A titokzatos Domonkos érsek

Rate this item
(2 votes)

A palóc Arvisura kutakodásaim során feltűnt nekem egy nagy tudású, jelentős személy a magyar történelemből. A neve Turu Domonkos Mihály (954-1010). Három neve volt, mint szakrális őseinknek többnyire. A többnevűséggel nemcsak a római keresztség 1000 körüli magunkra vétele miatt találkozunk, hanem a beavatottsággal elnyert név miatt is. A többnevűség alkalmat adhatott a korabeli családfák elkészítésekor a többlet személyek kitalálására. Azonban Domonkos esetében más, ennél lényegesen mélyebb rafináltságra jutottam. Induljunk messzebbről.

 

Lexikonadatok – háttér

 

Domonkos (Domokos) érsek a Magyar Nagylexikon (6. köt. 727.o.) adata szerint az első esztergomi érsekünk, valamikor 1002-1005 tájban halt meg. „Csak a pannonhalmi kiváltságlevélben (1002), valamint a hamis zalavári oklevélben (1037) szerepel neve, ezért személye vitatott" – írja a forrás.


Hm. Hamis oklevél, a neve csak említve, személye vitatott...? Nézzük tovább. (Uo.) „Egyes vélemények szerint személye azonos lehet a térítő Sankt Gallen-i Brúnóval." Ejha. Ezek szerint az első esztergomi érsek német hittérítő lett volna? Brúnóról (974k.-1009.) amúgy a Magyar Nagylexikon 4. kötete (614.) megjegyzi, hogy „997-1001 között Rómában tartózkodott, majd 1003-1004 között a Tisza-Maros vidékén próbált téríteni, eredménytelenül. 1007-ben ismét Magyarországra jött", majd továbbállt a lengyelek felé.
A következőkben ki lehet majd zárni, hogy ez a Brúnó azonos lenne a mi Domonkosunkkal. De még messze vagyunk a végétől.


Mit tudunk e személyről száz év előttről, azaz a Pallas lexikonból?


„1001-ben Szent István alkancellárja és érsek volt. A pannonhalmi apátság alapító-levele őt már 998-ban érseknek nevezi, de a hely kitétele nélkül. Stilbing, Schmitt, Katona, Pray, Batthyányi, Koller, stb. őt tartották Esztergom első érsekének. Horváth Mihály megtámadván a pannonhalmi alapító-levél hitelességét kiemelte, hogy abban D. neve más tentával van írva. 1037-ben a bakonybéli apátság kedvelt alapító-levele ismét Domonkost mondja érseknek."
Itt már nyomot kapunk arról, hogy számos kutató őt tartja az első érseknek, de jól kitűnik itt is, hogy e titokzatos személy száz évvel ezelőtt sem volt egyértelmű, szinte senki előtt sem.


Nyílvánvaló, hogy Kr.u. 1000 táján hazánk területén igen jelentős fordulat állt be, elsősorban vallási értelemben, de a dolgok mélyére kell hatolni, ha meg kívánjuk érteni a kor zavarát, máig sorsunkat befolyásoló hatásait.
Ha Domonkos első volt az esztergomi érsekek sorában, akkor pusztán csak elsősége végett is valami speciálisat kellett tudnia, látnia, ismernie, vagy olyan elismert személynek kellett lennie, akit a kor valamennyi hatalma elfogadott és támogatott, különben nehezen lehetett volna ő - képletesen - egy új szervezet alapköve. De hát nem tudunk róla semmit, és amit tudunk, az is zavaros és láthatóan nyugathoz (német-római irány) kötött, mintha sokezer éves szakrális magyarságunk egy ilyen, minden bizonnyal kulcs pozícióba nem lett volna képes egy megfelelő „vitézt" kiállítani. De képes volt!


Mielőtt Domonkossal tovább megyünk, fontos melléje emelnünk Sebestyént is, a második esztergomi érseket. Az ő személye legalább annyira rejtélyes, mint elődjéé, de nem lepődünk meg, ha megállapítjuk, hogy a harmadik érsek máig is jól dokumentált. Ő a (bő és pontos fogalmazású lexikon címszóval rendelkező) Anasztáz-Asrik érsek volt (1007-től), aki minden ízében nyugati, és nyoma sincs se benne, se cselekedeteiben a magyar szakralitásnak.


