Az Angyali üdvözlet 1472-1475 Olaj, tempera, fa, 78 x 219 cm Firenze Uffizi (s) Az Angyali üdvözlet 1472-1475 Olaj, tempera, fa, 78 x 219 cm Firenze Uffizi (s)

Márciusi népszokások

Rate this item
(0 votes)

Március 4. Kázmér 

A mind hosszabbra nyújtózkodó nappalok, és a csendesebb nagyböjti időszak a kikeleti készülődésre összpontosította a régi gazdaemberek figyelmét. Itt-ott még ma is él a hagyomány, hogy március 4-én, Kázmér napján - ha engedi az időjárás - a méhészek kiengedik kaptáraikból a szorgalmas kis munkásaikat, erőt gyűjteni. A régi babonás időkben ugyancsak ez a nap volt faluhelyen a patkányűzés dátuma. Kázmér hajnalán a gazdaasszony háromszor körülszaladta a házat, és mogyoróvesszővel ütögetvén a falat, riasztotta el a portán és környékén élősködő undok férgeket.

A tavasz első hónapja, a Kos jegyébe váltó csillagkép alatt hozza el a várva-várt kikeletet, amikor a fakadó rügyek, az ébredés és a "böjti szelek" évadjában, - különösen eleinte - még vissza-visszakacsinthat a tél, amit nem is lehet túlságosan zokon vennünk. A sok évtizedes tapasztalat is azt mutatja, hogy - amiként a Baranyaiak is mondják - "Fú és havaz, úgy lesz tavasz." Persze másutt türelmetlenebbek az öregek, mert szerintük: a márciusi hó még akkor sem kívánatos, ha zsákban viszik keresztül a határon, mert ártalmas a veteménynek. Mindenesetre a földművelők számára ez a hónap már a kinti munkák kezdete. Vége a téli szobafogságnak az asszonyok számára is, ők is hozzáláthatnak a ház körüli tennivalókhoz.

Március 7. Tamás

Tamás napja, március 7-e a hozzá fűzött mondókát juttatta a falusiak emlékezetébe: "Tamás, aki jobb ember, mint három más". Vagyis, akár fúj a zord szél, akár hull a hó, jobb ilyenkor az időjárás - mert mégiscsak kifelé megyünk a télből -, mint a három "-ember" végződésű hónapé, szeptemberé, novemberé, decemberé, mivel akkor egyre közelebb kerülünk a télhez. A babona szerint - március 9-én - Franciska derűje, vagy borúja hosszabb távra megmutatta a remélhető időjárást. Hasonló hiedelem fűződött - március 10-én - a 40 vértanú napjához. A negyven mártír a legenda szerint 320 körül, az Örményországi Szebasztéban szenvedett fagyhalált a hitéért egy tó jegén. Nálunk a március első fele - nem ritkán a hónap java része is - a télutó és a tavaszelő küzdelmében zajlik, tehát az ilyenkor előforduló fagyos napok ismeretanyaga kapcsolta össze a pásztorok és a földművesek képzeletvilágában a vértanuk ünnepéhez fűződő 40 napos időegységet. Ez a jellegzetes motívum figyelhető meg a gyertyaszentelői medvejóslatban, a 40 napos nagyböjtben, vagy a Medárdi 40 napos népi prognózisban.

Március 12.  Gergely napja

Gergely-járás: az iskoláskorú gyermekek országosan ismert, színjátékszerű játéka. A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban. Elsősorban köszöntő, adománygyűjtő célja volt. A diákok ezekből az adományokból teremtették meg a tanulásukhoz szükséges anyagi feltételeket. Ezen a napon vetélkedőket, diákpüspök-választást és felvonulásokat rendeztek. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert mondás, miszerint ha ezen a napon esik a hó: "Megrázza még szakállát Gergely.

A csillagászati télutó sokszor bevált határnapja volt március 12-e, a 604-ben elhunyt Nagy Szent Gergely pápa "égi születésnapjának", azaz halálának emlékünnepe. Ahogy a máig népszerű csíziós versike is mondja: "Gergely napja ritka, ha jó. Hideg, szeles, sokszor van hó." Való igaz, hogy ekkor még, az erőteljesebb fölmelegedést megelőzően, Gergely, a rossz ember könnyedén megrázhatja hószakállát, de ezt már nem vették zokon a Benedekben bizakodó szántóvetők. 

Szent Gergelyben egyébként az iskolák patrónusát is tiszteljük. A nagy egyházdoktor iskolák alapításáról volt híres, és ezért ő is, Balázzsal együtt, a diákok ünnepeltje. Az általa újjászervezett istentisztelet rendjéhez igazodva születtek meg az úgynevezett "Gregorián dallamok". Neve napján a kisiskolások tarka, csúcsos süvegben járták körbe a falut, és "Gergelyeztek". Kicsit a katonatoborzásra emlékeztetően hívogatták leendő pajtásaikat az iskolába. Valamikor a Gergely-nap volt a téli szünet vége, a gyerekhad ilyenkor gyülekezett újra az iskolában, és a Gergely járással összegyűjtött ajándékok elősegítették az újrakezdést. 

Gergely pápa nagyon érzékenyen reagált korának kihívásaira is, hiszen a szent Páli gondolatok jegyében sem tűrhette az Istentől lopott, mindenek fölötti uralomra törekvést. Ezért, amikor a keleti egyházhoz tartozó konstantinápolyi püspök magát "egyetemes pátriárkának" nevezte, ő felvette a pápák ma is használatos címét: "Isten szolgáinak szolgája".

