Idô, idôk járása, idôjóslás

Rate this item
(0 votes)

pasztoreletGondolatok a népi időjóslásról

Veres Péter talán mindent tudott a népről, a paraszt- és pásztoréletről. Azt is, hogy  milyen sokoldalúan tájékozódtak a várható időjárásról: „Sok ba­juk van a pásztoroknak a gazdákkal, az emberekkel és az egész szegény élet­tel, sok bajuk van a jószágokkal is, de legtöbb bajuk van az idővel... Az idő, a legyőzhetetlen, szeszélyes, bolondos úr, a legigazibb úr a pásztorok felett... Az (ti. az eső) minden őszön megjön. Több az esős, mint a száraz nap. Rendesen úgy kezdődik a dolog, hogy kemény, szélcsendes, deres éjsza­kák után egyszer csak megindul a szél délkeletről. Ezután délről fordul. Né­ha csak egy napig tart az előkészület, de néha három-négy napon át fú a déli szél, minden csillapodás nélkül. Ez hajtja fel a párás levegőt. Előző nap dél­utánján már a varjak nagyon nyugtalankodnak. Elkerülnek a távoli erdők­ből, összegyülekeznek és keringeni kezdenek. Körbe-körbe mindig feljebb, fel-fel a kék ég felé, hogy annyinak látszanak már, mint a seregélyek. Akkor hirtelen nagy robajjal leereszkednek, mint a zuhanó bombázók, le egészen a földig. Furcsa zuhanásuk zajával s a károgásukkal megtelik a csendes pusz­ta. A föld színénél hirtelen szárnyra kapnak, s vagy újrakezdik, vagy szét­szóródnak a mezőn az utolsó élő vagy döglött bogarakat felszedegetni. Már ez is rossz jel, ez a varjú játék. De még rosszabb, hogy éjszaka most már nincs harmat sem. A szél is megfordult délnyugatra, de most már nem hozza ma­gával a fellegeket, mint nyáron, hanem elébük megy. Még egyet-kettőt lép, és a szokott helyén állapodik meg. Még tiszta az idő, de a holdnak már az éj­jel udvara volt. Sárgás karika fogta körül. A nap is feljön, de bágyadtan vi­lágít, és sehogyse melegít. Nemsokára délnyugatról — szembe a széllel — vé­kony, fátyolszerű fellegek tolulnak rá. Még látszik a nap, de ereje már nincs. Fönn, fönn a magosban a felhők sűrűsödnek, és északon leereszkednek a he­gyek fölé. Az ég alján még látszik egy kis kék sáv, alatta haragos setéten a miskolci és a tokaji hegyek. A nap is megfiadzik: »vaknap« keletkezik. Hol alatta, hol fölötte, hol mellette a vékony fellegek közt kerek fényfolt jelenik meg. Ez a vaknap. Néha kettő is van egyszerre. A pásztornak elszáll a kedve, ha volt is. »Valami idő lesz«, gondolja komoran, és azt számítgatja, messze van-e még Erzsébet napja.

A Nap, a Hold (és a csillagok) vizuális, látható elváltozásaiból, a felhőzet alakjából és égtáji elhelyezkedéséből, az ég, a horizont színéből, a csapadék (itt a harmat) jellegéből, az élőlények viselkedéséből (itt „varjújáték"), a széljárásból, a szél irányából vagy an­nak megváltozásából következtet a nép a várható időjárásra, időváltozás­ra. A leírásban a népi meteoropatológia is benne foglaltatik az eső kiváltot­ta, az időváltozás okozta depresszió formájában: „A pásztornak elszáll a kedve, ha volt is."

A pásztorok többet tudnak a várható időjárásról, a szelekről, az esők­ről, mint a parasztok, pedig ők sem tudatlanok! A magyar parasztság természetismerete — mint Hoppál Mihály is megállapítja — leginkább az időjárás pontos és részletes megfigyelésében nyilatkozik meg. Az időjósló tudás gyakran szentenciákká sűrűsödött. Szájhagyománybeli élete szoros kölcsönhatásban állt a kalendáriumokkal, azok lapjairól került vagy került vissza a nép közé. De saját tapasztalataikat is sokszor szentenciaszerűen rögzítették, például azt, hogy „a márciusi por és a májusi eső aranyat ér". Vetés idején ugyanis száraz időre van szükség, amikor pedig a növények fejlődésben vannak, nagyon kell az eső. Ez a szólásmondás is bizonyítja, hogy a szántóvető ember számára egzisztenciális jelentőségű az időjárás alakulása. Az idézett aranymondás azért is jellemző, mert leginkább az esőt várja, ezért az eső jeleit, bekövetkezését vagy elmaradását figyeli. A népi meteorológia, a népi időjóslás legjelentősebb és legterjedelmesebb fe­jezete éppen arra vonatkozik: várható-e vagy nem eső?! Kaba vidékén úgy mondták, „medvét fogtunk", ha nyáron a szérűn nyomtatók esőt kaptak. Ha időben felkészültek rá, kisebb volt a baj.