A Magyar Nagylexikonból (15. köt. 911.o.) megtudjuk, hogy „I. István király Hartvik-féle legendája első (!) esztergomi érsekként említi a szerzetesi múlttal rendelkező Sebestyént, akit három évig tartó vaksága idején Asztrik kalocsai püspök helyettesített. Léte vitatott. Feltehetően azonos Radla térítő szerzetessel, aki Szt. Adalbert nevelője és munkatársa volt, és 995-től Géza udvarában élt szerzetesként."


Az a gyanúm, hogy a Hartvik-legenda sem őriz sok magyar szakrális felhangot, így nem lep meg, hogy Sebestyén, aki amúgy a második érsek volt, máris elsővé lép elő, így Domonkosnak esetleg még az írmagját is el lehet tüntetni. Az pedig, hogy – mint később látjuk, az igen ifjú – Sebestyén valahogyan megvakult és máris a nyugat-barát Asztrik helyettesítette, sok utalást mutat arra nézve, hogy a dolgok különös fordulatot vettek minálunk. Vagyis a történtek erősítik bennem a gyanút, hogy I. István királyunk udvarában egy (német-római) hatalomátvétel történt emberéleteket eltaposva, agresszíven és mindennemű jogi következményt figyelmen kívül hagyva, egy nemzet erkölcsét már az újjászületésekor sárba tiporva.


Asztrik után „szépen" kialakult a (nyugati szemmel) „valós" magyar történelemszemlélet, és nincs min csodálkozni, hogy erre a XIX-XX. században csak ráerősítettek az idegenszívűek nagy múltú örökösei.
Talán nincs igazam, de beszéljen tovább a regevilág.



Nyomozás Domonkos után


Tételezzük fel, hogy a palóc Arvisurákból jól használható, kiegészítő és Domonkos személyét feltáró adatokra és válaszokra lelhetünk. (Felhasznált fejezetek a 296/A, 298/A, 297/G-H jelzetű Arvisura részek.)


Domonkos 954-ben született Derencsény főtáltos és Ibolya első gyermekeként. Hogy vérvonalát elhelyezhessük, tudnunk kell, hogy Derencsény apja Jutas (885-925), Jutas pedig Árpád vezér (848-908) és Abacil gyermeke. Turu-Domonkos tehát Álmos vezér ük-, Árpád vezér dédunokája. Közel van a tűzhöz.


E fiúcskának Turu volt a születési neve. A Turu névhez társítható, hogy a palóc Arvisurákban a jelképállat Turult több helyen turu-sasnak írják. Így akár az ükapját, az Álmost nemző Turulhoz is találhatunk utalást.
972 táján járunk, amikor Turu alig 18 évesen megnyeri a pusztaszeri Nagy Süán viaskodást, ami legalább hatezer év óta a legnagyobb diadal a hun ifjúság körében. (Utalás Kr.e. 4040-re, amikor a Hun Törzsszövetség a kínai Ordosz térségében újraalakult és így a Nagy-Süán ősi hagyomány is tovább élt.)


Nyelvtudása és lovas teljesítménye előtt mindenki fejet hajtott. 19 éves korában minden nyugati nyelvet beszélt, és gondolatrezgésekkel kapcsolatos tudása is a legkiválóbb volt. Ma ezt úgy mondanánk, hogy tiszta médium volt.
972 vízkeresztjén Bizáncban tett tanulmányi látogatása során megkeresztelkedett és felvette a Domonkos nevet. Így lett belőle Turu-Domonkos. 972. február 15-én már itthon volt.


Képességei alapján ma nem lephet meg senkit, hogy 972-ben a mainzi érsekség által összehívott kvedlinburgi értekezleten mint delegáció kísérőt, őt küldték a Budavári Beavatott Központ megbízásából, hogy legyen a Magyar Törzsszövetség egyik képviselője. Turu 24 lovasával az Encs-folyó vonaláig lovagolva naponta írta a jelentéseit az avar uruki-mani papok és a behatolt bajor és frankhoni papok véleményéről. Turu Encsvárban várta be a 12 főúr, delegációtárs érkezését. Az Inn-folyóig együtt haladtak tovább, amikor egy mainzi beavatott (szellemi látása során) észrevette a gondolatrezgésekkel kommunikáló fiút, így Saruda aranyasszony a fiú életének megóvása végett a Magyar Birodalom határán belülre hazaküldte.