 A hónap közepe a népi kalendáriumban az esztendő legpezsdítőbb időszakára tereli a figyelmünket. A csillagászati évszakváltásra, amely ugyebár Sándor, József és Benedek "meleghozó" közreműködésével, végérvényesen meghozza az igazi tavaszt. Ebben a reményben fejezték be a fonást, a szövést március 17-én, guzsalyütő Gertrúd napján az asszonyok, és láttak hozzá a kinti munkához.
Szintén március 17-én van az emléknapja annak az Arimathiai Józsefnek, aki Wagner híres operájában a Grál-misztérium hőse. Ő előkelő zsidó tanácsúr volt, Jézus titkos követője, aki később a keresztre feszítés után, Jézus méltó eltemetéséről gondoskodott. A grál szó eredetileg széles tálat jelentett. A legenda szerint ez a tál étellel, itallal és minden egyéb szükséges dologgal ellátja híveit. Az utolsó vacsorán Jézus erről a tálról vendégelte meg tanítványait, majd József ebben fogta fel a kereszten függő megváltó vérét. Jézus feltámadása után az angyalok ég és föld között tartották az ereklyét, majd a templomos lovagok - más néven Grál-lovagok - őrizték a Megváltás hegyén. A legenda szerint voltaképpen egyetlen darab jáspisból készült, és csupa varázslatos tulajdonsággal rendelkezik: látása örök ifjúságot ad, a főnix megfiatalodik, ha megfürdik benne.


Március 18.  Sándor napja

Az első meleget hozó szent napja.
E naphoz kapcsolódó mondás: "Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!" 

Március 19.   József napja

A gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek az ünnepe. A három jeles nap közül (Sándor, József, Benedek) szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. E naphoz fűződik az időjárás - és természetjóslás, sőt a haláljóslás is.

A második meleget hozó szent, Szent József a famunkások védőszentjének, Jézus nevelőapjának napja.
Március ezen napjához időjárás-, termésjóslás és haláljóslás is fűződik.
A József és Benedek napokkal összekötve időjósló nap:
"Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget".
Vagy ha pl. szivárványt látunk, akkor jó búza- és bortermés ígérkezik. De ha rossz idő van, akkor sok lesz a halott.
Sok helyütt ezen a napon engedik ki először a méheket és a legelőkre a marhákat, és ezen a napon ültetik el a fokhagymát és a krumplit.

A hagyomány szerint ezen a napon szólalnak meg először a madarak, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot.
És ekkor érkeznek meg a fecskék is: "Fecskét látok, szeplőt hányok!"
De ezidőtájt várták vissza a gólyákat is, amelyek tollazatának tisztaságából jósoltak. Ha tiszta fehér volt a tolluk színe, akkor szűk esztendő várt rájuk, viszont, ha koszos volt, akkor bő termésre számíthattak.

Március 20. Klaudia 

Mindenesetre 20-án, Klaudia napján a Nap az égi egyenlítőn delel, és ez jelenti az északi féltekén a tavasz hivatalos, csillagászati kezdetét, a tavaszi napéjegyenlőséget, aminek következtében Benedek pontosan felezi a nappalt az éjszakával. Régebben a Göcsejiek Szent Benedek apát ünnepnapján hagymát és zsírt szenteltek. Hiedelmük szerint az ekkor vetett fokhagyma szép és nagy gerezdű lesz, amellyel azután számos betegséget lehetett gyógyítani. Ugyanilyen gyógyír volt az e napon vetett vöröshagyma főzete is, amellyel a tífuszos beteg testét mosogatták, hogy a fájdalmait enyhítsék. Olykor-olykor a pásztorok a hagyományos mondókát is csúfondárosan átköltötték: "Benedek, zsákban hozza a hideget". Egyébként a Benedek-napi időjárásból jósoltak is: "ha dörög Benedek, akkor 40 napi szárazságra számíthatsz".

A Kos, a természetes újév kezdete

Az asztrológus kalendáriuma szerint március 21-től április 22-ig a Nap a Kos jegyében jár és "midőn a Nap a Kosban van, a föld megnyílik, a gyökerek erőt vesznek, a fák bimbóznak és zöldülnek, a források és folyóvizek kiáradnak, az emberek örvendeznek, az állatokban megbővül a vér és a nedvesség, a madarak énekelnek, bízván a szántó embernek szántásában, a jövendő időnek földi munkájában és az esztendő bő termésében" - olvashatjuk az ős-öreg csíziók könyvében. A régi könyvek, igazodva a valamikori római naptárakhoz, erre az időszakra teszik a természetes újév kezdetét. Van is ebben valami, hiszen mintha minden új arcot öltene körülöttünk és a tavasz megújító ereje érződik mindenünnen.

 Március 21.  Benedek napja
A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe.

A harmadik meleget hozó szent, a nursiai Benedek napja. Neve a latin Benediktus szóból származik, aminek jelentése áldott.
Ez a nap a tavasz első napja és a napéjegyenlőség idejének napja is egyben.
Régen ezen a napon zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek később gyógyító erőt tulajdonítottak. A szentelt fokhagyma főzetével kenegették a tífuszos betegek fejét és hasát.
Időjárásjósló nap is, mert ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.

