A rejtélyes szántói szent kő

Rate this item
(2 votes)

Pilisszántói kőA rejtélyes szántó szent kő, amihez egy régész, csak annyit fűzött: nem nyilatkozom, nehogy Özsébet szentté avassák! Bizonyára az elmúlt időszakban sokan hallottak, a tavaly ősszel Pilisszántón, a régi temetőben talált, és több fórumon is bemutatott rejtélyes "kődarabról". Ha máshonnan nem, az RTL Fókusz műsorából ismerős lehet, amelynek felvételén, Pap Gábor társaságában, nekem is volt szerencsém részt venni, és a Kővel személyesen találkozni. Annak ellenére szerencsének tartom, hogy a felvétel közben az egyik fényképezőgépem tönkrement. (Azóta is rossz.)
Aki látta a műsort "egyenesben" láthatta a rejtélyes szellemalak megjelenését a polaroidképen, valamint a gép teljes önmegadását. Többek között az már nem került be a tudósításba, hogy a stábnak két, igen drága mikrofonja is tönkrement és csak egy harmadik, egyszerűbbel sikerült a beszélgetéseket rögzíteni. Valószínű, hogy ez már túl sok és hihetetlen lett volna, így csak fotózás közben történtek maradtak adásban. Ezek a jelenségek mind Kő közelében történtek.

Nyugodtan kijelenthetem, hogy a Kő valóban hordoz olyan energia többletet, ami valamilyen szinten hat a közelébe kerülő tárgyakra és az emberekre is. Ennek vizsgálata a közeljövőben remélhetőleg sikerülni fog. Ebben a kis írásban ne várja tőlem senki, hogy megoszthatom a Kő titkát olvasóinkkal, több ok miatt is. A legegyszerűbb az, hogy magam sem tudom biztosan, hogy valójában mi is ez a Kő. Az egyéb, az összehasonlításnál szóba jöhető, kövekkel való összevetésre pedig nincs felkészültségem, sem megfelelő tudásom. Bírjuk viszont Pap Gábor ígéretét, hogy ezt megteszi és rövidesen olvasható lesz a Mén-hírben. Így csak azokra az apróságokra hívhatom fel a figyelmet, amit én kaptam a Kővel kapcsolatba kerülve.

Az egyik ilyen az emberekre való hatása és befolyása, amit azon a néhány emberen, akik tudomásom szerint találkoztak a Kővel, lehetet tapasztalni. Szinte biztosra vehető, hogy az emberekre kifejtett hatása a Szellemiséggel kapcsolatos. Érdekes volt megfigyelni, hogy a Fókusz kétfős stáb reakcióját, annak ellenére, hogy a lehető legtisztességesebben álltak a kérdéshez, de mégiscsak egy "mindennapos" szenzációt keresve jöttek, vagyis olyan "tárgynak" tekintették, amit jól el lehet adni egy szenzációkat hajszoló műsorba.

