Energia szökôkutak kunhalmokon

Tuesday, 29 December 2009 14:45

Kunhalom Szeged határában.A kunhalmok ősi eredetű, mesterséges dombocskák a természeti környezetben. Többségüket a Kárpát-medencében még a honfoglalás előtt itt élt hun népek (avarok) hozták létre temetkezési céllal, őrhelyül és szakrális okokból. Később készítettek vigyázóhalmokat és határhalmokat is. A jelenlegi osztályozás szerinti főbb típusaik: lakódombok (tell-halmok), sírdombok (kurgánok), őrhalmok (vigyázóhalmok, strázsahalmok) és határhalmok. 

Az alábbi írásunkban egy nem igazán közismert tulajdonságával foglalkozunk a kunhalmoknak. A lelki látást használni képes szakembereink vizsgálatai szerint ugyanis egyes halmok különleges földsugárzási övezetekre épültek. Mindez radiesztéziai módszerekkel is precízen kimérhető, ingával vagy pálcával, sőt az érzékenyebbek közvetlenül megtapasztalhatják ha beleállnak az általunk "energia szökőkútnak" elkeresztelt jelenségbe.

Személyesen három békés-megyei kunhalmot vizsgáltunk meg ebből a szempontból, melyek fontosabb adatai a következők.:

  1. Attila-halom: Dombegyház. 
    A kurgán Dombegyház település szélétől kb. 250 méterre, a Kevermes felé vezető úttól balra (észak felé) található, nagyjából 100 méterre a műúttól. A tengerszint feletti magassága 102,6 méter, alapátmérője 65 méter, becsült magassága 3 méter.  
    Az úgynevezett pávaszemes kunhalom alakzat középpontja. Erősen roncsolt, akácfával és bozótossal sűrűn benőtt halom maradvány, amelynek sajnálatos állapotához több amatőr Attila kutató is hozzájárult az évszázadok alatt. Körülötte szántóföld található, földút nem vezet hozzá. 
    A száj és írásbeli hagyomány szerint Attila királyunkat Dombegyházán temették el. Ez a hagyomány több, mint egy évezreden át élt a népben, amit az 1700-as évektől írásban is rögzített Radnai Mikes.

  2. Kriptáj-halom (Kripta-halom): Kisdombegyház.
    A Dombegyház és Kisdombegyház falvak határdűlőjében, a Cigányka-ér bal partján (Kriptáj-dűlő) található. A nádassal és löszös gyepterülettel, délnyugati oldalán pedig szántóval határolt kurgán felszínét fás-legelő borítja. Relatív magassága 8,5 méter, palástmérete 100 méter. Megközelíthető földúton a Kisdombegyház főutcájának déli végéből (Domegyház felé vezető úton) kelet felé induló Liget utcán végig haladva. A falun túl a Cigányka-ér jobb partja mentén, az egykori homokbányán (ma halastó) túl található, kb. 1,5-2 kilométerre a műúttól.
    A halom keleti oldalát erősen megbolygatták. Az 1800-as évek elején családi sírboltot épített rá a tulajdonos Lonovics-Hollósi család, ahová 12 halottat temettek. Ma a Bisztray család tulajdonában van (leszármazottak), akik az 1945-1970 között teljesen lerombolt kápolnát a 90-es években újjáépítették Szent Kornélia kápolna néven. A halom a ley vonalak kereszteződési pontján található.

  3. Mágori-halom: Vésztő, Magor Történelmi Emlékhely.
    Vésztő falutól nyugatra, kb. 5 km-re, a Szeghalomba vezető út mellett található, a Körös-Maros Nemzeti Park területén, a Holt Sebes Körös bal partján. A folyó lefűzött kanyarulata által három oldalról körbefogott folyóháton két halom áll közvetlenül egymás mellett. A 7-8 m magasságú, 100-150 m alapátmérőjű ikerdomb ősi település maradványokat rejt magában. A területen többször végeztek ásatásokat és a neolitikumból, rézkorból, bronzkorból és középkorból származó leleteket találtak. A bal oldali halom déli részére az Árpád-korban monostort építettek, ami az 1400-as évekig működött. Később az 1810-es években borospince volt a helyén. Ma kőtár és múzeum található itt.

