"Móricz 1969" Expedíció

Friday, 25 July 2014 02:00
cuevatayosDél-Amerika régészeti emlékeinek feltárása régóta foglalkoztatja a tudósokat. Számtalan expedíció indult el és tért vissza eredménytelenül, sőt az is előfordult, hogy többé semmi hír nem jött felőlük. Az őserdő nehezen fogadja be az idegeneket, mindig újabb és újabb váratlan eseménnyel próbálja elriasztani a kíváncsiskodókat. E különös viláról az ismereteink igen hiányosak. Az inka, a maya és az azték kultúrákról van némi fogalmunk, de hogy ezt mi előzte meg, miből alakultak kiezek a kultúrák, a legjobb esetben is csak találgatjuk.
 
 
Archeológusok, antropológusok egzotikumot kereső emberek, nem ritkán kalandorok is próbálkoztak , hogy behatoljanak az őserdőbe tudományvágytól vagy csak kincséhségtől hajtva. Sokáig rejtve maradtak a régmúlt idők emlékei. 1969 augusztusában és szeptemberében azonban igen jelentős felfedezés történt Ecuadorban.
 
Az Andok harmadik vonulatában, a Llanganates hegységben, a Santiago és a Coangos folyók közötti vidéken , egy összeségében töb száz kilométerre becsült barlangrendszert fedezett fel Juan Moricz, a Vas megyei Horváthnádaljáról származó argentin kutató
Ez a terület az utolsó lakott helytől mintegy háromnapi járásnyira található, őeserdővel sűrűn borított részen. Egy barlanghálózat önmagában nem volna annyira érdekes, de ezt emberi kéz munkálta  meg.
 

Egy magyar kutató elindul

expedicio_zaszlo
 
Juan Moricz már régóta tanulmányozza a régi indián kultúrákat, kutatja ezek emlékeit. Legelőször 1964-ben Bolíviában és Peruban, majd 1965-ben, 1966-ban és 1967-ben Ecuadorban végzett kutatásokat. Az őserdő e része a jibarok (ejtsd hibarok) birodalma. A kutató már az első ecuadori útja alkalmával megbarátkozott az indiánokkal, főként a Nayambi főnökkel. Az indián főnök szívesen adott útmutatást, s ezt könnyen megtehette, mert több olyan kőlappal rendelkezik, amelyen a barlang bejáratának helye és a földalatti járatok rajza fel van tüntetve. Moricz kizárólag indián barátaival kutatott.
 
Földalatti barlangrendszer az őserdőben??! Nem, ez leheteten!! - mondogatta mindenki, amikor visszatérve elmondta a tapasztaltakat.
Kimerítő hosszadalmas feladat volt meggyőzni őket a hivatalos szerveket, hogy lehetőséget adjanak expedíció kiküldésére.
A fáradozás eredményes volt, Ecuador elnöke, José Maria Valesco Ibarra 1969-ben megadta az állandó kutatási engedélyt. A "Moricz 1969" elnevezésű expedícióban rész vett Gaston Fernandez, a CETURIST (Turisztikai és Idegenforgalmi Hivatal) főigazgatója, az Ecuadori Turisztikai Szövetség speciális kiküldöttje, és a hadsereg is támogatást adott.

Döntő bizonyítékok

A kutatókra várt a felfedezés tényének bebizonyítása és a barlangok létezésének igazolása.
Moricz vezetésével az expedíció Guayaquilből indult el a Cueanca és Limon felé (keleti tartomány) személy- és teherautókkal. Limontól El Pescadóig öszvéren folytatták útjukat, majd Tres Copalesig és La Unioig, onnan Puntilla de Coangesig kenun és gyalog mentek tovább, s végül nehét életveszélyes út után a jibaro törzs területén keresztül jutottal el a színhelyig. Itt elkészítették a táborhelyet, helikopterleszálláshoz megfelelő táborhelyet alakítottak ki. Ezután következettaz utazás legizgalmasabb fejezete. A bejárat a tábortól mintegy 200 méterre helyezkedett el. A  megfelelő óvintézkedések után, biztonságos eszközökkel megkezdték a leszállást a mélybe.
A barlang kezdeti szakaszán rengeteg tayo nevű madárral találkoztak. Rövidebb út után szellőzőnyílásra emlékeztető 80 méter széles kürtőn ereszkedtek le. Innen 60 méter széles nagyon régen készített 500 méter hosszú úton haladtak tovább. A több napos lent-tartózkodás alatt az expedíció résztvevői számtalan fő és mellékfolyosót tártak fel, amelyek a feltételezések szerint tovább  visznek más utak felé. Közülük néhány alacsonyabban, másokmagasabban felszenek a központi utakhoz képest. Meglepő volt, hogy a járatok nagy része gránitlapokkal volt fedve, a gránitkőívekre és szabályosan kialakított boltozatokra bukkantak. Több kiszélesedő helyen számtalan tökéletes kidolgozású, csiszolt laphalmazokra leltek. Az egyes járatok szintkülönbségeit lépcsők hidalták át. Egy-egy falrészen írásjeleket is találtak. Ezeknek vizsgálata és megfejtése most folyik.