A szerkesztő-riporter, aki már korábban két filmet is készített a Táltos Iskolával (Dobogókő titkai és a hortobágyi tűzönjárás), sejtette, hogy azért ennél többről lehet szó. A háttér viszont ez volt. Felvétel közben elmondta, hogy amióta ott vannak a Kő közelében, mindkettőjüknek "majd szétreped a feje". Ez pedig azt jelenti, hogy elsődlegesen a szellemi közelítéssel volt probléma. Ezt pedig a Kő még jobban felerősítette, és komoly fejfájás lett belőle.
Emlékezzünk csak a Szent Koronával kapcsolatos Pap Gábor előadásokra, ahol is megtudhattuk, hogy a Korona is hasonlóan hat. A jóból még jobb, a rosszból még rosszabb lesz. Ha valaki nem megfelelő szellemiséggel közelít hozzá, problémákat okozhat nála.
Szerencsére azért a fejfájás a Kőtől eltávolodva megszűnt mindkettőjüknek. A polgármester, az adásban is elmondta, hogy innen a Követ "csak a testén keresztül" lehet elvinni. Neki is "feladatot" adott a Kő, mégpedig a lehető legnagyobb fizikai védelem biztosítása. Hála Istennek, ő tényleg olyan ember, aki ezt meg is tudja tenni.
A Kő üzenetet közvetít a hozzá közelítőknek, a vele foglalatoskodóknak. Csak érdekes "véletlen" lenne, hogy ebben a faluban teljesít szolgálatot Árva Vince pálos atya, aki többek között azon is fáradozik, hogy felújítsa az ősi, Özsébi Pálos rendet?
De mitől is olyan különleges ez a Kő? A leglátványosabb "eleme" a vésete. Ahogy mondtam, az ábra megfejtése nem az én "asztalom", így csak Pap Gáborra hagyatkozhatom, aki azt mondja róla, hogy ez idáig még nem került elő ilyen motívumú lelet, sem Magyarországon, sem máshol. A legközelebb hozzá a boszniai és bulgárföldön található középkori "bogumilista" sírköveken található vésetelemek állnak. Ez egy manicheista vallási irányzat volt a középkor folyamán. De az ott található sírkövek csak részleteiben tartalmaznak a "mi" Kövünkhöz hasonló szimbólumokat. Ez viszont a maga teljességében egyedülálló a világon.
Az ábra jelentésének megfejtését a közeljövőben talán megtudhatjuk. Mi köze lehet a címben is említett Boldog Özsébhez? És vajon miért lenne baj, ha végre sikerülne az utolsó igazi pálos atya, a pilisszántói Árva Vince, törekvése Özséb szentté avatatása? Netán kiderülne valami olyan, ami végtelenül kínos lenne Rómának? Vagy a
tudománynak? Addig jó nekik, amíg nem kerül elő Özséb sírja? Özséb rejtélyes életéről és haláláról, az általa alapított Pálos rendről a hasábjainkon futó Szántai sorozatban olvashatnak.
Annyi biztosnak látszik, hogy a Kő és a Pálosok nagyon szorosan összekapcsolódnak. A részleteket viszont még a föld rejti.
Azt még nem tudni, hogy eredetileg hol állhatott a Kő és mi volt eredeti szerepe, de a hely, ahonnan előkerült, szintén tartogat még meglepetéseket, ahogy azt már a Pilissel kapcsolatban megszokhattuk.
Mit kell tudnunk Pilisszántóról? Most csak olyan mozzanatokat említek, ami a mi számunkra érdekes, gondolatébresztő lehet. Alig két kilométerre van Szentkereszttől. Talán az idők során össze is kapcsolódott volna a két település, ha nem lenne köztük egy hegy. Ennek a bizonyos hegynek pedig nagyon fontos szerepe van a titkok és rejtélyek fokozódásában  ("Fokozódik a drámai feszültség"). Mindjárt kitérek erre. A falu fölött azonnal szembeötlik egy újabb hegy, a László kúpja. Nem kell megerőltetni magunkat, hogy ki lehet a névadó. A hegy formája szabályos kúp, vagy ha nagyon akarom "piramis". Ez a piramis a lépcső az egész térség névadójához, a 756 méter magas Pilis hegyhez. Közvetlenül Pilisszántó határában emelkedik ez a két, egész biztosan, kiemelkedő fontosságú és szakralitású hely. Ugyanilyen távolságra található a jelenleg, a szentkereszti főkolostornak tartott romkert. Természetesen Pilisszentkereszten.
A krónikák arról tudósítanak, hogy a kolostort Özséb a Pilis hegy lábánál, a forrás és a hármas barlang Szomszédságában alapítja. Halála után (1272. január 20.) itt a Pálos főkolostorban temetik el február 20-án. Nos ez a Kő, egy nagyon régi sír közelében került elő, ahol, egy a nyáron végzett régészeti ásatások bizonyították, hogy bizony XIII. századi templom ill. kolostor maradványok rejlenek a föld alatt.
Ebből még természetesen nem állítható biztosan, hogy ez lenne a Szentkereszti főkolostor, de a korábban Szántótól eltagadott - de még a múlt században is látható - pálos kolostor létezett és romjaiban létezik ma is. És nézzünk újra a képre. Egy keresztet látunk rajta, olyat, amilyet eddig még sehol. Ez ugyanis egy töviskereszt. Lehet, hogy az én műveltségem szegényes, de én eddig inkább csak töviskoronáról hallottam. Nem hagyományos keresztábrázolás. Ilyen keresztre nem lehet felfeszíteni egy embert! Ez valami mást jelent!
És a tövisek végén megjelenő kis szarvacskák (kos vagy bika)? Vagy esetleg növényi hajtások, indák? Népdalunk jut eszembe: "nem láttam szebb termőfát, mint a Jézus keresztfáját." Milyen Szentkeresztet tiszteltek a Pálosok? Milyen Szentkereszt volt Szent Margit legféltettebb ereklyéje? Ahogy felbukkant a földből ez az "égből pottyant" Kő, sokasodnak az új kérdések, újragondolkodásért kiáltanak az eddig elfogadottnak hitt tézisek.
Mi van akkor, ha Özséb látomásának van folytatása, és a mindent felperzselő tűz után van tovább? A tövises kereszt, ugyanis lehet a tűzben megégett ősi hagyományait hordozó nép.
A hajtások az "élettelen kóró" végén pedig a folytatás reményét jelzik. Az élet alapja pedig, akárcsak a kereszt alapja, az ember, akinek a fejéből, szellemiségéből újjá tud születni. Az alak pedig mintha csak egy barlangban állna és ebből nő ki maga kereszt. (Tudom, hogy ennek az ábrázolásnak megvan a bibliai értelmezési lehetősége is, de csak ezt belelátni nagyon szegényes látásmódot jelentene.) Ez csak az egyik olvasata volt a képnek. Ennél sokkal-sokkal többet jelent.
Végezetül, ami végképp izgalmassá, és ha lehet még rejtélyesebbé teszi az Ügyet:
Említettem, hogy a két települést egy hegy választja el egymástól. Ezt a hegyet úgy hívják, hogy Magas-hegy! Igen van egy másik is. Mégpedig Dobogókő alatt, amiről már tudjuk a korábban megjelent Mágia urainak nyomai cikksorozatomból, hogy ez a Magas-hegy a Nimród-Orion csillagkép egyik övcsillagának is megfelel.
Évekkel ezelőtt már térképen a kettőt összekötöttem, keresve a kettősségeket a Pilisben. Most ez előkerült és kiderült a következő: Ha a két hegyet összekötő vonalat meghosszabbítjuk, miközben átvág a szentkereszti romkert területén is, Szántón pontosan azon a helyen halad át (régi temető), ahol a Követ megtalálták és a jelek szerint a kolostor
állt!!!
Két Magas-hegy, két kolostor, Dömösnél át a Dunán, pontosan a Szent Mihály hegy oldalában lévő Remete barlangba. És még fokozhatnám, de ez már így is elég hihetetlen.
Csak remélhetjük, hogy a Kő és a hozzá kapcsolódó feladatok és rejtélyek megengedik a felfedésüket, mindannyiunk üdvösségére.