Márciusi por, májusi eső! Milyen nagy gond, baj a fordítottja! „Már­cius elején voltunk — olvashatjuk Darvas József Vízkereszttől Szilveszterig című művében —, kint szántogattam, árpa alá. Kicsit későn lesz a vetés, de belebeszélt számításunkba legfőbb parancsolónk, az idő. Még ősszel fel kölletett volna szántani árpa alá is, de  kukoricaszedés után hamarosan el­romlott az idő. Még örülni lehetett, hogy a búza nem maradt ki. Komóto­san ballagtam az eke után. Hallgattam az éles vas elálmosító surrogását és szakadó tarack pattogását. Kicsit nedves volt még a föld, hamar megrá­nt az eke. Sűrűn köllött az ösztöke után nyúlni, hogy letúrjam a fölcsomósodott talajt."

Mennyire kell igazodni a földmunkával az időjáráshoz, mennyire meghatározza a munka menetét, módját és eredményét az időjárás, a legfőbb parancsoló, az idő! Mennyire örök ellensége a földművesnek, a pásztornak az aszály! Hogyne figyelné és ismerné a munkáját megáldó, időben érkező eső jeleit!

Nap, a Hold (és a csillagok) vizuális, látható elváltozásaiból, a felhőzet alakjából és égtáji elhelyezkedéséből, az ég, a horizont színéből, a csapadék (itt a harmat) jellegéből, az élőlények viselkedéséből (itt „varjújáték"), a széljárásból, a szél irányából vagy an­nak megváltozásából következtet a nép a várható időjárásra, időváltozás­ra. A leírásban a népi meteoropatológia is benne foglaltatik az eső kiváltot­ta, az időváltozás okozta depresszió formájában: „A pásztornak elszáll a kedve, ha volt is."

Veres Péter leírása azért is teljes, mert a népi meteorológiára jellemző szép és találó kifejezésekből is ízelítőt kapunk: „lassan, 'gondolkozva sze­mezni kezd az eső";  „lassan indul, de mind sűrűbben hull. Apró szemek­kel, valahol a köd és a hó határán." „Egyedül marad a pásztor a ködöllő esőben." Veres Péter ezúttal is a falu és a falusi nép hűséges krónikása: a maga költői nyelvét a népi meteorológia gyönyörű nyelvéhez igazítja, ah­hoz a nyelvhez, amely bővülködik találó kifejezésekben, leírásokban, képekben.

A pásztorok többet tudnak a várható időjárásról, a szelekről, az esők­ről, mint a parasztok, pedig ők sem tudatlanok! A magyar parasztság természetismerete — mint Hoppál Mihály is megállapítja — leginkább az időjárás pontos és részletes megfigyelésében nyilatkozik meg. Az időjósló tudás gyakran szentenciákká sűrűsödött. Szájhagyománybeli élete szoros kölcsönhatásban állt a kalendáriumokkal, azok lapjairól került vagy került vissza a nép közé. De saját tapasztalataikat is sokszor szentenciaszerűen rögzítették, például azt, hogy „a márciusi por és a májusi eső aranyat ér". Vetés idején ugyanis száraz időre van szükség, amikor pedig a növények fejlődésben vannak, nagyon kell az eső. Ez a szólásmondás is bizonyítja, hogy a szántóvető ember számára egzisztenciális jelentőségű az időjárás alakulása. Az idézett aranymondás azért is jellemző, mert leginkább az esőt várja, ezért az eső jeleit, bekövetkezését vagy elmaradását figyeli. A népi meteorológia, a népi időjóslás legjelentősebb és legterjedelmesebb fe­jezete éppen arra vonatkozik: várható-e vagy nem eső?! Kaba vidékén úgy mondták, „medvét fogtunk", ha nyáron a szérűn nyomtatók esőt kaptak. Ha időben felkészültek rá, kisebb volt a baj.
 

„Szinte sercent, hogy nőtt a fű,
Zengett a fény, tüzelt a Nap,
Szökkent a lomb, virult a föld,
Táncolt a Föld, táncolt az Ég
S csókolt minden az Ég alatt
S csókolt minden az Ég alatt."