A legismertebb időjárási regula szerint: "Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget". Ha ezeken a napokon süt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt, akkor hosszú, lucskos ősz lesz.

Az Alföldön Sándor névünnepét március 18-át tartották alkalmasnak a fehérbab vetésére, Bukovinában ez a nap a zab és az árpa vetési ideje. A Dél-Alföldön sokfelé Sándor napján hajtották ki először a nyájat a juhászok.

A legtöbb népszokás József naphoz kötődik: A názáreti ács, Jézus nevelője mind a négy evangélistánál más-más szerepet kap. Lukácsnál családfő, Jánosnál az alázatos ember, Máténál mint az élet harcosa szerepel, Márk nem emeli ki nevelői szerepét, csak egyszer említi, mint "ácsot". Szent József a famunkások védőszentje, sok vidéken ezen a napon hajtották ki a jószágot először a legelőre, de véglegesen majd csak György napon. A hagyomány szerint a madarak ezen a napon szólalnak meg először, mert "Szent József kiosztotta nekik a sípot". A méhészek is ekkor engedik ki a méhrajokat. A méheket igen szűzies életet élő állatoknak tartották, ezért készítették a gyertyát - Jézus jelképét - viaszból és nem faggyúból.

Ezen a napon várták a messzi útról visszatérő gólyákat is, és ha piszkos volt a tolluk, abból bő termésre, a fehér tisztaságukból pedig szűk esztendőre következtettek. Bár a népi tapasztalás azt sugallta, hogy József után már kalapáccsal sem lehet a füvet visszaverni a földbe, a nap derűje, borúja, vagy a szele az elkövetkező negyven nap időjárását is megmutatta. Alföldi hiedelem szerint, ha szivárvány jelenik meg József-napon az égen, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros jó bortermést ígér. Észak-Magyarországon a József-napi rossz idő sok halottat jövendöl arra az évre. Szeged környékén uralkodott az a hiedelem, ha József napján megdördül az ég, Péter-Pálkor jég veri el a határt, viszont jó bortermés várható.

Március 22. Beáta

Beáta napján, március 22-én pedig azok az asszonyok is felhagytak a fonással, szövéssel, akik Gertrúd ünnepén ezt a rossz idő miatt elmulasztották.

Március 25.  Gyümölcsoltó Boldogasszony napja 

E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére.  Jézus Szentlélektől fogantatásának napja.

Régi magyar neve: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, ilyenkor oltják be a fákat. A hiedelem szerint ezt az oltott fát nem szabad letörni, mert abból vér folyik, de levágni sem lehet, mert aki ezt megteszi, megvakul.
Fecskehajtónak napnak is nevezik, mert a jó idő ekkorra haza hajtja a vándormadarakat.
Egyéb időjóslás is tartozik még március 25-höz:
Pl. ha ezen a napon megszólalnak a békák, akkor még 40 napig hideg lesz.

Böjtmás havához számos ősi szokás, babona kötődik, ismerjünk meg közülük néhányat!

Nagyböjti szokások 

Mivel március tavaszkezdő hónap, így népi szokásai, jeles napjai is az ilyenkor szokásos teendőket idézik. Ugyanakkor a szakrális népi hagyomány is oly mélyen bevésődött népünk minden tevékenységébe, hogy a jeles napok többsége alkalmazkodik a nagyböjti időszakhoz, amelynek nagyobbik fele márciusra esik. 

A nagyböjti időszak alatt - főleg régebben - a falusi emberek igen szigorú étrendet követtek. Bár a hivatalos megkötések sokat enyhültek, az évszázados hagyományok sokfelé még ma is élnek. Egyes vidékeken csak növényi táplálékon éltek, még tejet sem fogyasztottak. A nagyböjtös ételek elkészítéséhez külön erre a célra fenntartott edényeket használtak. Több vallási közösségben nem borotválkoztak, nem dohányoztak, és a házasélettől is tartózkodtak. Érdekes, hogy ezek a szokások szinte teljesen azonosak az Iszlám böjti időszak, a ramadán megkötéseivel. 

Márciust a régi kalendáriumokban böjtmás havának is nevezték, és a csíziók könyve szerint az okos gazda az alábbi jó tanáccsal látja el az olvasót: "Én szőlőt metszek, gyümölcsfát tisztítom, Földet az ekével igen forgatom, E hóban semmi vérem nem bocsátom, Gőzfürdő igen használ, tudom." Az idézethez annyi magyarázat talán szükséges, hogy hajdan az érvágást sok betegség gyógyítására használták az orvosok, felcserek, de még a borbélymesterek is. Úgy látszik, a márciust erre a kúrára alkalmatlannak tartották.

A csíziók könyve egy más helyen az aktuális tudnivalókat sorolja fel: "Böjtmás havában eret ne vágass, semmi purgácziót ne végy hozzád, édes italt igyál, és édes étkeket egyél. Egyél mustárt és tormát ecettel, a fürdő hasznos, ruhát vess a borba, amelyet iszol. Ha e hónapban mennydörgést hallasz, szeles és bő időt jelent. Amennyi köd van márciusban, annyi zápor lesz az esztendőben. A böjtmás hóban született gyermek serény és minden dologban gyors lesz, istenfélő, nagy igazságszerető, jámbor életű, minden rendbeli dolgaiban fölötte okos és kedves az emberek között.