Turu-Domonkost eztán Jászvásáron át Kevevárába (ma Kiev, Ukrajna), a Szent Illés székesegyházba vezényelték, de  elővigyázatosságból már tárkány-kíséretet kapott. Itt a Gyarmat törzsének a vikingekkel közös hírszerzé sét rótta le, majd azt II. Szabolcs nagyfejedelemnek továbbította.


Eztán besenyő-kun kíséretével vallási tanulmányokra az uruki püspökség eredeti székhelyére, Úr városába indult. Útközben a Van-tó (Kelet-Törökország) és Magyarka (Kaukázus) uruki püspöke mindenben segítségére sietett, és a 24 lovasát arab nyelvet beszélő lovasok közé osztotta be. Két év alatt (973-974 körül) uruki-mani papokká képeztette ki őket, hogy ez segítségükre legyen az ujgurföldi látogatásukban. Kb. 974-től újabb két évet töltöttek a turfáni kolostorban, ahol az ujgúr nyelvet ő és társai elsajátították. Turfánban főként az uruki-mani Bibliát tanulmányozták, amely a Káltes asszony Földjéről (Szíriusz naprendszer a Nagy Kutya csillagképben) hozott Égiek hitét hirdette. Az ujgur szerzetesek a Magyarkán (Kaukázus) felszentelt papokat felkészítették az Uruk és Úr városában történő tanulmányi látogatásukra. Ez abból is állt, hogy a kurd és a Babilonban használt nyelvekre a magyar ifjakat megtanították.
Úr városába érve már csak romokban hevert múltat találtak, ahol csak kevés pusztai lakos maradt meg, de a Turfánban tanult papi nyelven még tudtak beszélni.


Turu-Domonkos és csapata innen az uruki-mani püspökségbe lovagolt, ahol a megmaradt uruki keresztényekkel az érdeknélküli szeretet vallásának legbensőbb tanításait is elsajátították. Ebben a megtűrt uruki-mani püspökségben (Úr, Susa, Uruk és Babilón térségében) három évet töltöttek, ahol az egyigaz Ősten hívők sokezer éves nyelvét is elsajátították. (Ezen ősmagyar vallást minden nép és vallás hívői megtűrték, mert egyik felekezettel sem állt ellentétben, mivel mindenkinek a hitét tisztelték.) Uruki kísérettel járt a Szentföldön is.


Turu 24 tagú lovaskísérete 980-ban Bizáncba érkezett. Útközben csapatuk felduzzadt, mert minden államban uruki-mani hívők csatlakoztak hozzájuk. 980 végén a bizánci császári udvar kihallgatáson fogadta őket, ahol az uruki püspökség minden dolgáról be kellett számolniuk. Turu-Domonkost igyekeztek Rómával szemben, Bizánc érdekkörébe állítani. Ezt megelőzőleg az uruki keleti-keresztény püspök javaslatára már 980. augusztus 15-én püspökké szentelésére javaslatot tettek. Ezen javaslat alapján Domonkost Miklós napján bizánci püspökké felszentelték.


Bizáncból Turu-Domonkost és kíséretét bizánci csapatok Száva-Szent-Demeterig (az ottani kolostorba) kí sérték, ahol Zerind (936-982) tárkány-fejedelem, Koppány (960-997) ifjúsági tárkány-fejedelem, II. Szabolcs (948-987) nagyfejedelem és Gelyza (951-997) magyar fejedelem fogadták és hallgatták meg nyolc éves látogatásainak eredményeiről. (Szávaszentdemeter ma Vajdasági város, nagyrészt szerb lakossággal.)