Kék fényű energia szökőkút egy kunhalmon.

Az általunk "energia szökőkútnak" nevezett transzcendens jelenség mindhárom fent említett kunhalomnál megfigyelhető (Mágornál csak a jobb oldali dombon). Lényegében egy kékes színben tündöklő, már 8-10 kilométerről is jól látható, szokatlanul erős energia feláramlásról van szó, ami az egész kunhalom területét lefedi.  Az áramlás intenzitása befelé, a közepe felé haladva folyamatosan nő. Középen, egy kb. 2 méter átmérőjű körben van a maximumon. A szökőkút teljes átmérője 20-25 méter körülire becsülhető. A színe a látó sámánok számára gyönyörű kékes, de mindhárom halomnál némileg különböző árnyalatú. Az energiakitörés állandóan mozog, sok párhuzamos energiasugárból áll és leginkább egy hagyományos szökőkútra hasonlít. 

A kitörés forrása kb. 2000 kilométer mélyen van a földköpenyben, a negyedik dimenzióban és a földfelszínhez (a szilárd kéreghez) van szinkronizálva a pozíciója. Tehát nem a bolygómagból jön és nem rögzített forrású. Így az európai kontinentális kőzetlemez elmozdulása nem változtat a helyzetén, az mindig a kunhalom területén marad (együtt mozogva vele). Fölfelé kb. 200 kilométer magasra ér fel (a légkör határáig), de a közepéből egy kis nyaláb kimegy a világűrbe, a bolygó auráján túlra, nem tudni hová. A többi energia sok kis nyalábra szakadva visszafordul és egyenesen aláhullik a talajra egy szűk körzetben. Az energia tehát leáramolva visszacsatlakozik a forrásba, zárt ciklust alkotva. A felszínen ezek a leáramlások több száz négyzetméteres területen szóródnak szét a felszálló nyaláb körül, szabályos mintázatban, körkörösen. Átmérőjük 1-3 méter között van. A felszálló nyalábtól távolodva a leáramlások mérete csökken, egyre vékonyabbak és gyengébbek, de még mindig érezhető a hatásuk ha beleállunk valamelyikbe. 

A szökőkutak valószínűleg fontos szerepet játszanak a Földnek, mint élőlénynek (Gaia) a működésében, annak csakráiként. Éltető energiával látják el (permetezik be) a környezetüket több száz négyzetkilométeres körzetben és talán egyéb funkciójuk is van. Nem tudjuk, hány ilyen lehet még szerte a bolygón, de hallottunk híreket róla, hogy a Pilisben is láttak hasonló képződményeket a sámánok, többet is. A mi számunkra elsősorban azért érdekesek, mert gyógyító hatásuk van. A környéken egyébként ősidők óta tudja minden helybeli, hogy a dombok szent helyek és gyógyító energiát sugároznak. Aki beteg, kimegy és eltölt a szökőkútban néhány órát. Ezzel kapcsolatban az alábbi véleményen vagyunk.: 

A tapasztalataink szerint a legjobb állva tartózkodni az "energia szökőkútban", elsősorban a centrumában, de az egész domb területe jótékonyan hat az emberi szervezetre. Célszerű maximum 1 órát eltölteni ott, hacsak nem beavatott mester (sámán) az illető, mert túltölti az aurát ha nem tudja ezt az illető megfelelően elirányítani, lekezelni. A feláramlás szabályosan átmossa a négy dimenziós aurát, kifésüli és rendszerezi, rendbe teszi a fényszálait (csakrák, időszálrendszer), tehát egyértelműen gyógyító hatású. Ennél fogva segíti a tisztulási és gyógyulási folyamatokat, feltöltve a sejteket életerővel. Pontosan úgy, ahogy egyes szent zarándokhelyek a világban, ahol csodálatos gyógyulások történnek.