Az idővel és a kozmosszal él együtt a parasztember, mintegy belső kapcsolatban velük, nemcsak érzékszerveivel, hanem hatodik érzékével is érzékeli az időt és az időjárást. Bizonyság rá az is, amit Vankóné Dudás Ju­li ír édesapjáról: „Annak nem kellett csörgő óra, azt seha nem keltette senki akármikor kiment éjszaka az udvarra, percre megmondta, hány óra van. A csillagok állásából. Úgy ismerte őket, mint a kotlós a csibéit. Megmond­ta, hogy holnap milyen idő lesz, mert a bolygó így vagy úgy áll. Csodálatos volt az értelme, még kilencvenötödik évében is."

vereb

Az állat mindig megérzi

A nép gyakran a házi- és a vadon élő állatok viselkedéséből von le kö­vetkeztetést a várható időjárásról. „Az állat mindig megérzi az időjárást — írja Dudás Juli. — Ha valami változás jön, nyugtalan, prüszköl, ideges, lá­bával kaparja a földet. Sokszor ki is tör a kerítésből vagy az istállóból. Volt, amikor itatásnál édesapám szabadon engedte őket, ki az udvarra, ahol a kút volt. Nem is ittak, csak rohangásztak végig az udvaron. Alig bír­tuk őket bevinni. Azonnal szólt apám: »Időváltozás lesz, azért ilyen idege­sek. Sőt még a kakas is megmondja ezt. Jobb meteorológus bárkinél. Este, amikor elülnek a baromfiak, már elcsendesül minden, az alkony mélyre száll, megszólal a kakas. Ilyenkor éles hangon kukorékol. Ez ritkábban fordul elő, mert a nappali kukorékolás más. Akkor mind egyformán szól­nak. Vidéken minden háznál van baromfi. Szinte versenyben folytatják a kukorékolást. De ez az éles hangú kukorékolás csak az esti órákban van, fél nyolc, nyolc óra tájt nyáron. De télen is, ha éjfél előtt megszólalnak a kakasok, időváltozást jeleznek. Ez nem babona, ez így igaz. Két napon be­lül időváltozás lesz. Az ember előbb a saját állatára lesz figyelmes, majd elgondolkodik a természet nagy rendjén, akkorra már zeng a falu a sok ka­kas kukorékolásától."

  • A bukovinai csángók szerint „ha gyorsabban esznek az állatok a lege­lőn, biztosan eső lesz, mert az állat es érzi, hogy eső lesz, s akkor gyorsab­ban eszik". 
  • A jószágok szaladoznak, nyugtalanok, összebújnak, ha érzik az esőt (Jászdózsa). 
  • Ha a barom táncol, hideg lesz (Lázár). Ha a jószág bőköl (játszik), szeles idő lesz (Nádudvar). 
  • Ha a jószág éjszaka felkel, rossz idő lesz, ha csendesen nyugszik, szép idő lesz (Hadházz). 
  • A birkaféle is észre­veszi, meg a kecske is szalad be a helyére, vagy a szamár ordít, érzi az esőt (Jászdózsa).
  • Ha a birka ugrál és öklelőzik, szél lészen (Szanda, Szolnok m.). 
  • Ha a birka Szent Mihály éjszakáján hasra fekszik, nagy szél lesz (Békés).
  • Ha ugrándoznak, játszadoznak a tehenek vagy a borjak, ez időváltozást, szelet jelent (Szeged). 
  • Ha a marha bogaras, szél lesz (Balatonmellék). 
  • Ha a tehén télen a körmeiről a sarat rázza, nagy hideg Ieszen (Karcag). 
  • Ha a haragos tinó állás közben rázza a fejét, szél lesz (Balatonmellék). 
  • Ha feltűnően nyivogva tér haza a disznócsorda, nemsokára eső lesz. 
  • Ha a disznó sokáig heverész a sárban, állandó szép idő várható.
  • Ha a kecskék birkóznak egymással, eső közeledik. 
  • Ha a kecske ide tova szaladva mindent megszimatol: égiháború vagy nagy hideg várható.
  • Ha gyakran ordít a szamár, eső közeledik. (Kalotaszegi adatok.) 
  • Ha a szamár ordít, esni fog (Jászdózsa).
  • Ha a szamár ordítozik vagy a földön hempereg, szelet jelent (Szeged). 
  • Ha a lovak nyugtalanul legelésznek, eső, zivatar közeledik. 
  • Ha a lúd nagy lármával fürdik, eső lesz.
  • Ha porban fürödnek a tyúkok, állandó szép idő. 
  • Ha korán elülnek a tyúkok, zivatar vagy nagy meleg lesz a következő éjjel (Kalotaszegi adatok). 
  • Ha napközben nagyon kukorékolnak a kakasok, eső lesz. 
  • Ha fürdenek a madarak, pl. a verebek a porban, eső lesz (Szegedi adatok). 
  • Ha a veréb hosszasan egy helyt ül, hideg idő várható. 
  • Ha a veréb télen fészkébe szalmái stb. hord, állandó nagy hideg lesz. 
  • Ha télen sokat ciripel a veréb, lágy idő vái ható (Kalotaszegi adatok).
  • Ha a varjak napfeljötte előtt kárognak, hideg lesz (Lázár). 
  • Ha nagy csapatban haragosan károgva térnek haza a varjak vagy csókák, zivataros idő lesz (Kalotaszeg). 
  • Ha a fecske az emberhez közel repdes, eső lesz (Karcag). 
  • Ha a fecske alant jár, a veréb a porban fürdik, a kakas este korán szól, eső lesz (Lázár). 
  • Magasan re­pülő fecskék állandó szép időt jelentenek. Ha esténként sokat pitypalatyol a fürj, állandó szép idő lesz. 
  • Ha kora reggel nagy csapatban repülnek a seregélyek, aznap zivatar lesz. 
  • Ha kora tavasszal rak fészket a seregély, szép nyár lesz.
  • Ha feltűnően sokat turbékolnak a gerlicék, eső lesz. 
  • Ha sokáig dalolva fenn a légben lebeg a pacsirta, állandó szép idő várható.
  • Ha még késő este is szól a kakukk, állandó szép idő várható. 
  • Ha nagyon magasi a lebeg a ragadozó madár, állandó meleg, derült idő várható (Kalotaszegi adatok). 
  • Ha a sárgarigó bemegy a faluba, lágy idő lesz (Nagyszalonta).
  • Ha este a méhek nagyon zúgnak, szép idő lesz. 
  • Ha egy éjjel sok helyi feltúrja a vakond a földet, állandó szép idő lesz (Kalotaszegi adatok). 
  • Hangya sűrű halmot hord, a hideg időt várhatod (Cséhtelek, Bihar m.), 
  • Hangyát látok, esőt várok (Hegyközszentimre). 
  • Ha a jószágot nagyon lepi a légy, rossz idő következik