A beszámolón elhangzott, hogy az ujgurföldi Turfánban Magyarka, Tuspát, Ordosz, Szakszin és Turfán papi fejedelmei vérszerződést kötöttek (!), hogy az uruki-mani, - azaz Van fejedelemfi által megha tározott Ősmagyar-vallás törvényei értelmében - a mindenkor működő Beavatott Köz pontból a Jász-síkságon megalapított Magyar Törzsszövetséget minden erővel támo gatják.
Itt számos kiegészítő információt kapunk. Van fejedelemfi a csendes-óceáni Ataisz (elsüllyedt Kr.e. 5038) szigeten tanító Anyahita istenasszony (nevezték még Boldogasszonynak is) fia volt, akitől a Van-isten hit tanításai évezredeken át a Közel-Keleten fennmaradtak, majd ez torkollt be Jézus (Nazír) uruki egyházközségi tanításain át Mani próféta munkásságába. Az uruki-mani hitvilág és leirata, az uruki-mani biblia ezen Anyahitától eredő, kozmikus tanon nyugvó szellemi hagyaték hordozója. Ez volt az alapja az Ujguriában megkötött vérszerződésnek, melynek Turu résztvevője és szellemi értelemben a Kárpátokba való elhozója, „bekötője" volt.
Ez a szellemi jogfolytonosság komoly alapja volt annak az erőnek, amit Anasztáz Asrik és érdektársai módszeresen, „tűzzel-vassal" kezdtek kigyomlálni I. István király uralkodásának első tíz évében.


Ez az ujguriai vérszerződés egyesítette egész Ázsia törzsszövetségi beavatottjait a Magyar Törzsszövetség Kárpátokbeli működésében. Továbbá azt is látni vélem, hogy a turfáni vérszerződés hátterében a kvedlinburgi értekezlet ellensúlyozása állt.
A kisfiú Vajk 980 táján Kurszán várában (a mai Budai vár Bécsi kapu felőli területén) játszadozott, ahol Turuval – akit csak Tatának szólított egész életében – sűrűn találkozott, mert Turu-Domonkos Esztergomban telepedett le családjával, ahonnan Kurszánvárral ő tartotta az összeköttetést. A 980-as években Domonkos megörökölte a régi Duna folyamból megmaradt Tata-tavát, amelynek partján Tata szálláshely létesült.


Domonkos hosszú útjairól hazatérve Kurszán-várában lakhatott. Egy ilyen hazatéréskor jelentette Gelyza nagyfejedelemnek, hogy Turfánban megkapta az uruki-mani kereszté nyektől a fejedelemmé avatás koronáját, de az ősi Gilgames korona nagy része az üldözé sek következtében elveszett. A koponyát díszítő fejedelmi rész szerencsére megmaradt, így a fejedelmeket ősi módon megkoronázhatják.


Domonkos bizánci és uruki-mani püspököt itthon is püspökké szentelték fel, majd felépítették részére Küküllővár mögött a Szt. Demeter székesegyházat, ahol 982-992 között többször tartózkodott.


990 nyarán Kolozsvárhely mellett egy Petre nevű helységben az úzoknak felépítette Úzdi-Szent Péter települést.
992-ben Domonkos Gézát (Gelyza) a turfáni-uruki királyi koronával Esztergomban megkoronázta!
Eztán az Öregek Tanácsa újabb tanulmányútra küldte Rómába. Az egyházi körök pontosan tudtak a nazír Jézussal Úr és Uruk városában történtekről, magát Domonkost pedig uruki püspöknek elismerték. Rómában Szent Péter egyházának tanításában részesült, majd II. Szilveszter pápa érsekké szentelte.


994-1000 között a Nápolyi királyság területén egyházi kérdéseket tanulmányozott. 1000-ben hazatért, és augusztus 20-án II. Szabolcs fiával, Dobokával együtt ők tették Vajk-István fejére az Úr városából Urukba menekített, majd a magyar népnek küldött Gilgames koronát. (Jézus koronája is ez volt, bár Bizánc soha nem volt hajlandó elismerni, hogy Nazírt, az Égiektől szárma zó Jézust 29 éves korában Ordoszból jövet mint legképzettebb beavatottat Urukban lugallá (jelentése Nagy-Ember) kiáltották ki, és a Nagy-Templomban egyházfejedelemmé felszentelve királlyá kenték. Annak ellenére sem, hogy ezen emlékezetes eseményről Susa városában is találtak feljegyzéseket.)