A folyamat mellékhatásairól alaposabb vizsgálatok nélkül semmit sem tudtunk megállapítani. Mivel elképzelhető, hogy nem minden betegségre hat jótékonyan (pl. a fertőző bakteriális és vírusos betegségeket inkább erősítheti), ezért egyelőre nem javasoljuk, hogy komoly betegségben szenvedők oda zarándokoljanak a csoda reményében. Akár halálos veszélyt is jelenthet az ilyenfajta kezelés bizonyos esetekben (vagy a tünetek súlyosbodását), de egy egészséges, átlagos erőnlétű ember számára teljesen biztonságos.  Mindenképpen célszerű volna rendes orvosi vizsgálatokat elvégezni különféle betegségekben szenvedő emberek bevonásával, hogy pontosan tudjuk, mire használhatnánk ezeket a természetes gyógyító forrásokat. 

beszantott kunhalom

Beszántott kunhalom

Mivel a kunhalmok Magyarországon állami védelem alatt állnak, a közgyógyászati hasznosításuk előfeltétele lenne, hogy megfelelő törvényi szabályozással biztosítsuk a területek hozzáférhetőségét. A dombokat és környezetüket lehetőleg sértetlenül (tisztán) meg kell őrizni, műutat építeni hozzájuk parkolóval, hogy gépkocsin is megközelíthetőek legyenek. Az "energia szökőkút" területére kellő méretű egészségházat, betegfogadó központot kellene építeni (a dombok tetejére), hogy összkomfortos körülmények között látogathassák őket a rászorulók télen-nyáron. Egy ekkora területen akár több száz ember is állhat az energiamezőben egyszerre, tehát nagy (turista) forgalomra kell felkészülni, annak összes mellékhatásával együtt.

Ahogyan a termálvizek és gyógyforrások nemzeti tulajdonban vannak, úgy ezen energianyalábokat is oda kellene utalni, hogy ne sajátíthassa ki őket az, akinek a termőföldjén fekszenek. Ez az energia ingyen van és kiapadhatatlannak tűnik, tehát ideális segédeszköz lehet a természetes gyógyászat eszköztárában. 

 Végezetül még szeretnénk megemlíteni, hogy célszerű volna az egész ország területén részletes kutatásokat végezni ilyen és hasonló sugárzási zónák után, megállapítandó ezek helyét, tulajdonságait, felhasználhatóságát. Ha a magyar állam vagy valamely civil kezdeményezés elszánja magát a cselekvésre, kérjük írjanak az Eseményhorizontnak és akkor a rendelkezésükre bocsátjuk a látó sámánjaink szaktudását.

kunhalmok

kunhalmok az országban

 

/forrás: http://esemenyhorizont.uw.hu/2004/kunhalom.html/

Published in Múlt, jelen, jövő

Kunhalmok

Thursday, 26 April 2007 11:20
kunhalomAz alföldnek ezekről a sajátos tájképi elemeiről, különleges földépítményeiről Illyés Gyula így ír: "Ti vagytok a mi katedrálisaink". Az egykor vízjárta síkság oly jellemző földpiramisai Győrffy István, a hazai néprajztudomány jeles képviselője szerint "olyan 5-10 méter magas, 20-50 méter átmérőjű, kúp vagy félgömb alakú képződmények, melyek legtöbbször a víz mellett, de vízmentes helyen terültek el a nagy százalékban temetkezőhelyek, sírdombok őr- vagy határhalmok".
Ezt a meghatározást ma is helytállónak tekinthetjük, noha velük kapcsolatban számos kérdés még tisztázatlan. Horváth István (1784-1846) használta először a szakirodalomban a kunhalom elnevezést, s azokat a letelepedő kunok művének tulajdonította. 

