Kunhalmok

Rate this item
(1 Vote)
kunhalomAz alföldnek ezekről a sajátos tájképi elemeiről, különleges földépítményeiről Illyés Gyula így ír: "Ti vagytok a mi katedrálisaink". Az egykor vízjárta síkság oly jellemző földpiramisai Győrffy István, a hazai néprajztudomány jeles képviselője szerint "olyan 5-10 méter magas, 20-50 méter átmérőjű, kúp vagy félgömb alakú képződmények, melyek legtöbbször a víz mellett, de vízmentes helyen terültek el a nagy százalékban temetkezőhelyek, sírdombok őr- vagy határhalmok".
Ezt a meghatározást ma is helytállónak tekinthetjük, noha velük kapcsolatban számos kérdés még tisztázatlan. Horváth István (1784-1846) használta először a szakirodalomban a kunhalom elnevezést, s azokat a letelepedő kunok művének tulajdonította. 

Ezzel szemben 1851-ben Jeney János neves őskutatónk a következő álláspontra helyezkedett: "annyi bizonyos, hogy a hazai halmok kunhalom nevezete a magyar nép ajkán nem él, egy pár évtized óta az írói nyelv kezdé divatba hozni."  Nemcsak elnevezésükkel, de keletkezésükkel, földrajzi elhelyezkedésükkel kapcsolatban is több elképzelés született.

Legcélravezetőbbnek az kínálkozik, ha a Győrffy István féle meghatározásból indulunk ki. Ennek megfelelően eredetük és funkciójuk alapján a hazai kunhalmok négy csoportba sorolhatók:

Lakódombok (Tell-halmok)
Ebbe a kategóriába többnyire szabálytalan alakú, nagy kiterjedésű és viszonylag magas halmok tartoznak. Kultúrrétegük több méter vastagságú. Felmagasodásukban az árvízmentes, de vízközeli helyen megtelepedő ember játszotta a főszerepet. A halommá emelkedett egykori telephely kultúrrétegét főleg az ott élő emberek házainak omladéka, edénytörmelékei, tűzhelyének pernyéje, az elfogyasztott állatok szétszórt csontjai, kagylóhéjai alkotják. Lakódombok nagy számban keletkeztek a bronzkorban (i.e. 1900-tól kb. 900-ig). A telepek nagy számától és méreteiből viszonylag jelentős népsűrűségre következtethetünk.

Sírdombok (Kurgánok)
A régészeti kutatások kiderítették, hogy a halmok nagy része rézkori, kora bronzkori temetkezések, szarmata, germán, honfoglalás kori temetők, Árpádkori templomok és sírok, olykor valóban kun temetkezések nyomait őrzi. A Kelet-európai síkságokon (orosz-ukrán sztyep-vidék) igen gyakoriak ezek a mesterségesen emelt, szép kúp (félgömb) alakú dombok. A kurgán név türkmongol eredetű. Leghíresebbek a szkíta kurgánok (i.e. 700-400).
Õrhalmok

Hazánk több vidékén, különösen az Alföldön és a Kelet-Dunántúlon gyakoriak ezek a földből emelt halmok. Ezek közé viszonylag a legalacsonyabb halmok tartoznak. Eredetileg sem lehettek magasak, de a rendszeres szántás következtében még tovább alacsonyodtak. Földrajzi elhelyezkedésükre jellemző, hogy a magasabb (általában telldombok) halmok között látótávolságnyira egymástól láncszerű összeköttetést biztosítanak. A tűzjelzéses információ továbbításában lehetett fontos szerepük.

Határhalmok
Kialakulásuk és szerepük a megyék, járások és települések határának megjelölésével hozható összefüggésbe. Tipikusak az ún. hármas határhalmok. Ezek három település határának voltak jeles pontjai. Pl. a Gergelyhalom Karcag, Kunhegyes és Kunmadaras határtalálkozásánál. E halmok mellett gyakran utak vezettek el, lábukhoz csárdák települtek. Pl. a Hortobágyon is átvezető híres sóút mellett a Meggyes-határhalomnál a Meggyes csárda.
Levéltári dokumentumok, kéziratos térképek, katonai felmérések adatai bizonyítják, hogy az Alföldön egykor mintegy 40.000 kunhalom állhatott. Ez a meghökkentő nagy szám is igazolja, hogy, a közhiedelemmel ellentétben a Kárpát-medence vízjárta alföldi vidéke az ember megtelepedésére mindig alkalmas, vonzó terület volt.