Domonkost a legjobb összeköttetései révén sem voltak hajlandók Bizáncban pátriarkává megtenni, tehát feltétlenül Rómához kellett igazodni. Ugyanis ha az ifjú Vajk II. Bazeliosz császár hűbéresévé lett volna, akkor a magyarság Ajtony révén – aki korábban egy görög főúr lányát vette feleségül és tömérdek vagyonával egy tengerparti birtokon telepedett le -, görög irányzatú kato likus vallásúvá válik. Mivel azonban a császár a kinevezés elől elzár kózott, a magyarok kénytelenek voltak Róma felé igazodni. Viszont az is kérdés volt, hogy ez milyen áron történjen.



Egyezség Rómával


Ekkor kapott szerepet az avar nemzetiségű Béla kanonok, pápai könyvtáros, aki Domonkos kérésére kinyomozta a VII-IX. századi Rómában őrzött avar titkokat. (Ennek részletei a 297/H fejezetben olvashatók)
Béla kanonok II. Szabolcs fiát, Dobokát a pápai testőrségbe bejuttatta, Turu-Domonkos fiát, Zsadányt tanítgatni kezdte, ugyanakkor lépéseket is tettek, hogy Vajk-István részére a pápai királyi koronát elnyerjék.


Korábban, 1000 húsvétján Turu-Domonkosból felszentelt római érsek lett, amit a ravennai zsinat jóváhagyott, majd ott Magyarföld első érsekévé nevezték ki. (A ravennai zsinatra Domonkos Rómából indult el II Szilveszter pápa és III. Ottó társaságában.)
Az apostoli királyi koronát és a többi ékszert Domonkos hozta Anasztáz Asrik érsekkel Magyarországra. 1001. augusztus 20-án újra (!) Domonkos kente királlyá Vajk-Istvánt, de már a római, pápai koronával.


A kétszer koronázott István 1000-ben még bírta az ősi világ minden erejét és hatalmát, és Domonkos ennek előkészítése érdekében ember feletti diplomáciai és tudományos munkát végzett. Noha bírta az akkor ismert világ nagyhatalmainak jelentős támogatását, de mégis biztos hitű ember volt az ősi uruki-mani vallás talaján. Ki lett volna jobb alany az első esztergomi érseki poszt betöltésére, mint ő? Hatalmas felelőssége és összekötő, egyensúlyozó szerepének terhe nem sokáig nyomta vállát, mert 1003-ban Anasztáz érsek és Vecelin lovag hívei megmérgezték, majd bénultan, félholtan a budai Kurszán várába került. Hét évig gyógyítgatták, majd 1010-ben meghalt. Főpapi urnáját az esztergomi bazilika altemplomában helyezték el. Halálának oka az volt, vagyis azért mérgezték meg, mert nem járult hozzá ahhoz, hogy barátja, Doboka seregével nekirontson és megsemmisítse saját nagybátyját, Erdeljü Gyulát (960-1015), II. Szabolcs nagyfejedelem testvérét, aki I. István anyai nagybátyja is volt.



Sebestyén érsek és a végjáték


A hóhér gépezet vérszemet kapott, és Sebestyén, a második esztergomi érsek helyzete sem alakult könnyebben. 1003-1007 között töltötte be az érseki posztot, majd egy orvosi műhiba miatt nem sokkal később, alig 28 évesen meghalt. A gyógykezelését egyházi papi orvosok végezték, így mindenki sejtette, hogy a bajor papok okozták a halálát. Anasztáz és Vecelin emberei gyógyszerrel megmérgezték, és még 1007 karácsonyán Esztergomban eltemették.
Sebestyén Taksony (926-970) vezér unokája, Mihály-Vazul (954-989) fia volt. Sebestyén testvérének, a főtáltos Vazulnak esete ezer éve legendás, a fülébe öntött forró ólom és a kegyetlen szemkitolása miatt. De még eztán is énekelve hirdette az öreg Ősten igazságát.
Domonkos, ahogy Sebestyén is, egyházszervező tevékenységét rovással és magyarul rögzítette. Ez 1010-ben már mind elégett. 1015-ben a királyi levelezést már csak idegen kezek végezték.