Ezzel szemben 1851-ben Jeney János neves őskutatónk a következő álláspontra helyezkedett: "annyi bizonyos, hogy a hazai halmok kunhalom nevezete a magyar nép ajkán nem él, egy pár évtized óta az írói nyelv kezdé divatba hozni."  Nemcsak elnevezésükkel, de keletkezésükkel, földrajzi elhelyezkedésükkel kapcsolatban is több elképzelés született.

Legcélravezetőbbnek az kínálkozik, ha a Győrffy István féle meghatározásból indulunk ki. Ennek megfelelően eredetük és funkciójuk alapján a hazai kunhalmok négy csoportba sorolhatók:

Lakódombok (Tell-halmok)
Ebbe a kategóriába többnyire szabálytalan alakú, nagy kiterjedésű és viszonylag magas halmok tartoznak. Kultúrrétegük több méter vastagságú. Felmagasodásukban az árvízmentes, de vízközeli helyen megtelepedő ember játszotta a főszerepet. A halommá emelkedett egykori telephely kultúrrétegét főleg az ott élő emberek házainak omladéka, edénytörmelékei, tűzhelyének pernyéje, az elfogyasztott állatok szétszórt csontjai, kagylóhéjai alkotják. Lakódombok nagy számban keletkeztek a bronzkorban (i.e. 1900-tól kb. 900-ig). A telepek nagy számától és méreteiből viszonylag jelentős népsűrűségre következtethetünk.

Sírdombok (Kurgánok)
A régészeti kutatások kiderítették, hogy a halmok nagy része rézkori, kora bronzkori temetkezések, szarmata, germán, honfoglalás kori temetők, Árpádkori templomok és sírok, olykor valóban kun temetkezések nyomait őrzi. A Kelet-európai síkságokon (orosz-ukrán sztyep-vidék) igen gyakoriak ezek a mesterségesen emelt, szép kúp (félgömb) alakú dombok. A kurgán név türkmongol eredetű. Leghíresebbek a szkíta kurgánok (i.e. 700-400).
Õrhalmok

Hazánk több vidékén, különösen az Alföldön és a Kelet-Dunántúlon gyakoriak ezek a földből emelt halmok. Ezek közé viszonylag a legalacsonyabb halmok tartoznak. Eredetileg sem lehettek magasak, de a rendszeres szántás következtében még tovább alacsonyodtak. Földrajzi elhelyezkedésükre jellemző, hogy a magasabb (általában telldombok) halmok között látótávolságnyira egymástól láncszerű összeköttetést biztosítanak. A tűzjelzéses információ továbbításában lehetett fontos szerepük.

Határhalmok
Kialakulásuk és szerepük a megyék, járások és települések határának megjelölésével hozható összefüggésbe. Tipikusak az ún. hármas határhalmok. Ezek három település határának voltak jeles pontjai. Pl. a Gergelyhalom Karcag, Kunhegyes és Kunmadaras határtalálkozásánál. E halmok mellett gyakran utak vezettek el, lábukhoz csárdák települtek. Pl. a Hortobágyon is átvezető híres sóút mellett a Meggyes-határhalomnál a Meggyes csárda.
Levéltári dokumentumok, kéziratos térképek, katonai felmérések adatai bizonyítják, hogy az Alföldön egykor mintegy 40.000 kunhalom állhatott. Ez a meghökkentő nagy szám is igazolja, hogy, a közhiedelemmel ellentétben a Kárpát-medence vízjárta alföldi vidéke az ember megtelepedésére mindig alkalmas, vonzó terület volt.

Ez a rendkívül mozaikos táj éppen ezzel a kettős előnyével, hogy a megélhetést és védelmet biztosító vízborította, vízjárta területek (tavak, mocsarak, lápok, erek, derekak, fenekek, laposok) közvetlenül érintkeztek a megtelepedésre alkalmas partosabb, árvízmentes szigetekkel, folyóhátakkal kiváló telephelynek bizonyultak a történelem során.