Ez a rendkívül mozaikos táj éppen ezzel a kettős előnyével, hogy a megélhetést és védelmet biztosító vízborította, vízjárta területek (tavak, mocsarak, lápok, erek, derekak, fenekek, laposok) közvetlenül érintkeztek a megtelepedésre alkalmas partosabb, árvízmentes szigetekkel, folyóhátakkal kiváló telephelynek bizonyultak a történelem során.

A jelenlegi főleg agrártájon a halmok elhelyezkedése, előfordulási gyakorisága látszólag semmilyen rendszerességet nem mutat. A hajdani vízrajzi állapotok ismeretében viszont már korántsem tűnnek öncélú építményeknek. A ligetes-mocsaras síkságon az egykori vízfolyások magas partjain, továbbá a folyók kanyarulatainak külső ívein az iránytöréseknél, ahol a meder mindkét irányból ellenőrizhető volt, igen sok jelentős halom épült. Különösen jó példa erre a nemzetközi hírű tószegi Kucorgó-halom, amely a bronzkori ember egyik legjelentősebb európai telephelyének számít.

A kunhalmok elsősorban mint tájképi, régészeti és botanikai értékek fontosak. Emellett azonban számos halomhoz fűződnek történelmi események, legendák, hiedelmek, irodalmi emlékek és egyéb néprajzi kuriózumok. Így a kunhalmok kultúrtörténeti vonatkozásában is jeles emberalkotta tájelemek.

A tájképi érték döntően szubjektív kategória. Elsősorban azt az értékítéletet fejezi ki, amit a halom látványa az adott látópontból a nézelődőben mit esztétikai élmény kivált. Annyi bizonyos, hogy az asztalsimaságú határból néhány méterre kiemelkedő „földpiramisok" akaratlanul is magukra vonzzák az arra járók figyelmét. Sajnos mind több a jellegvesztett (befásított, beépített, megcsonkított) halom. Rendkívül rontja a látványt az is, ha a halom környékén látványzavaró létesítmények (távvezetékek, épületek, roncsolt területek) találhatók.

Annak ellenére, hogy a kunhalmok zöme még feltáratlan, régészeti szempontból mégis különleges értékeknek számítanak. Egy-egy lakódomb alapját már a kőkorszak embere megvetette. Ezt követően a különböző fémkorszakok, majd népvándorlás kori kultúrák megtelepedésével, később pedig a honfoglalás kori, középkori magyar- majd kun temetők leletanyagával lettek gazdagabbak a halmok kultúrrétegei.

Több halom feltárása során bebizonyosodott, hogy a kultúrréteg vastagsága elérheti a 10 métert is. Ilyen vastag kultúrréteget tártak fel vésztő határában, az egykori Sebes-Körös árvízmentes teraszán fekvő Csolt-Mágori-kettős halom régészeti munkálatai során. Egy ilyen vastagságú kultúrréteg az újkőkortól (neolitikum) a török hódoltság koráig tanúskodik az ott megtelepedő ember jelenlétéről. A honfoglaláskor a Csolt nemzettség szállta meg ezt a területet, amelynek egyik feje Vata a békési földvár ura, az 1046-os pogány lázadás vezetője volt.

Csaknem egy évszázaddal a felkelés leverése után ez a nemzettség emelte az előbb említett halmon a Csolt monostort, ami jelenleg nevezetes történelmi emlékhely. A halmok régészeti értékét nagyban csökkenti, hogy azok jelentős részét már évszázadokkal ezelőtt kifosztották, kincseit széthordták.

Igen nagy kárt okoztak a halmok szakszerűtlen megbolygatásával is. A halmok megbontása, de még inkább ésszerűtlen széthordása pótolhatatlan értékek megszüntetését jelenti. A legutóbbi években is számtalan halom jutott erre a szomorú sorsa. A Gergelyhalmot (Karcag-Kunhegyes-Kunmadaras határában) órák alatt tették torzóvá a markológépek, amikor anyagát (a kultúrréteget!) a közeli dűlőút feltöltésére hordták el. Hasonlóan csonkították meg a Kenderes-Bánhalma határában lévő Bánhalmot egy lőtér kialakítása során. A Kisújszállás határában lévő Nagykerti-halmot vágták ketté az 1970-es évek elején a 4.sz. főútvonal korszerűsítésekor.