Halak jegyéből a Kos csillagképbe átváltott március utolsó harmada még inkább a rügyfakasztó kikeletre összpontosította a falusiak figyelmét. Erre emlékeztet 24-én Gábriel, a három arkangyal egyike, vagyis Gábor napja, amely a káposztaültetés hagyományos kezdete. A naphoz fűződő hajdani szokások közé persze némi babonás hiedelem is keveredett, mert egyes helyeken a távolabbi kertekbe igyekvő háziasszonyok arra törekedtek, hogy útközben ne találkozzanak kakassal, mert különben a földbe tett káposztamag csak gizgazos termést hozna. Gábriel héber jelentése: "az Isten embere", egyik fő szereplője az angyali üdvözletnek, mert hiszen ő vitte a hírt Máriának, hogy születendő gyermeke az emberiség megváltója lesz.  

Ez az ünnep pedig Gyümölcsoltó Boldogasszony, amelyet Magyarországon már régóta március 25-én ünnepelnek, függetlenül attól, hogy X. Pius pápa 1911-ben törölte a kötelező ünnepek sorából. A nap szép elnevezése a Debreceni-kódexben fordul elő először, míg a XVI. században az Érdy-kódexben: "Asszonyunk, szűz Mária szeplőtelen foganatja" - meghatározás szerepel. Régi hagyomány szerint e napon kell oltani, szemezni a fákat. A Skolasztika névünnepén (február 10-én) levágott és a pincében tartott oltóágak felhasználására ekkor került sor, és a gyümölcsfákat a reggeli mise után kezdték beoltani. A Göcsejiek úgy tartották, hogy az e napon beoltott fát nem szabad kivágni, mert vér folyna belőle. A délvidéken ilyenkor a békákat is megfigyelték hajdanán: ha megszólaltak, abból még 40 napi hideg időre következtettek. Okkal nevezik e napot fecskehívogatónak, mert ekkor már a déli szél hazafelé tereli ereszeink lakóit 

Március 25-étől rövid időre vissza kell kanyarodnunk a húsvéti ünnepkör egyik jeles dátumához, Virágvasárnaphoz. Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának az ünnepe, e mozzanattól kezdődik a Szent nagyhét. A biblia szerint a szent városba bevonuló Jézus elé letört ágakat szórtak, ennek emlékére tartanak virágvasárnapon - ahol van - pálmaágas, hidegebb tájakon barkás körmenetet. A pap által megszentelt barkát az év során sok mindenre felhasználták, lenyelve vagy elégetve gyógyítottak vele. A házban tartott szentelt barka oltalmat adott a villámcsapás ellen, az istálló közelébe téve megvédte az állatokat. Majdnem olyan nagy szerepet tulajdonítottak neki, mint a szentelt gyertyának, vagy a szentelt víznek.

A barkagyűjtés, ami általában az ünnepet megelőző napon, virágszombaton történt, hazánkban mindig a gyerekek, az ifjúság feladata volt és ünnepélyes keretek között zajlott. A XVIII. században a Ferencesek sümegi templomából körmenet indult a barkát hozó gyerekek elé. A délvidéken is körmenet vitte a szentelni való ágakat a gyűjtés helyéről a templomba. A pap a következő év hamvazószerdáján e barkák hamujával végezte a szertartást, a hívek pedig a hazavitt szentelményt a házi szentélyben, a Mária-sarokban őrizték. Főzetével borogatták a magas lázban szenvedő beteg testét. 

Virágvasárnap a tavasz első nagy ünnepe. A szépség, a tisztaság napja, amelyre a nők mindig a legelegánsabb viseletüket öltötték fel. A menyecskék például a legszebb virágos szoknyában mentek templomba. A lányok gyakran új fehér ruhát is kaptak erre az alkalomra.

A természet újjászületése az embereket is a megújulásra indítja mind fizikailag, mind lelkileg. Erre legalkalmasabb a virágvasárnapot követő nagyhét. A falusi parasztság igyekezett ezen időszak alatt rendbe tenni a háza környékét, de a közmunkákat - útjavítások, kutak kitisztítása, árkok újraásása - is ezen a héten végezték el. Nem ártana ma is újra feleleveníteni e hasznos hagyományt.

Nagycsütörtök

Nagycsütörtök a bibliai utolsó vacsora emlékét idézi. A nagymise glóriájára szólalnak meg utoljára a harangok, a csengők és az orgona. Ezután - ahogy a népi hiedelem tartja - a harangok Rómába repülnek, hangjukat kereplők helyettesítik a szertartásokon. Elterjedt szokás volt a nagycsütörtöki rituális mosakodás a faluhoz közeli folyóban. Egy-egy faluban az állatokat is megmosták. Bajelhárító szerepet tulajdonítottak ennek a rituálénak. Sajátos étkezési szokás szerint hagyományosan spenótot ettek ezen a napon, ezért zöldcsütörtöknek is nevezték.

Nagypéntek 

Nagypéntek, Jézus kínszenvedésének és kereszthalálának a napja, szintén nem mentes a babonás hiedelmektől. A lányok, akik még szebbek akartak lenni, napfelkelte előtt, a patak vizében mosakodtak. A férfiak, tartván a szigorú böjtöt, reggelire csak kenyeret ettek, és hogy majd nyáron a kígyó a hasukba ne másszék, pálinkát ittak rá. Az asszonyok fekete gyászruhában mentek templomba, ahol a mise után a hívek nagy zajt csapva verték a padot, képletesen Krisztus elítélőjét, Pilátust.