A jelenlegi főleg agrártájon a halmok elhelyezkedése, előfordulási gyakorisága látszólag semmilyen rendszerességet nem mutat. A hajdani vízrajzi állapotok ismeretében viszont már korántsem tűnnek öncélú építményeknek. A ligetes-mocsaras síkságon az egykori vízfolyások magas partjain, továbbá a folyók kanyarulatainak külső ívein az iránytöréseknél, ahol a meder mindkét irányból ellenőrizhető volt, igen sok jelentős halom épült. Különösen jó példa erre a nemzetközi hírű tószegi Kucorgó-halom, amely a bronzkori ember egyik legjelentősebb európai telephelyének számít.

A kunhalmok elsősorban mint tájképi, régészeti és botanikai értékek fontosak. Emellett azonban számos halomhoz fűződnek történelmi események, legendák, hiedelmek, irodalmi emlékek és egyéb néprajzi kuriózumok. Így a kunhalmok kultúrtörténeti vonatkozásában is jeles emberalkotta tájelemek.

A tájképi érték döntően szubjektív kategória. Elsősorban azt az értékítéletet fejezi ki, amit a halom látványa az adott látópontból a nézelődőben mit esztétikai élmény kivált. Annyi bizonyos, hogy az asztalsimaságú határból néhány méterre kiemelkedő „földpiramisok" akaratlanul is magukra vonzzák az arra járók figyelmét. Sajnos mind több a jellegvesztett (befásított, beépített, megcsonkított) halom. Rendkívül rontja a látványt az is, ha a halom környékén látványzavaró létesítmények (távvezetékek, épületek, roncsolt területek) találhatók.

Annak ellenére, hogy a kunhalmok zöme még feltáratlan, régészeti szempontból mégis különleges értékeknek számítanak. Egy-egy lakódomb alapját már a kőkorszak embere megvetette. Ezt követően a különböző fémkorszakok, majd népvándorlás kori kultúrák megtelepedésével, később pedig a honfoglalás kori, középkori magyar- majd kun temetők leletanyagával lettek gazdagabbak a halmok kultúrrétegei.

Több halom feltárása során bebizonyosodott, hogy a kultúrréteg vastagsága elérheti a 10 métert is. Ilyen vastag kultúrréteget tártak fel vésztő határában, az egykori Sebes-Körös árvízmentes teraszán fekvő Csolt-Mágori-kettős halom régészeti munkálatai során. Egy ilyen vastagságú kultúrréteg az újkőkortól (neolitikum) a török hódoltság koráig tanúskodik az ott megtelepedő ember jelenlétéről. A honfoglaláskor a Csolt nemzettség szállta meg ezt a területet, amelynek egyik feje Vata a békési földvár ura, az 1046-os pogány lázadás vezetője volt.

Csaknem egy évszázaddal a felkelés leverése után ez a nemzettség emelte az előbb említett halmon a Csolt monostort, ami jelenleg nevezetes történelmi emlékhely. A halmok régészeti értékét nagyban csökkenti, hogy azok jelentős részét már évszázadokkal ezelőtt kifosztották, kincseit széthordták.

Igen nagy kárt okoztak a halmok szakszerűtlen megbolygatásával is. A halmok megbontása, de még inkább ésszerűtlen széthordása pótolhatatlan értékek megszüntetését jelenti. A legutóbbi években is számtalan halom jutott erre a szomorú sorsa. A Gergelyhalmot (Karcag-Kunhegyes-Kunmadaras határában) órák alatt tették torzóvá a markológépek, amikor anyagát (a kultúrréteget!) a közeli dűlőút feltöltésére hordták el. Hasonlóan csonkították meg a Kenderes-Bánhalma határában lévő Bánhalmot egy lőtér kialakítása során. A Kisújszállás határában lévő Nagykerti-halmot vágták ketté az 1970-es évek elején a 4.sz. főútvonal korszerűsítésekor.