Napjainkban is a szemünk láttára tűnnek el a halmok az értelmetlen pusztítás következtében. Jólehet a halmok pusztítása nem új keletű jelenség. Az előbbiekben említett Csolt monostor tégláinak a felhasználásával már az 1800-as évek elején nagyméretű borospincét alakítanak ki a Vésztő-Mágori-ikerdomb egyikében.
A sárrétudvari Balázs-halom anyagát 1910-ben 3000 szekérrel vitték le útépítéshez. A halmokat borító ősgyepek jelentős részét már igen régen felszántották. Arany János, a Tájkép című versében erre így utal:

„Szántogat a gazda, síró füttye hallik, Barázdája a domb oldalán felhajlik, Csak, hová tinói már nehezen másznak Tetejét hagyja meg a botos juhásznak."
 
 godeny_04
 Gödény-halom

 

A kunhalmok az előbbiekben említett tájképi és régészeti emlékeken túlmenően kiemelt jelentőségű botanikai élőhelyek is. Az árvizektől mentes, ily módon a talajvíz által alig befolyásolt hajdan alföldi területek erdeje a tatárjuharos, lösztölgyes (Aceri tatarico-Quercetum), a gyepeket a gyepje pedig a löszszgyepprét (Salvio-Festucetum-Rupicolae) volt. A nagy tisztásokat elfoglaló, egykori fajgazdag, zárt gyepeket a mezőgazdasági kultúra már csaknem teljesen eltüntette. Kiváló csernozjom talaja a legjobb „fekete föld."

Néhány hírmondóban megmaradt gyepfolt puszták belső területén, régi dűlőutak mentén, sáncokon, megyehatárokon, mezsgyéken, de főleg kunhalmokon maradhatott fenn, többnyire itt is elgyomosodva. E degradálódó gyepek zsályákkal (Salvia nemorosa, S. pratensio, S. austriaca) társulást alkotó tömegfüvei a pusztai csenkesz (Fesuca rupicola), a taréjos búzafű (Agropyron pectinatum) és a kunkorgó árvalányhaj (Phlomis tuberosa), a hólyagos csüdfű (Astragalus cicer), a parlagi madármályva (Lavatera, thuringiaca), ékes vasvirág (Xarantenum annuum) is. Több halom meredek szakadó oldalán tipikusnak mondható taréjos búzafüves-heverő seprűfű társulás (Agropyro-Kochietum prostratae) is kialakult. Egyes halmok környezetében a halmok lábáig hatoló sziki ősgyepek (Ashiller-Fectecetum psendovinae) is kiemelt botanikai értéket jelentenek.

A halmok neve is számos kultúrtörténeti vonatkozást őriz. Régen elfeledett határneveket, egykori tulajdonosokat, eseményeket kellene ismerni ahhoz, hogy néveredetükre minden esetben fény derüljön. Csak sajnálni való, hogy a halmok mellett naponta eljáró, ott dolgozó ember manapság még azt a határnevet sem ismeri, ahol az adott halom fekszik. Helyette táblaszámokat mondanak? K4-es, R7-es és így tovább. Gyönyörű középkori magyar falunevek (Hegyesbor, Zám, Himesdegyháza, Marjalaka), szép zengésű kun telephelyek (Bócsa, Bengecse, Báboczka, Orgonda, Zádor) elevenednek meg a régi okiratok, kéziratok térképek lapjain. Előfordul, hogy egy-egy esemény kapcsán kap új nevet a halom. A Kisújszállás határában található teljesen szántott, de egyébként ép kunhalom neve egy 1777-es térképen még Vermes-halom volt, nyilván a rajta lévő csík- és gabonavermek miatt.