Nagypéntek a szigorú böjt és a gyász napja. A templomokban virággal díszített szentsírt rendeztek be, a halott Jézust szimbolizáló corpusszal. A nagypénteki templomi liturgia legismertebb része a János passió előadása, mégpedig nem latin, hanem magyar nyelven. A passió szerepei sok helyütt nemzedékről-nemzedékre öröklődtek. Számos étkezési szokás is kötődött nagypéntekhez. A Szeged környéki falvakban csak hideg ételeket ettek, azt is csak akkor, amikor a templomi szertartásból hazaértek. A katolikus vallás tiltja a húsevést és csak egyszer szabad jóllakni a nap folyamán.

Nagyszombat

Nagyszombat az új tűz-, és vízszentelés és a böjti tilalom alól mentesülő húsétel - főként a sonka - megáldásának az ideje. Az ismét megkonduló harangok, és az estébe nyúló körmenet már a feltámadást hirdeti. Ősi néphagyomány, a Húsvét hajnalára virradó Jézus-keresés, amely szokás keveredik a határkerülés mozzanatával. A Székelyföldön a búzába rejtett Krisztus-szobrot kellett megtalálni a keresőknek. Néhány vidéken éjjel vonultak ki a keresők, mert úgy hitték, majd amikor felkel a nap, abban megpillanthatják a húsvéti bárányt, Jézust.

Húsvét vasárnap 

Húsvétvasárnap Krisztus feltámadásának az ünnepe. Dologtiltó nap, a szokásos vasárnapi munkatilalomnál is szigorúbb. Aki Húsvétvasárnap a mezőn dolgozik, elveri termését a jég, aki befogja a jószágot, szerencsétlenség éri, tartották a régiek. Húsvét örömünnep, egyben a nagyböjt vége. Étkezési szokás szerint sonkát, tojást, tormát fogyasztottak még a nem katolikus hivők is. Az ételekből a családfő mindenkinek adott egy keveset, először a tormát kóstolták meg, emlékezve Krisztus szenvedéseire a keresztfán, utána a főtt tojást. A szentelt ételek maradékát sokféle módon használták fel: elégették, vagy a szentelt sonka csontját gyümölcsfára akasztották, hogy a fa sokat teremjen. A morzsákat a tyúkoknak adták, hogy jól tojjanak. 

A legismertebb húsvéti ételeknek mágikus-misztikus eredete van. Szinte áldozati jellegű étel a bárány, amelyet már az ószövetségi zsidók is fogyasztottak, Egyiptomból való menekülésük emlékére. Ezért Krisztust az Isten bárányának nevezik, hiszen az újszövetségi könyvek az ószövetségi szimbólumokra támaszkodnak. A tojás az élet újjászületésének a jelképe, a piros tojás színe pedig Jézus kiontott vérére emlékeztet. A sonka a paraszti élet rendje következtében vált húsvéti étellé, ugyanis nagyböjtben nem ehettek húst, így a füstölt húsok megmaradtak Húsvétig. A tormának gonoszűző erőt tulajdonítottak.

Húsvét hétfő

Húsvéthétfő a vigasságok napja. A locsolásnak számos formája ismert. Faluhelyen a kúthoz, vagy a vályúhoz vonszolták a lányokat, és vödörrel öntötték le őket, innen ered a nap másik neve: vízbevető hétfő. A városokban kölnivízzel locsoltak a férfiak, nemcsak a fiatalok, a korosabbak is, hogy a sok virágszál még szebben viruljon. Viszonzásként hímes tojást, aprósüteményt, italt kínáltak a lányok, asszonyok. "Úrfiak, alávaló fő és nemes emberek Húsvét másodnapján, a vízben vető hétfűn járták az falut, az leányokat hányták az vízben" - jegyezte fel az 1730-as években Apor Péter.

Az ajándékot hozó húsvéti nyúl szokása, valószínűleg német nyelvterületről származik, és az állat szaporasága miatt a termékenységet szimbolizálja. A hétfőt követő húsvét keddjén, egyes vidékeken a lányok locsolták vissza a fiúkat.

 

 

Magyar népies kalendárium
5. nap MÁRCIUS 1.

Névnap: Albin, Eudoxia, Leontina, Dávid Szecső (kiválasztott)
Népszokás: Gyógyításra kedvező. Hajnali rontás- és betegség-elhárítás. Takarítás, rovarirtás.
Újtűz-gyújtás. Asszonyi dologtiltó, zárt nap.

Időkitaláló: Senki azt nem tudhatja, e napot mi uralja.
Eudoxia sara? Netán, Albinnak hava?


6. nap MÁRCIUS 2.

Névnap: Lujza, Ágnes, Hendrik, Halszka Lél (lélek)
Népszokás: Pince, padlás takarítása. Tüzelő számbavétele, mert holdtöltekor hidegre fordulhat.
Idő- és termésjósló nap.

Csízió: Hogyha játszik Holdnak fénye, felhőt bújva válta színe…
Jó termésnek hírét adja, esője dús búzát hozza.


7. nap MÁRCIUS 3.

Névnap: Kornélia, Kamilla, Kunigunda, Frigyes Mirkó (békés)
Népszokás: Trágyahordás és komposzt terítés ideje. Hulladék elégetése. Salétromszérű hamuzása.
Asszonyi dologtiltó, zárt nap.

