Olvasva: 4251 0

Ki volt Mária Magdolna?

A csütörtöktől már nálunk is látható A Da Vinci Kód címû mozifilm, valamint Dan Brownnak a film alapjául szolgáló regénye egy kétezer éves titokról igyekszik lerántani a leplet, amelyet állítólag…
Olvasva: 4588 0

Atlantisz

Bármily furcsa, e titokzatos földrészrõl leírás maradt ránk Platónnak köszönhetõen, aki Szolóntól és a papoktól hallott Atlantiszról. Egy réges-régi háborút elbeszélve ismerhetjük meg a szigetet. 9000 évvel korábban háború tört…
Olvasva: 5585 4
Farkasemberek
Olvasva: 6995 3
Shambala
Olvasva: 2634 0
Uluru
Olvasva: 2335 0
Ki volt Merlin?
Olvasva: 4377 0

Az anyag érzékel, érez, örül, szenved, gondolkozik

René Oth és mások nyomán a következőkben azt óhajtjuk bizonyítani, hogy az anyag, méghozzá az úgynevezett elemi, szervetlen anyag is érzékel, érez, örül, szenved, gondolkozik, hogy az „anyag" és a…
Olvasva: 4969 1

Beavatás és megvilágosodás

A beavatás a szellemi út egyik kulcsfogalma. Azt tapasztalom, hogy mind az ezoterikus irodalomban, mind az emberek körében, akikkel elõadásokon találkozom, nagyon sok félreértés és tévedés van ezzel a fogalommal…
Olvasva: 3439 0

Pünkösd

A húsvét utáni ötvenedik napon,  vasárnap ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását, azaz pünkösd napját. A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból…

A hang varázsa

Sunday, 24 February 2008 19:30

Gregor JózsefVannak emberek - mindenki tapasztalhatta már életében -, akiknek hangjában különös varázs cseng, mely mindenkit egy csapásra meghódít. Kétségtelen, hogy a hang kellemes csengése bizonyos fokig születési adottság.

A jóga azonban azt tartja, hogy kellõ gyakorlottal még a természettõl fogva szinteken hangot is kellemes csengésûvé lehet tenni. Erre Nyugaton is elég példa akadt; gondoljunk csak Demosthenes közmondássá vált esetére. Mindenkinek szép és szuggesztív hangja lehet, ha világosan és értelmesen beszél, s - ami a legfontosabb - csak ritkán csap át magas hangba! Sohase beszéljünk magas hangon, torok- vagy orrhangon. Keleti megfigyelések szerint három hangon beszélnek általában az emberek. Torok-, fej- és mellhangon: nagyon sok hadaró, kapkodó ember beszél így; különösen a nõk. A "legantiszuggesztívebb" hang, ezek közül a torokhang. Az ilyenek sohasem tarthatnak sikerre számot az életben. Fejhangon beszél az emberek hetven százaléka. Ezalatt nem az általános nyugati értelemben vett, énekléssel kapcsolatos "fejhangot" kell értenünk, hanem minden olyan elsõ hallásra természetesnek nevezhetõ hangmodulációt, amelyet majdnem minden ember használ, aki nem törõdik a hangjával. A beszéd ilyenkor a szájból, a fejbõl jön csak, nincs semmi mélyebb rezonanciája.

A szuggesztív hang a mell-hang, mely mély színezetû, kellemes csengéssel rezonál beszéd közben a mellkasunkban. A mély határozott csengésû hang természetesen nem azt jelenti, hogy kiabáljunk; a kiabáló, rikácsoló, hol fel-, hol lecsapó beszédmodor nemcsak ellenszenves, hanem kifejezetten "deszuggeráló" hatású is. A szuggesztív hang tehát a normálisnál egy fokkal mélyebb. Aki ilyen hangon beszél, az megragadja figyelmünket, érdeklõdést kelt. A mély, dallamos hang az erõs jellem, bátor lelkület és határozottság jele, mely önkéntelen tiszteletet, bizalmat és áhítatot ébreszt. Hangunknak, ha magas, középmagas vagy közép színezetû, mélyebb modulációjú hangra való átképzése a jóga misztika szerint jellemünkre is hatással van. A hang mélyebb modulációjú átképzése, elmélyítése egyáltalán nem nehéz feladat. Abból áll csupán, hogy naponta szándékosan mélyebb hangon beszéljünk, mint ahogy megszoktuk. Akinek színtelen és merev a hangja, az olvasson fennhangon - mélyebb színezettel - költeményeket, drámai színmûveket, s igyekezzék a szavakban kifejezett érzést hangszínezetével is kifejezni.