A Budavári Beavatott Központ tervszerű megsemmisítését a magyarok meg tudták előzni, és az ősi aranylapokat, valamint a Szövetség Ládáját - amiket még Buda fősámán (Atilla hun király testvére) hozott el Ordoszból 433-ban - Feldebrő altemplomába helyezték át. (Később aztán mindent keletre menekítettek tovább)
Ami pedig a domonkos rendet illeti, a Magyar Nagylexikon (6. köt. 729.o.) szerint Szent Domonkosról (1173k-1221.) elnevezett prédikáló- és koldulórend, amit 1216-ban hagyott jóvá III. Honorius pápa.


Azonban nekünk magyaroknak látnunk kell, hogy az első esztergomi érsek hozzájárulásával, de már utódja, Sebestyén közbenjárására létesített domonkos rend a nazírsági (istenidéző papi szüzességi) fogadalmat tett kispap rétegből szerveződött, és neveltek a Pásztón, Zebegényben és Pentelén létesített rendházakban tiszta erkölcsű, a szintén nazírságot fogadott Jézus örökségét művelő fiatalokat. A XIII. században a domonkos rendet fokozatosan kelet felé, Jászvásárra telepítették át. Mentették az igaz tant és az Öreg őstent még megidézni tudó ifjakat, ahogyan korább a Budavári Beavatott Központ minden ősi iratát is.
Hogy ki a felelős balsorsunkért, és kell-e okolni bárkit is, ezt döntse el az Olvasó. Azonban felismerhető, hogy Asztrik harmadik esztergomi érsek óta miért van 'más' világ ebben az országban. Talán felismerhető az is, hogy mi volt az az elv, ami miatt bő négyszáz évvel később Hunyadi Mátyás újra harcba szállt, és mi az az elv, ami azóta is mételyezi, fojtogatja az egykor dicső magyar szakrális nemzettestet.


Isten áldja örökké Domonkos érsek lelkét, és Isten óvja az Igazakat!


/Megjelent: Kozsdi Tamás: A fátyolon innen és túl c. könyvében, 2008./

Read 2801 times Last modified on July 29 2014

Leave a comment

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.

Read 7760 times 1
Pilis - Dobogókő
A Pilisben található Dobogókő, mint oly sok más megnevezés, nevében archaikus tudást őriz, melynek mondásban rögzült, elhomályosult változata máig él…
Read 6265 times 0
A komondor származásának rejtélye
A legutóbbi időkig a komondor szót francia hangzásúnak vélvén, úgy értelmezték, hogy az parancsolót jelent. (Eszembe jutnak a Szeged-alsóvárosi emberek,…
Read 6246 times 1
A Szent Korona ereje
A Magyar Szent Koronáról nagyon sok információt lehet olvasni, nem túlzok, ha azt írom, hogy napokig lehetne beszélni Róla és…
Read 5982 times 0
Asztali áldás
Régen a magyar házakban elmaradhatatlan volt evés előtt és után az asztali áldás. Az étel táplálja a testet, így egyáltalán…
Read 5902 times 5
Székely Miatyánk
Miatyánk, ki a mennyekben vagy, kitõl jön élet és halál, Hívó szavunk tehozzád szárnyal és vigaszra csak ott talál. Nagyobbak…
Read 5485 times 0
Kunhalmok
Az alföldnek ezekről a sajátos tájképi elemeiről, különleges földépítményeiről Illyés Gyula így ír: "Ti vagytok a mi katedrálisaink". Az egykor…
Read 5395 times 0
Márciusi népszokások
Március 4. Kázmér  A mind hosszabbra nyújtózkodó nappalok, és a csendesebb nagyböjti időszak a kikeleti készülődésre összpontosította a régi gazdaemberek…
Read 5384 times 0
Mária-ima
Liturgiatörténeti jelentõsége is van az "Ave sanctissima" Mária-imának (antifona), mely az egész egyházban 1476-ban bevezetett Szeplõtelen Fogantatás ünnepi liturgiájának része.…
Read 5374 times 0
Az állatok szimbolikája
" Az állatok megmutatják számunkra azokat a bennünk rejlö lehetöségeket, amelyeket mi magunk is kiteljesíthetünk. Ám ahhoz, hogy tanulhassunk tölük,…
Read 5366 times 1
A szakrális trónörökös
A szakrális fejedelem Idézetek Kocsis Istvántól, aki a szakralitás legnagyobb szakértője: A szakrális fejedelem képes kilépni az időből és legyőzi…