Ajánló: Ha még fagyos, ne nyiss szőlőt!
Takarítsál inkább erdőt!
Vágd szárazát, szedjed gallyát!
Gyűjts tüzelőt, tisztítsd útját!


8. nap MÁRCIUS 4.

Névnap: Kázmér, Lúciusz, Zorán, Árkádiusz Bajok (bajnok)
Népszokás: Maradék termények válogatása. Romlott, penészes élelem és takarmány elégetése.
Rontás- és féregűző zárt nap.

Patkányűző: Kázmér napja patkányt hajtja,
Foghagyma még lódít rajta.


9. nap MÁRCIUS 5.

Névnap: Adrián, Fridrich, Teofil, Virgil Adorján (dalmát ember)
Népszokás: Nagymosás, szárítás és kenyérsütés kedvező időszaka. Korai veteményezés.
Vető- és dolognap.

Vetésidő: Hagymát most jó duggatni; borsót, kaprot elvetni.
Spenóthoz jó a napja, saláta is meghálálja.


10. nap MÁRCIUS 6.

Névnap: Koletta, Felicita, Fridolin, Radislav Mirko (békés)
Népszokás: Tavaszi mezei munkálatok. Láz és fejfájás gyógyítása. Korai veteményezés.
Idő- és termésjósló dolognap.

Időjóslás: Ha északon zeng az ég – hideg tavasz jő felénk.
Ha keleten zeng az ég – száraz lesz a tavaszvég.
Ha dél felől zeng az ég – forró nyárban fű kiég.
Ha nyugatról zeng az ég – eső okoz gondot még…


11. nap MÁRCIUS 7.

Névnap: Tamás, Felicitász, Perpétua, Eubul Ubul (furfangos)
Népszokás: Írástudók, tanítók fél-ünnepe. Vendéglátás. Jó idő esetén kerti és mezei vetésidő.
Időjósló és termésjelző, dolognap.

Időjósló: Tamás hava, mint a kása – telik abból egy rakásra.
De ha fénylő, száraz napja – vetésed azt meghálálja.


12. nap MÁRCIUS 8.

Névnap: János, Filemon, Apolló, Beata Zoltán (uralkodó)
Népszokás: Kelengyék, hozományok, jussok számbavétele. Menyasszonyi láda összekészítése.
Időjelző, zárt nap.

Időjósló: Ha madár a fészkét, napos helyre rakja,
Úgy nyarunk lesz hűvös – ezzel ezt jósolja.


13. nap MÁRCIUS 9.

Névnap: Franciska, Dominika, Katarina, Mstislav Ajád (száj)
Népszokás: Özvegyek látogatása. Legény- és leányjárás, batyus erdőkerülés, közös bandázás.
Leányoknál dologtiltó. Vető- és időjelzőnap.

Párkereső: Úgy köszönt a tavaszelő – hogy ég dörög, hull az eső.
Kinek cseppje testét veri – ha nem mulya, párját leli.
Lány és legény egybe gyűljön – táncot járva összejöjjön.
Kik párt leltek, erdőt járják – hogy szívüket jól kitárják.
Aki fázik, tűzhöz menjen – párjával, hogy melegedjen.
Aki így sem lel kedvére – költözködjön más vidékre.

Időjósló: Ha Hold szarva éles-fényes, fagyos idő esedékes.


14. nap MÁRCIUS 10.

Névnap: Ildikó, Emil, Gusztáv, Bronislav Kán (kagán)
Népszokás: Szőlőhegy bejárása. Szőlőhely négy sarkán álló tőkék rituális metszése.
Asszonyi dologtiltó. Gonosz- és rontásűző nap.

Jótanács: Aki korán lefekszik, gonosz arra telepszik.
Rémálmokkal, lázzal gyötri, görccsel lábát tekergeti.
Álmatlan lesz éjszakája, forgolódhat az ágyában.
Úgy védekezz ellene, ne hagyj munkát reggelre!


15. nap MÁRCIUS 11.

Névnap: Teréza, Konstantin, Kandid, Andela Kadocsa (csámborgó)
Népszokás: Szőlőmunkák kezdete, rügyek vizsgálata. Napnyugtától rontás-, betegség-elhárítás.
Gyógyító, időjósló dolognap.

Időjelző: Ha hidege hozott jeget, negyven napig újra jöhet.
De ha itt van már a gólya, eltérülhet jég hozója.


16. nap MÁRCIUS 12.

Névnap: Gergely, Maximilián, Teofánia, Bernard Györe (György)
Hagyomány: XV. században a tavaszi napéjegyenlőség ideje.
Népszokás: Nagyvásár. Gyermekjáró, maskarázó. Fél-ünnep. Borsóvetés, palántázás.
Időjósló vetőnap.

Csízió: Mátyás, Gergely két rossz beteg. Egyik fázik, másik remeg.
Ha fagyos még ideje, szőlőt ne nyisd Józsefre!
Okos – ganét kiszórta; elmés – már beszántotta.
Bolond – késik csak szántással; nem lesz gondja – aratással.


17. nap MÁRCIUS 13.

Névnap: Krisztián, Patrícia, Kristina, Rozina, Ajtony (arany)
Népszokás: Kenyérsütésre és borfejtésre kedvező. Készülődés fogat-szemlére.
Időjósló, zárt nap.

Időjelző: Fecske röptét meglátni – tavasz jöttét jelenti.
Ha az eső csepereg – szép nyár híre közeleg.