Ha eleinte kissé nehezünkre esik is a mélyebb tónusú beszéd, ne törõdjünk vele, ez hamar elmúlik; csak attól óvakodjunk, hogy megerõltessük hangszalagjainkat. Mihelyt tehát elfáradunk vagy nem cseng tisztán a hangunk, azonnal hagyjuk abba a gyakorlást. A "rábeszélés, meggyõzés mély hangján" beszéljünk ezentúl mindig az emberekkel. Az átmenetet, nehogy környezetünknek feltûnjék, könnyen "meg lehet játszani". Mondjuk azt, hogy meghûltünk és azért ilyen mély a hangunk. Mindig tisztán ejtsük ki a szavakat, határozottan beszéljünk, és sohase remegjen a hangunk, mert ez az idegesség jele, és minden szuggesztiót egy csapásra megszüntet.

Ha emeletet kell járnunk, mielõtt valamilyen fontos tárgyalásra érkezünk, pihenjünk, mielõtt belépünk, és vegyünk mély lélegzetet, nehogy kifulladva érkezzünk meg, és így nagy gyakorlattal megszerzett nyugodt, szuggesztív hanghordozásunk szenvedjen csorbát. A beszéd mindig idegenenergiánk fogyasztását jelenti. Ezt szem elõtt tartva, ne beszéljünk soha haszontalanul, fontoljuk meg minden szavunkat, és rövid, határozott mondatokban, nyugodt, egyformán mély tónusú meggyõzõ hangon szóljunk. Ha hangunk és szemünk kifejezése harmonikus, nyugodt, átható és határozott, ha mindkettõ meggyõzõdésünk erejét sugározza, egyéniségünk szuggesztív ereje megsokszorozódik. Az õsi közmondások õrzik meg leginkább egy nép származását. A Keletrõl jött magyarság nyelvében van egy mondás, mely bámulatos pontossággal fejezi ki a keleti jógi-tekintet egész titkát. "Jól a szeme közé nézett..." mondja a magyar, s ezzel öntudatlanul is egy õsi indiai igazságot fejez ki. A szem és a hang a szuggesztió leghatásosabb eszköze. Hogy is mondta a kapernaumi százados a Mesternek, amikor az átható tekintetét ráemelte? "Csak egy szóval mondjad és meggyógyul az én szolgám!"

Forrás: Balog Gyula Bogumil, A természetgyógyítás mágiája, Szuggesztiós gyógyítás

Published in Ezotéria

A jógáról

Tuesday, 30 November 1999 01:00
sivaEgy hindu legenda szerint Siva, a megújulás istene 8.400.000 emberi testtartásból kiválasztott 200 hasznos pozitúrát. E testtartások tudománya évezredekig szerzetesi közösségek, kolostorok féltve õrzött titka maradt. Késõbb azonban világszerte elterjedt, mindazonáltal még ma is mintha valamiféle titokzatosság lengené körül.

Ennek a 200 hasznos testtartásnak, testhelyzetnek - azaz a jóga gyakorlatainak - számos csodaszerû eredményt tulajdonítanak: egészségmegõrzõ, testfejlesztõ, tudatformáló hatásában bíznak Keleten és Nyugaton egyaránt. De mibõl is áll a jóga tana tulajdonképpen? Erre a kérdésre keressük a választ a következõkben.