Írta: Aradi Lajos
(megjelent 2001-ben, Táltos Ménhír)

Read 2942 times Last modified on July 30 2014

Leave a comment

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.

Read 7579 times 1
Pilis - Dobogókő
A Pilisben található Dobogókő, mint oly sok más megnevezés, nevében archaikus tudást őriz, melynek mondásban rögzült, elhomályosult változata máig él…
Read 6089 times 0
A komondor származásának rejtélye
A legutóbbi időkig a komondor szót francia hangzásúnak vélvén, úgy értelmezték, hogy az parancsolót jelent. (Eszembe jutnak a Szeged-alsóvárosi emberek,…
Read 6051 times 1
A Szent Korona ereje
A Magyar Szent Koronáról nagyon sok információt lehet olvasni, nem túlzok, ha azt írom, hogy napokig lehetne beszélni Róla és…
Read 5719 times 5
Székely Miatyánk
Miatyánk, ki a mennyekben vagy, kitõl jön élet és halál, Hívó szavunk tehozzád szárnyal és vigaszra csak ott talál. Nagyobbak…
Read 5551 times 0
Asztali áldás
Régen a magyar házakban elmaradhatatlan volt evés előtt és után az asztali áldás. Az étel táplálja a testet, így egyáltalán…
Read 5306 times 0
Kunhalmok
Az alföldnek ezekről a sajátos tájképi elemeiről, különleges földépítményeiről Illyés Gyula így ír: "Ti vagytok a mi katedrálisaink". Az egykor…
Read 5211 times 0
Mária-ima
Liturgiatörténeti jelentõsége is van az "Ave sanctissima" Mária-imának (antifona), mely az egész egyházban 1476-ban bevezetett Szeplõtelen Fogantatás ünnepi liturgiájának része.…
Read 5186 times 0
Az állatok szimbolikája
" Az állatok megmutatják számunkra azokat a bennünk rejlö lehetöségeket, amelyeket mi magunk is kiteljesíthetünk. Ám ahhoz, hogy tanulhassunk tölük,…
Read 5178 times 1
A szakrális trónörökös
A szakrális fejedelem Idézetek Kocsis Istvántól, aki a szakralitás legnagyobb szakértője: A szakrális fejedelem képes kilépni az időből és legyőzi…
Read 4740 times 3
Atilla, a hun király és a Camelot-i Arthur király
Kevés olyan sok színben bemutatott egyéniség tűnik fel a történelemkönyvek lapjain, mint Atilla, a hun király. Személyiségének varázsa olyan erőt…