18. nap MÁRCIUS 14.

Névnap: Matild, Paulina, Eutychiusz, Leo, Jara (meleg)
Népszokás: Lovasfogat-szemle és határjárás. Viseltes nők hajnali áldozása.
Asszonyi dologtiltó és komajáró nap.

Készülődő: Szekeredet javíttassad, gyenge fáját kipótoljad!
Hámot, gyeplőt igazítsad, szíjat, nyerget takarítsad!
Lószerszámot viaszkoljad, lovad lábát jól ellássad!
Fogatodat csinosítsad, büszkeséggel mutogassad!

Áldozó: Viselős nő dombra menjen, kelő napba ott tekintsen!
Szálljon reá Nap ereje, áldassék meg így gyermeke!
Legyen erős, egészséges, munkájához tehetséges!


19. nap MÁRCIUS 15.

Névnap: Kristóf, Kelemen, Zakariás, Svetlana Keled (göndör)
Népszokás: Tavaszi munkák legfőbb ideje. Újhold idején az időjárás ellenkezőjére változhat.
Idő- és termésjósló vetőnap.

Vetésjelző: Márciusnak közepe, ismét vetés ideje.
Zabot jó lesz befejezni, árpát és lent – elkezdeni!
Lóbab, borsó meghálálja; hagyma, répa megszolgálja.
És, ha esik az eső, vetett kender nagyra nő.


20. nap MÁRCIUS 16.

Névnap: Herbert, Hilár, Euzébia, Boleslav Zádor (indulatos)
Népszokás: Tavaszi munkák legfőbb ideje. Eső esetén istállómunkák. Trágyázás befejezése.
Vetésjósló nap.

Vetésjósló: Nincsen mindig tél! Vetés is kikél!
Kora vetés megcsalhat, késedelmes elhalhat.


21. nap MÁRCIUS 17.

Névnap: Gertrúd, Patrik, Lubica, Zbignev Petur (Péter)
Népszokás: Tavaszi munkák legfőbb ideje. Készülődés a tavaszköszöntő hetére.
Borkezelés és kóstolás. Vetőnap.

Időjelző: Hogyha deres Gertrúd napja, egy hónapig fagyhat újra.
Lencsét most már elvetheted, Száraz borsó vele mehet.


22. nap MÁRCIUS 18.

Névnap: Sándor, Eduárd, Nárcisz, Szalvátor Falibog (istenítő)
Népszokás: Tavaszünnep elő-napja. Mezei munka tiltása Gyümölcsoltó napjáig.
Takarítás, sütés-főzés. Időjósló, dolognap.

Csízió: Sándor napja ma vagyon, átbillegtet a fagyon.
De ha jege nem olvad, egy hónapig itt ragad.
Répát, borsót vessed el, József napra készülj fel!


23. nap MÁRCIUS 19.

Névnap: József, Sibyla, Bogdan, Daria Bánk (helytartó)
Népszokás: Tavaszköszöntő kezdőnapja. Nagyvásár.
Időjósló dolognap. Zárt, kölcsöntiltó nap.

Emlékeztető: József napját köszöntsd borral! Ne találkozz ekeszarvval!
Járjad be a szőleidet, nyissad ki a tőkéiket!
Telepítsél csonka helyre, készülődjél a metszésre!

Csízió: Józsefnek, ha fénylik arca, meleg lesz a tavasz napja.
Szép ideje hoz bőséget – de ha esik, csak ínséget.
Amilyen lesz mai nappal, olyan lesz majd Péter-Pállal.


24. nap MÁRCIUS 20.

Névnap: Hubert, Klaudia, Wolfram, Vitazoslav Csák (ütő)
Hagyomány: Napéjegyenlőség. Ősi (ó-római, iráni) naptár évkezdő napja.
Népszokás: Tavaszköszöntő másodnap. Napköszöntés. Vadászok, vadfogók fél-ünnepe.
Időjósló dolognap.

Csízió: Hubert napján, ha fagy vége, jó gazdánál kert már vetve.
Metszést illő befejezni, ünnepekre készülődni.
Halfogásnak jó kezdete, dúvadfogás – épp ideje.

Napjelző: Nappalnak ideje – éjjellel egyezik,
Öntöző tavasznap immár közeledik.
Gyújtsunk este gyertyát, Napnak segíteni,
Tavasz jövetelét, ekképp siettetni.

Világtájoló: Balra – Napunk felkél, szemünk előtt délszak.
Jobbra – Napunk nyugszik, hátunk mögött észak.
Alattunk – sárga föld, mélységet takarva;
Felettünk – kék égbolt, égi fényben úszva.


25. nap MÁRCIUS 21.

Névnap: Benedek, Nikola, Serapion, Blahoslav Beke (meddő)
Népszokás: Tavaszköszöntő harmadnap. Földművesek fél-ünnepe. Tejelők gyógyítása.
Időjósló, gyógyító, rontásűző nap.

Időjósló: Sándor, József és Benedek, zsákban hozzák a meleget.
Böjti szelet, ha engedik, háztetőt is megtépdesik.
Ha gyorsan száll égi felhő, beköszönt a napos idő.

Rontásűző: Benedek szól: vess fokhagymát!
Elüldöz az rontást, banyát!
Sebre só, zsír és fokhagyma!
Lobot, üszköt jól lohasztja.
Takaríts ki most portádat,
Meszeljed ki a házadat!