Nyolc-tízezer éves kultúra

A megmunkált köveken kívül emberi tevékenységre utal a gránit felhasználása is. Andezit (ez a hegység alapközete) és a gránit természetes körülmények között nem fordul elő egymás mellett. A köztudottan kemény és ellenálló - messzebbről hozott - gránittal erősítették meg a nagyobb erőhatásnak kitett részeket.
Ortega főmérnök és a kutatók megállapításai szerint 8-10 ezer évesre becsülhető kultúra nyomaira bukkantak.
A barlangrendszer hitelesítése megtörtént. A hivatalos szakértők, a helyszínen  készült fényképek, filmek és diapozitívek bizonyítják, hogy jelentős tudományos felfedezésről van szó.
 
A technikai és tudományos felkészültség nem volt alkalmas arra, hogy az egész rendszert vagy legalábbis jelentékeny részét a föld alatti tartózkodás alatt átkutassák, így kénytelenek voltak voltak visszatérni.
Egy újabb, nagyméretű expedícióra vár majd a barlangrendszernek és környékének alapos kutatása és feltérképezése.
A felfedezés tudományos értékén kívül felbecsülhetetlen turisztikai jelentőségű is: bemutatja a barlanglabirintust, az emberi tevékenység nyomait a ecuadori Andok megragadó szépségű erdőiben.

 

Szentmiklóssy Ferenc cikke, a Magyar Ifjuság 1970 szeptember 11-i számából.
 
 
 
1975 amfiteatrum foldalatt_1976
cuevatayos01 foldalatt2_1976 Moricz sírköve
Published in Múlt, jelen, jövő

Read 7850 times 1
Pilis - Dobogókő
A Pilisben található Dobogókő, mint oly sok más megnevezés, nevében archaikus tudást őriz, melynek mondásban rögzült, elhomályosult változata máig él…
Read 6351 times 0
A komondor származásának rejtélye
A legutóbbi időkig a komondor szót francia hangzásúnak vélvén, úgy értelmezték, hogy az parancsolót jelent. (Eszembe jutnak a Szeged-alsóvárosi emberek,…
Read 6347 times 1
A Szent Korona ereje
A Magyar Szent Koronáról nagyon sok információt lehet olvasni, nem túlzok, ha azt írom, hogy napokig lehetne beszélni Róla és…
Read 6281 times 0
Márciusi népszokások
Március 4. Kázmér  A mind hosszabbra nyújtózkodó nappalok, és a csendesebb nagyböjti időszak a kikeleti készülődésre összpontosította a régi gazdaemberek…
Read 6229 times 0
Asztali áldás
Régen a magyar házakban elmaradhatatlan volt evés előtt és után az asztali áldás. Az étel táplálja a testet, így egyáltalán…
Read 5974 times 5
Székely Miatyánk
Miatyánk, ki a mennyekben vagy, kitõl jön élet és halál, Hívó szavunk tehozzád szárnyal és vigaszra csak ott talál. Nagyobbak…
Read 5561 times 0
Kunhalmok
Az alföldnek ezekről a sajátos tájképi elemeiről, különleges földépítményeiről Illyés Gyula így ír: "Ti vagytok a mi katedrálisaink". Az egykor…
Read 5477 times 0
Az állatok szimbolikája
" Az állatok megmutatják számunkra azokat a bennünk rejlö lehetöségeket, amelyeket mi magunk is kiteljesíthetünk. Ám ahhoz, hogy tanulhassunk tölük,…
Read 5461 times 0
Mária-ima
Liturgiatörténeti jelentõsége is van az "Ave sanctissima" Mária-imának (antifona), mely az egész egyházban 1476-ban bevezetett Szeplõtelen Fogantatás ünnepi liturgiájának része.…
Read 5441 times 1
A szakrális trónörökös
A szakrális fejedelem Idézetek Kocsis Istvántól, aki a szakralitás legnagyobb szakértője: A szakrális fejedelem képes kilépni az időből és legyőzi…