 

A jóga a hindu, a tibeti és a kínai bölcsek, szerzetesek, mesterek titokzatos - misztikus elemekkel is gazdagon átszõtt - tudománya, amelynek az évezredek során sokféle rendszere, iskolája alakult ki. E rendszerek lényegében három csoportra oszthatók:

hatha jóga (egészség-jóga: az egészség megõrzésére, az erõnlét javítására kidolgozott jóga, amely a magasabb szintû jógarendszerek küszöbéül is szolgál);

lája jóga (az öntudat és az akaraterõ jógája, a feloldódás útja);

rádzsa jóga (a legmagasabb fokú jóga, "a ragyogás állapota").

Ebbe a három csoportba megközelítõleg 10-15 jógaiskola, jógarendszer tartozik, amelyek bizonyos fokig összefüggnek egymással. Egy részük a mai ember számára nehezen követhetõ, más részük azonban felbecsülhetetlen értékû, évezredes lélektani valamint az emberi testtel kapcsolatos tudásanyagot, tapasztalatot õrzött meg az utókor számára.

Maga a jóga szó - mint a szanszkrit nyelv szavai általában - többféleképpen is értelmezhetõ. Egyes feltevések szerint a jug (iga) szóból származik, és lényegében a testi indulatok igába hajtására utal. Mások a gondolkodás tudatos irányításaként értelmezik a jógát, megint mások pedig a tökéletessel, a jóval, az egészségessel való egyesülésként, vagy a boldogságban való elmerülésként.

Valójában a kifejezés teljes jelentése mindezek egyesítésébõl adódik ki. És így lesz a jóga az az átfogó egészségmegõrzõ gyakorlatrendszer, amely a test izmainak, a légzés technikájának, a tudat mûködésének szabályozását birtokunkba adva segít kialakítani test és lélek harmonikus egységét.

A következõkben a hatha jóga alapvetõ elemeinek ismertetésével - a figyelemkoncentráció, az ellazulás, a légzõgyakorlatok valamint a statikus gyakorlatok leírásával - folytatjuk; majd pedig a jóga mindennapi alkalmazásának, gyakorlásának lehetõségeit mutatjuk be.
Published in Jógagyakorlatok

Elsõ lépések a jóga útján

Thursday, 22 March 2007 23:58
pradA jógagyakorlatok megfelelő hatása, sikere szempontjából nem egyszerűen csak nagy jelentőséggel rendelkezik a figyelemkoncentráció, hanem éppen hogy elengedhetetlenül szükséges is. Ha ugyanis a jóga gyakorlatainak elsajátítása, illetve végrehajtása közben hagynánk gondolatainkat szabadon csapongani, egyáltalán semmilyen eredményt, kedvező élettani hatást nem érhetnénk el végül. A jóga gyakorlat-rendszerének éppen az az egyik lényegi eleme, hogy test és tudat között alakít ki irányítottabb kapcsolatot, ami viszont lehetetlen volna magasabb fokú koncentráltság nélkül.

 

Másrészről viszont először talán azt hihetnénk, hogy erősen összpontosítani figyelmünket, azaz adott tárgyra koncentrálni nem is olyan nehéz feladat. Azonban csak az, aki már próbálta, tudja, mennyire nem könnyű huzamosabb időn keresztül szigorúan egy meghatározott dologra összpontosítani, s közben semmi másra nem gondolni. Erre általában előzetes gyakorlás nélkül nem is vagyunk kezdetben képesek: képtelenek vagyunk fegyelmezni tudatunkat, gondolataink szabálytalan folyamát; a gyakorlatlant akár a legkisebb neszek is megzavarhatják, a legapróbb külső hatások is eltéríthetik figyelmét.
Idővel ugyanakkor meglehetősen nagy jártasságot szerezhetünk figyelmünk adott tárgyra való koncentrálásában. Ehhez azonban a jóga tudatállapotokról alkotott néhány alapvető tanításával szintén tisztában kell lennünk.
A jóga mint gondolatrendszer ugyanis igen szemléletes elképzelésekkel rendelkezik az emberi tudat, elme (szanszkritül: csitta) különböző állapotait illetően: lényegében különböző fokozatokat különít el, amelyek az elme működése során merülnek fel, és amelyek lépcsőzetesen közelítenek egy magasabb rendű, abszolút-koncentrált állapot felé. Az egyes fokozatokat tehát alapjában a figyelem összpontosíthatóságának, illetve összpontosítottságának eltérő mértékei adják meg. Tulajdonképpen a jóga gyakorlásához is ezeken kell végighaladnunk, így az alábbiakban e tudatállapotokat tekintjük át röviden.

