhat fokos emelkedõ szöge ugyan az marad , azonban a szélessége most sem haladja meg az egy métert . Hosszúsága 47, 8 méter, mennyezetén 46, 63 méter . A Nagy Csarnok szimbóluma nyílván való , a megváltozott emberiség látóhatára kitágult , most már szabadabban törekedik a fény felé . Ez a csarnok az ahol a Halottak Könyve szerint a beavatottnak tanúságot kell tennie bátorságáról és jóságáról . Misztikus neve : „ Fénnyel Körülvett Igazság Terme . „ A földpálya világító csarnoka . A Nagy Csarnok semmiféle évszámot nem mutat, azonban egészen a végzõdés mennyezeti csúcsáig , vagyis 1912-ig, ha sokat is kellett az emberiségnek szenvednie , mégis emberi életet élhetett és az Apokalipszis fúriáinak még nem engedték meg , hogy a békét elvegye az egész földrõl .
Read 5928 times Last modified on July 29 2014

Leave a comment

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.

2 comments

  • Comment Link énkeee October 10 2010 posted by énkeee

    ez eképesztő bár nem naon értettem belőle semmit de azért jó :D :lol: :D

  • Comment Link Oegreg November 29 2007 posted by Oegreg

    Fantasztikus cikk! Csak gratulálni tudok hozzá.
    Most olvastam nem rég Miskiné Fekete Ágnes, a Misztériumok Ikolája címû cikkét és most újfent úgy érezhetem, hogy e cikk hatására talán több szem nyílik fel, több valóság nyílik meg és az emberek közelebb juthatnak az Õsi Igazságokhoz és az Egyetemes Világrend fogalmának komplex értelméhez.
    Köszönöm! Élmény volt olvasni!

Read 34510 times 279
A legtitokzatosabb könyvtár indiában található
"Voltam Indiában, a világ legtitokzatosabb könyvtárában! Saját szememmel láttam azokat az írásokkal telekarcolt ősrégi pálmaleveleket, amelyekről felolvasták a múltamat és…
Read 17464 times 8
A kristálykoponya titka
Megoldásra váró rejtélyek Az emberiség történetében rengeteg olyan felfedezés van, amelyre a tudomány mai állása szerint nincs elfogadható válasz. Ezek…
Read 15882 times 13
Szerelmi mágia
Az ártatlannak tűnő szerelmi varázslat, a megkötés sem annyira veszélytelen, mint ahogyan elsőre gondolnánk. A leggyakrabban két babát készítenek, ellátják…
Read 12449 times 15
Hasonmás (Doppelgänger)
Minden emberi lényben él valami "emberellenes", amit a szótárak "kiegészítõként vagy hasonmásként" határoznak meg. Sok filozó­fus és költõ leírja személyes…
Read 10620 times 7
A rontás
A mások befolyásolására tett rosszindulatú kísérlet a rontás ugyan az akaratmágia köré­be tartozik, mégis megérdemel egy külön fejezetet. A hétköznapokban…
Read 10364 times 1
Szellemfotók
A fényképezés történetének kezdete óta bizonygatják, hogy a filmen megjelenhetnek olyan "alkalmi" szellemek, amelyek a felvétel készítésekor nem voltak láthatóak.…
Read 7927 times 4
Az emberi öngyulladásról
Veszélyes világban élünk, melyben gyúlékony, tűzveszélyes és robbanékony anyagok vesznek körül minket. De mi a helyzet velünk? Az emberek is…
Read 7441 times 1
Milarepa
Milarepa 1038 táján született Tibetben. Atyja még a fiú hétéves korában meghalt, családja pedig kegyetlen rokonainak köszönhetõen mindenét elvesztette. Tíz…
Read 7074 times 10
Szellemi erõk
Alacsonyabb szellemi behatás energia csapolása a félelem keltésen keresztül Alacsonyabb szellemi behatásnak nevezhetjük azokat az erõket, melyek igyekeznek megcsapolni az…
Read 6941 times 3
Shambala
A régi bölcsek szerint létezik egy hely, ahol az ég és a föld találkozik. Tibeti és mongol lámák õsidõk óta emlegetnek…

HOZZÁSZÓLÁSOK

KÖNYVAJÁNLÓ