Az 1863-as katasztrofális aszály és éhínség idején, a Délkeletről feljött, birkanyájat elhajtó, de rajtavesztő betyár tetteseket, Liptákot és Viglást ezen a halmon akasztották fel. Azóta Akasztó-halom a neve, de az egyik akasztottról Lipták -dombnak is nevezik. Az 1995 nyarán feltárt hatalmas bronzkori lakódombnak, a túrkevei Tere-halomnak is számos érdekes vonatkozása ismert. Győrffy Lajos, a túrkevei múzeum egykori igazgatója is sejtette a nagy hun király Attila fapalotájának helyét, ahol Attila és Krimhilda egybekelt. Az eseményt Priszkosz Rhétor történetíró is említi. Ezt a feltételezést azonban régészeti feltárás eddig nem támasztotta alá. Annyi bizonyos, hogy a halom másik neve Várdomb, sőt Győrfy György akadémikus egy 1326. évi határjárási okirat alapján vele kapcsolatban ezt idézi: „a Túr folyó mellett áll a Teremholm nevű halom, amelynek első elemében a „terem" szó rejlik. Bizonyára fejedelmi udvarház jelentésben."

Jó másfél évszázada az Alföld területén még kontinensünk legnagyobb vadvízországa terjeszkedett. A Széchenyi-Vásárhely program néven ismert folyószabályozási, lecsapolási munkálatok eredményeként mintegy 2 millió hektár terület válhatott termőfölddé. Felgyorsult a táj gyökeres átalakulása, s ezzel együtt a kunhalmok pusztulása is. A beléjük hasító eke feltöri a felszínüket borító ősgyepeket, felforgatja a legbelső kultúrrétegüket, tetejükre műtárgyak építmények kerülnek, nagy részüket fával betelepítik, de még nagyobb részüket a megcsonkítás következtében teljesen torzóvá teszik vagy véglegesen roncsolják. Ez a folyamat napjainkban vészesen felgyorsult. Rendkívül gyorsan kell cselekednünk, hogy a még menthető halmokat legalább jelenlegi állapotukban megőrizhessük.
Read 5453 times Last modified on July 30 2014

Leave a comment

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.

Read 7729 times 1
Pilis - Dobogókő
A Pilisben található Dobogókő, mint oly sok más megnevezés, nevében archaikus tudást őriz, melynek mondásban rögzült, elhomályosult változata máig él…
Read 6239 times 0
A komondor származásának rejtélye
A legutóbbi időkig a komondor szót francia hangzásúnak vélvén, úgy értelmezték, hogy az parancsolót jelent. (Eszembe jutnak a Szeged-alsóvárosi emberek,…
Read 6205 times 1
A Szent Korona ereje
A Magyar Szent Koronáról nagyon sok információt lehet olvasni, nem túlzok, ha azt írom, hogy napokig lehetne beszélni Róla és…
Read 5894 times 0
Asztali áldás
Régen a magyar házakban elmaradhatatlan volt evés előtt és után az asztali áldás. Az étel táplálja a testet, így egyáltalán…
Read 5869 times 5
Székely Miatyánk
Miatyánk, ki a mennyekben vagy, kitõl jön élet és halál, Hívó szavunk tehozzád szárnyal és vigaszra csak ott talál. Nagyobbak…
Read 5454 times 0
Kunhalmok
Az alföldnek ezekről a sajátos tájképi elemeiről, különleges földépítményeiről Illyés Gyula így ír: "Ti vagytok a mi katedrálisaink". Az egykor…
Read 5352 times 0
Mária-ima
Liturgiatörténeti jelentõsége is van az "Ave sanctissima" Mária-imának (antifona), mely az egész egyházban 1476-ban bevezetett Szeplõtelen Fogantatás ünnepi liturgiájának része.…
Read 5334 times 0
Az állatok szimbolikája
" Az állatok megmutatják számunkra azokat a bennünk rejlö lehetöségeket, amelyeket mi magunk is kiteljesíthetünk. Ám ahhoz, hogy tanulhassunk tölük,…
Read 5327 times 1
A szakrális trónörökös
A szakrális fejedelem Idézetek Kocsis Istvántól, aki a szakralitás legnagyobb szakértője: A szakrális fejedelem képes kilépni az időből és legyőzi…
Read 4989 times 1
Temetési népszokások
A legtöbb babonás hiedelem a halál titokzatos hatalmát veszi körül. A pogány babonák és hiedelmek alapja a félelem. Valóban nagy…