Napjainkban is a szemünk láttára tűnnek el a halmok az értelmetlen pusztítás következtében. Jólehet a halmok pusztítása nem új keletű jelenség. Az előbbiekben említett Csolt monostor tégláinak a felhasználásával már az 1800-as évek elején nagyméretű borospincét alakítanak ki a Vésztő-Mágori-ikerdomb egyikében.
A sárrétudvari Balázs-halom anyagát 1910-ben 3000 szekérrel vitték le útépítéshez. A halmokat borító ősgyepek jelentős részét már igen régen felszántották. Arany János, a Tájkép című versében erre így utal:

„Szántogat a gazda, síró füttye hallik, Barázdája a domb oldalán felhajlik, Csak, hová tinói már nehezen másznak Tetejét hagyja meg a botos juhásznak."
 
 godeny_04
 Gödény-halom

 

A kunhalmok az előbbiekben említett tájképi és régészeti emlékeken túlmenően kiemelt jelentőségű botanikai élőhelyek is. Az árvizektől mentes, ily módon a talajvíz által alig befolyásolt hajdan alföldi területek erdeje a tatárjuharos, lösztölgyes (Aceri tatarico-Quercetum), a gyepeket a gyepje pedig a löszszgyepprét (Salvio-Festucetum-Rupicolae) volt. A nagy tisztásokat elfoglaló, egykori fajgazdag, zárt gyepeket a mezőgazdasági kultúra már csaknem teljesen eltüntette. Kiváló csernozjom talaja a legjobb „fekete föld."

Néhány hírmondóban megmaradt gyepfolt puszták belső területén, régi dűlőutak mentén, sáncokon, megyehatárokon, mezsgyéken, de főleg kunhalmokon maradhatott fenn, többnyire itt is elgyomosodva. E degradálódó gyepek zsályákkal (Salvia nemorosa, S. pratensio, S. austriaca) társulást alkotó tömegfüvei a pusztai csenkesz (Fesuca rupicola), a taréjos búzafű (Agropyron pectinatum) és a kunkorgó árvalányhaj (Phlomis tuberosa), a hólyagos csüdfű (Astragalus cicer), a parlagi madármályva (Lavatera, thuringiaca), ékes vasvirág (Xarantenum annuum) is. Több halom meredek szakadó oldalán tipikusnak mondható taréjos búzafüves-heverő seprűfű társulás (Agropyro-Kochietum prostratae) is kialakult. Egyes halmok környezetében a halmok lábáig hatoló sziki ősgyepek (Ashiller-Fectecetum psendovinae) is kiemelt botanikai értéket jelentenek.

A halmok neve is számos kultúrtörténeti vonatkozást őriz. Régen elfeledett határneveket, egykori tulajdonosokat, eseményeket kellene ismerni ahhoz, hogy néveredetükre minden esetben fény derüljön. Csak sajnálni való, hogy a halmok mellett naponta eljáró, ott dolgozó ember manapság még azt a határnevet sem ismeri, ahol az adott halom fekszik. Helyette táblaszámokat mondanak? K4-es, R7-es és így tovább. Gyönyörű középkori magyar falunevek (Hegyesbor, Zám, Himesdegyháza, Marjalaka), szép zengésű kun telephelyek (Bócsa, Bengecse, Báboczka, Orgonda, Zádor) elevenednek meg a régi okiratok, kéziratok térképek lapjain. Előfordul, hogy egy-egy esemény kapcsán kap új nevet a halom. A Kisújszállás határában található teljesen szántott, de egyébként ép kunhalom neve egy 1777-es térképen még Vermes-halom volt, nyilván a rajta lévő csík- és gabonavermek miatt.