Ksipta - a szétszórtság állapota
A tudatnak ezt a legáltalánosabb állapotát mindenki önmagán is megfigyelheti. Ez az az állapot, amikor gondolataink rendetlenül, fegyelmezetlenül torlódnak, kavarognak a fejünkben. Ilyenkor a legkülönbözőbb külső ingerek villanhatnak át tudatunkon, azonban ezek egyikére sem figyelünk fel igazán intenzíven, pillanatról pillanatra változnak bennünk a hatások, benyomások és az ezekből születő hírtelen szándékok. Ilyen állapotban lehetünk például egy minden különösebb cél nélkül tett utcai sétánk alkalmával, amikor csak úgy belevetjük magunkat a városi forgatagba, amely lehet igen ingergazdag, ám figyelmünk mégsem koncentrálódik semmi meghatározottra.
Az elmének ez az állapota, amelynek kavargó zűrzavarában semmi sem tudatosodik hosszabb időre, az indiai hasonlat szerint olyan, mint a háborgó víz felszíne, a zavaros víztükör, amelyen még nem jelenhet meg tisztán a Hold képmása.

Viksipta - a szétszórtság megszakítása
Ha azonban figyelmünket egy bizonyos dolog erősebben felkelti, vagy ha egy ideig tudatosan valamilyen probléma megoldására, tervre, elképzelésre (vagy éppen egy jógagyakorlat végrehajtására) koncentrálunk, abban a pillanatban az elme egy magasabb állapotába léptünk: az általános szórakozottságot, szétszórtságot rövid ideig valamilyen koncentráció váltja fel. Ilyen helyzet állhat elő például, amikor valamilyen feladatot ténylegesen is odafigyelve végzünk el, és az eredményesség érdekében valóban hosszabb-rövidebb ideig egy meghatározott elemre összpontosítunk.
Az indiai gondolkodás ezt ahhoz hasonlítja, amikor a víztükör már valamelyest kisimult, ám a rajta megjelenő tükörkép még nem egészen szabályos.

Ékagra - az "egyhegyűség" állapota
Az előbbi két tudatállapottal szemben - amelyek lényegében egy átlagos, normális tudatműködésű ember éber állapotában mindenkor váltakoznak - az "egyhegyűség" állapotával már nem találkozhatunk bárkinél, bármikor. Erről az erős koncentrációt jelentő helyzetről csupán azután beszélhetünk, hogy valamilyen probléma figyelmünket lényegesen hosszabb időre, tartósan is lekötötte, és ennek folyamányaként mintegy megszállottan összpontosítunk az adott dologra, miközben elménk működését semmilyen külső vagy belső inger nem zavarja meg e szoros koncentrációban. A jógában alapvetően erre a tartós figyelemösszpontosításra lesz szükségünk.
Az indiai hasonlat szerint az elmének ez az állapota olyan, mint a tükörsima vízfelszín, amelyen végre egészen tisztán, torzítatlanul jelenik meg a Hold pontos képmása.

Niruddha - a "leküzdöttség" állapota
Az egyhegyűségnek létezhet egy még huzamosabbá és rendkívül élessé fokozott változata, amelyben minden külvilági inger tartósan megszűnik, - egyfajta teljes és tökéletes befelé fordultság alakul ki, és amely nem egészen normális elmeállapotra a jógik a legmagasabb rendűként tekintettek. Ennek azonban csak a tradíció felőli megközelítésben van szerepe, a jóga nyugati alkalmazásában viszont nem tekintik elérendő célnak.