26. nap MÁRCIUS 22.

Névnap: Beáta, Lea, Oktávián, Boguslav Huny (csillag)
Népszokás: Tavaszköszöntő negyednap. Gyógyításhoz kedvező, Benedek-napi szerekkel.
Nem vendégjáró dolognap.

Termésjósló: Márciusnak pora – vetésnek aranya.
Márciusnak nagy vize – gabonának vesztője.


27. nap MÁRCIUS 23.

Névnap: Emő, Appia, Otto, Turybius Kartal (sas)
Népszokás: Tavaszköszöntő ötödnap. Kenyérsütéshez kedvező. Tejes étel készítése.
Gyógyfüvek és tojások gyűjtése. Ünnepi készülődés napja.

Bejáró: Járd körül a legelődet, erezd ki a méheidet!
Tereld ki a jószágokat, füstöld ki az akolokat!


28. nap MÁRCIUS 24.

Névnap: Gábor, Karina, Katarina, Simon Kapolcs (kun férfi)
Népszokás: Tavaszköszöntő hatodnap. Korai káposzta vetése. Gyógyítók, tudók estéje.
Határbejáró és mezsgye-kimérő, közösségi nap.

Határjáró: Keljetek fel jó szomszédok! Tarisznyázva induljatok!
Határokat bejárjátok, jelkarókat vizsgáljátok!
Dűlők helyét kimérjétek, vetéseket szemléljétek!
Szőlőtőkét megnézzétek – mindezt borral köszöntsétek!


29. nap MÁRCIUS 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony

Névnap: Mária, Irén, Lucia, Humbert Ernák (ember)
Népszokás: Tavaszköszöntő hetednap. Gyümölcsoltó (testfogadó) boldogasszony ünnepe.
Termékenység-varázsló „negyvenes” nap.

Csízió: Gyümölcsoltó békéje – földnek, fáknak szerencse!
Vége van a fonásnak, ideje az oltásnak.
Gyümölcsoltó hidege – téli hónak ölője!
Csillag, hold, ha látható, gazdag termés várható.

Fohász: Segíts Boldogasszony, hogy virágozzanak!
Segíts Boldogasszony, hogy megfoganjanak!
Segíts Boldogasszony, hogy termést adjanak!
Segíts Boldogasszony, hogy szaporodjanak!

Ima: Dicsértessél, ó áldott Fa!
Engedd ölelni törzsedet, pihentesd meg testemet!
Csendesítsd le lelkemet, erősítsd meg hitemet!


30. nap MÁRCIUS 26. Gyümölcsöző

Névnap: Emánuel, Larissza, Teodor, Dusan Turul (héja)
Népszokás: Szőlők és gyümölcsösök művelésének időszaka. Nyitás, metszés.
Boldogasszony másnapja. Időjelző, üres nap.

Csízió: Ha fecskék már itt vannak, állj neki az oltásnak!
De ha varjak repkednek, hagy békét a tőkéknek!

Read 6943 times Last modified on March 11 2015

Leave a comment

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.

Read 7913 times 1
Pilis - Dobogókő
A Pilisben található Dobogókő, mint oly sok más megnevezés, nevében archaikus tudást őriz, melynek mondásban rögzült, elhomályosult változata máig él…
Read 6944 times 0
Márciusi népszokások
Március 4. Kázmér  A mind hosszabbra nyújtózkodó nappalok, és a csendesebb nagyböjti időszak a kikeleti készülődésre összpontosította a régi gazdaemberek…
Read 6424 times 1
A Szent Korona ereje
A Magyar Szent Koronáról nagyon sok információt lehet olvasni, nem túlzok, ha azt írom, hogy napokig lehetne beszélni Róla és…
Read 6415 times 0
A komondor származásának rejtélye
A legutóbbi időkig a komondor szót francia hangzásúnak vélvén, úgy értelmezték, hogy az parancsolót jelent. (Eszembe jutnak a Szeged-alsóvárosi emberek,…
Read 6393 times 0
Asztali áldás
Régen a magyar házakban elmaradhatatlan volt evés előtt és után az asztali áldás. Az étel táplálja a testet, így egyáltalán…
Read 6042 times 5
Székely Miatyánk
Miatyánk, ki a mennyekben vagy, kitõl jön élet és halál, Hívó szavunk tehozzád szárnyal és vigaszra csak ott talál. Nagyobbak…
Read 5631 times 0
Kunhalmok
Az alföldnek ezekről a sajátos tájképi elemeiről, különleges földépítményeiről Illyés Gyula így ír: "Ti vagytok a mi katedrálisaink". Az egykor…
Read 5564 times 0
Az állatok szimbolikája
" Az állatok megmutatják számunkra azokat a bennünk rejlö lehetöségeket, amelyeket mi magunk is kiteljesíthetünk. Ám ahhoz, hogy tanulhassunk tölük,…
Read 5519 times 0
Mária-ima
Liturgiatörténeti jelentõsége is van az "Ave sanctissima" Mária-imának (antifona), mely az egész egyházban 1476-ban bevezetett Szeplõtelen Fogantatás ünnepi liturgiájának része.…
Read 5503 times 1
A szakrális trónörökös
A szakrális fejedelem Idézetek Kocsis Istvántól, aki a szakralitás legnagyobb szakértője: A szakrális fejedelem képes kilépni az időből és legyőzi…