Az 1863-as katasztrofális aszály és éhínség idején, a Délkeletről feljött, birkanyájat elhajtó, de rajtavesztő betyár tetteseket, Liptákot és Viglást ezen a halmon akasztották fel. Azóta Akasztó-halom a neve, de az egyik akasztottról Lipták -dombnak is nevezik. Az 1995 nyarán feltárt hatalmas bronzkori lakódombnak, a túrkevei Tere-halomnak is számos érdekes vonatkozása ismert. Győrffy Lajos, a túrkevei múzeum egykori igazgatója is sejtette a nagy hun király Attila fapalotájának helyét, ahol Attila és Krimhilda egybekelt. Az eseményt Priszkosz Rhétor történetíró is említi. Ezt a feltételezést azonban régészeti feltárás eddig nem támasztotta alá. Annyi bizonyos, hogy a halom másik neve Várdomb, sőt Győrfy György akadémikus egy 1326. évi határjárási okirat alapján vele kapcsolatban ezt idézi: „a Túr folyó mellett áll a Teremholm nevű halom, amelynek első elemében a „terem" szó rejlik. Bizonyára fejedelmi udvarház jelentésben."

Jó másfél évszázada az Alföld területén még kontinensünk legnagyobb vadvízországa terjeszkedett. A Széchenyi-Vásárhely program néven ismert folyószabályozási, lecsapolási munkálatok eredményeként mintegy 2 millió hektár terület válhatott termőfölddé. Felgyorsult a táj gyökeres átalakulása, s ezzel együtt a kunhalmok pusztulása is. A beléjük hasító eke feltöri a felszínüket borító ősgyepeket, felforgatja a legbelső kultúrrétegüket, tetejükre műtárgyak építmények kerülnek, nagy részüket fával betelepítik, de még nagyobb részüket a megcsonkítás következtében teljesen torzóvá teszik vagy véglegesen roncsolják. Ez a folyamat napjainkban vészesen felgyorsult. Rendkívül gyorsan kell cselekednünk, hogy a még menthető halmokat legalább jelenlegi állapotukban megőrizhessük.
Published in Múlt, jelen, jövő

Read 7579 times 1
Pilis - Dobogókő
A Pilisben található Dobogókő, mint oly sok más megnevezés, nevében archaikus tudást őriz, melynek mondásban rögzült, elhomályosult változata máig él…
Read 6089 times 0
A komondor származásának rejtélye
A legutóbbi időkig a komondor szót francia hangzásúnak vélvén, úgy értelmezték, hogy az parancsolót jelent. (Eszembe jutnak a Szeged-alsóvárosi emberek,…
Read 6051 times 1
A Szent Korona ereje
A Magyar Szent Koronáról nagyon sok információt lehet olvasni, nem túlzok, ha azt írom, hogy napokig lehetne beszélni Róla és…
Read 5719 times 5
Székely Miatyánk
Miatyánk, ki a mennyekben vagy, kitõl jön élet és halál, Hívó szavunk tehozzád szárnyal és vigaszra csak ott talál. Nagyobbak…
Read 5551 times 0
Asztali áldás
Régen a magyar házakban elmaradhatatlan volt evés előtt és után az asztali áldás. Az étel táplálja a testet, így egyáltalán…
Read 5306 times 0
Kunhalmok
Az alföldnek ezekről a sajátos tájképi elemeiről, különleges földépítményeiről Illyés Gyula így ír: "Ti vagytok a mi katedrálisaink". Az egykor…
Read 5211 times 0
Mária-ima
Liturgiatörténeti jelentõsége is van az "Ave sanctissima" Mária-imának (antifona), mely az egész egyházban 1476-ban bevezetett Szeplõtelen Fogantatás ünnepi liturgiájának része.…
Read 5186 times 0
Az állatok szimbolikája
" Az állatok megmutatják számunkra azokat a bennünk rejlö lehetöségeket, amelyeket mi magunk is kiteljesíthetünk. Ám ahhoz, hogy tanulhassunk tölük,…
Read 5178 times 1
A szakrális trónörökös
A szakrális fejedelem Idézetek Kocsis Istvántól, aki a szakralitás legnagyobb szakértője: A szakrális fejedelem képes kilépni az időből és legyőzi…
Read 4740 times 3
Atilla, a hun király és a Camelot-i Arthur király
Kevés olyan sok színben bemutatott egyéniség tűnik fel a történelemkönyvek lapjain, mint Atilla, a hun király. Személyiségének varázsa olyan erőt…