A fentiekben felsorolt elmeállapotokon kívül még számos továbbit is megkülönböztetnek a jógában. Az egyes fokozatok újabb fokozatokra tagolódhatnak; újabb és újabb tudatállapotok rendelődnek a szellemi elmélyülés különféle stádiumaihoz, és más egyéb helyzetekhez (alvás, hipnózis, stb.) szintén.

A figyelemkoncentráció begyakorlása lényegében azon a tényen alapszik, hogy alapvetően minden egészséges ember képes valamilyen mértékben figyelme rövid ideig tartó összpontosítására, csupán ezen időtartam kitolására kell erőfeszítéseket tennünk.

Figyelemösszpontosító képességünk tehát koncentrációs gyakorlatok rendszeres végzésével tökéletesíthető. Ezek lényege a figyelem valamely pontra történő erőteljes irányítása, koncentrálása. Ilyenkor összpontosíthatjuk figyelmünket egy tárgy alakjára, színére, de koncentrációnk irányulhat akár egy hangra, hangszínre is. Elmélyedhetünk egy-egy részletben, majd koncentrálhatunk tárgyunk egészére; eközben pedig törekedjünk figyelmünket minél hosszabb ideig egy adott pontra irányozni!
A jógázáshoz alapvetően szükséges tudatállapotot - a korábban már röviden leírt ékagra állapotát - valójában csak lassú átmenet folyamán sajátítjuk majd el igazán, és ennek maximumát már ténylegesen csak a jóga rendszeres gyakorlása közben érjük el. Azonban addig is: a jóga első lépéseihez nélkülözhetetlen a koncentrációs képesség elemi szintű tudatosítása és begyakorlása, ami a továbbiakban is alapjaiban befolyásolja a jógagyakorlatok hatékonyságát.
Published in Jógagyakorlatok

Ellazulás, önlazítás a jógában

Wednesday, 21 March 2007 23:50
shavasanaA savászana kifejezés megközelítõleg annyit jelent: "a halott testhelyzete". És ez az elnevezés jól össze is foglalja a jóga ezen egyik alapvetõ gyakorlatának lényegét. Végrehajtása közben ugyanis a jógázó a külsõ szemlélõ számára halotthoz válik hasonlóvá. Ha az illetõ végtagjait felemelik majd elengedik, azok éppen úgy esnek vissza, mintha élettelenek volnának. Emellett a gyakorlatot végzõ személy bizonyos mértékig érzéketlenné válik a külvilág ingereivel szemben is.
Valójában persze a savászanának semmi köze sincs a halálhoz: ez az állapot sokkal inkább hasonlít a félig alvó állapotához, amikor a test már némileg elzsibbad, ellazul, az agy azonban még valamelyest éberebben mûködik, valamire összpontosítja gondolatfolyamatait.
Published in Jógagyakorlatok

A jógalégzés alapjai

Tuesday, 20 March 2007 23:39
yoga4A jóga légzõgyakorlatainak végrehajtásához lényegében ugyanazok az alapvetõ feltételek szükségesek, amelyek általában a jóga többi gyakorlatcsoportjához is. Értelemszerûen igen fontos, hogy a légzõgyakorlatokat friss, tiszta, jó levegõjû helyen végezzük. Lehetõség szerint a szabadban - erdõben, kertben - kezdjünk neki a gyakorlatoknak, de természetesen szobában, zárt helyiségben is megteremthetõk egy kiadós szellõztetéssel (10 percnyi kereszthuzat) a kellõ feltételek. Szintén lényeges feltétel még a csend, a kellemes hõmérséklet valamint a félhomály is - ezek nagyban hozzájárulhatnak a légzõgyakorlatok elsajátításához szükséges ellazulás és figyelemkoncentráció kialakításához, és ezzel a hatékonyabb gyakorláshoz.
Published in Légzéstechnikák

asanaAmíg hagyományosan megszokott tornagyakorlataink alapvetõen mozgásfázisok gyors ismételgetésén alapulnak, azaz dinamikusak, a jóga õsi rendszerében szereplõ gyakorlatok - az ászanák - inkább statikus jellegûek: kevésbé mozgásokra épülnek, mint inkább egyes testtartások, pózok alkalmazására.
 