(részlet Dr Oláh Andor "Az idő a gazda mindenütt" című könyvéből)

Read 3423 times Last modified on July 25 2014
More in this category: Ősmagyarok Azerbajdzsánban »

Leave a comment

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.

Read 7582 times 1
Pilis - Dobogókő
A Pilisben található Dobogókő, mint oly sok más megnevezés, nevében archaikus tudást őriz, melynek mondásban rögzült, elhomályosult változata máig él…
Read 6090 times 0
A komondor származásának rejtélye
A legutóbbi időkig a komondor szót francia hangzásúnak vélvén, úgy értelmezték, hogy az parancsolót jelent. (Eszembe jutnak a Szeged-alsóvárosi emberek,…
Read 6054 times 1
A Szent Korona ereje
A Magyar Szent Koronáról nagyon sok információt lehet olvasni, nem túlzok, ha azt írom, hogy napokig lehetne beszélni Róla és…
Read 5722 times 5
Székely Miatyánk
Miatyánk, ki a mennyekben vagy, kitõl jön élet és halál, Hívó szavunk tehozzád szárnyal és vigaszra csak ott talál. Nagyobbak…
Read 5569 times 0
Asztali áldás
Régen a magyar házakban elmaradhatatlan volt evés előtt és után az asztali áldás. Az étel táplálja a testet, így egyáltalán…
Read 5307 times 0
Kunhalmok
Az alföldnek ezekről a sajátos tájképi elemeiről, különleges földépítményeiről Illyés Gyula így ír: "Ti vagytok a mi katedrálisaink". Az egykor…
Read 5214 times 0
Mária-ima
Liturgiatörténeti jelentõsége is van az "Ave sanctissima" Mária-imának (antifona), mely az egész egyházban 1476-ban bevezetett Szeplõtelen Fogantatás ünnepi liturgiájának része.…
Read 5189 times 0
Az állatok szimbolikája
" Az állatok megmutatják számunkra azokat a bennünk rejlö lehetöségeket, amelyeket mi magunk is kiteljesíthetünk. Ám ahhoz, hogy tanulhassunk tölük,…
Read 5181 times 1
A szakrális trónörökös
A szakrális fejedelem Idézetek Kocsis Istvántól, aki a szakralitás legnagyobb szakértője: A szakrális fejedelem képes kilépni az időből és legyőzi…
Read 4742 times 3
Atilla, a hun király és a Camelot-i Arthur király
Kevés olyan sok színben bemutatott egyéniség tűnik fel a történelemkönyvek lapjain, mint Atilla, a hun király. Személyiségének varázsa olyan erőt…