Published in Jógagyakorlatok

Negyedik tanítás

Thursday, 01 February 2007 19:40

Hódolat Sivának, a mesternek, aki maga a náda, a bindu és a kalá.(92) Ki állandóan neki szentelõdik, eljut az õ tiszta lakhelyére. || 1 || Most pedig elmondom a szamádhihoz vezetõ legtökéletesebb utat, mely legyõzi a halált, könnyen elsajátítható és a brahman-boldogság (93) legfõbb létrehozója. || 2 ||

Published in Jógagyakorlatok

Harmadik tanítás

Saturday, 03 February 2007 19:13

Ahogy a sziklákkal és erdõkkel borított földeknek a kígyókirály az alapzata,(46) éppúgy az összes jóga-tantra alapja a Kundaliní-kígyó. || 1 || Miután a mester kegyébõl felébred az alvó Kundaliní, az összes lótuszt (47) és csomót átfúrja. || 2 ||  Akkor az üresség útja (48) a lélegzet királyi útjává válik, az elme nem kötõdik semmihez, és az elmúlás is kijátszható. || 3 ||  Szusumná (igen kegyes), súnjapadaví (üresség útja), brahmarandhra (brahma-üreg), mahápatha (nagy út), smasána (halottégetõ), sámbhaví (sambhu-i), és madhjamárga (középsõ út): ezek szinonimák. || 4 || Tehát minden erõnkkel végezzünk mudrá-gyakorlatokat, hogy fölébresszük a brahma-nyílás bejárata elõtt alvó istennõt.(49) || 5 ||

Published in Jógagyakorlatok

Második tanítás

Sunday, 04 February 2007 18:59

Ha az ászanákat már elsajátította az önmaga fölött uralkodó, megfelelõ és mértékletes táplálékot fogyasztó jógi, akkor a mester által tanított módon végezzen pránájáma-gyakorlatokat.(26) || 1 || Ha mozog a lélegzet, az elme is mozog, ha mozdulatlan, az elme is mozdulatlanná válik. Hogy a jógi szilárddá váljon, hajtsa a lélegzetet uralma alá. || 2 ||  Amíg a lélegzet a testben van, addig életnek hívják. A halál a lélegzet távozása, ezért a lélegzetet hajtsa uralma alá. || 3 || Ha a nádík szennyezõdésekkel telítettek, a levegõ semmiképpen sem haladhat középen.(27) Hogyan lehetséges így az unmaní-állapot, hogyan jöhet létre siker? || 4 || Amikor a nádík szennyezõdésekkel teli egész köre megtisztul, csupán akkor válik képessé a jógi a lélegzet összefogására. || 5 || Ezért végezzen rendszeresen pránájámát, szattvikus elmével,(28) hogy kitisztuljanak a szusumná-nádíban lévõ szennyezõdések. || 6 ||

Published in Jógagyakorlatok

Elsõ tanítás

Sunday, 04 February 2007 19:45

hatha_jogaHódolat a tiszteletreméltó Ádináthának,(1) aki a hatha-jóga tudományát tanította, mely, mint egy ragyogó lépcsõsor, a legmagasabb rádzsa-jógához(2) vezeti az arra törekvõket. || 1 ||

Meghajolván a tiszteletreméltó nátha-mester elõtt, Szvátmáráma jógi kifejti a hatha-jógát, kizárólag a rádzsa-jóga elérésének céljából. || 2 ||

Azok számára, akik a sokféle tan sötétjében tévelyegnek, és így nem ismerik a rádzsa-jógát, a kegyes Szvátmáráma elkészítette a hatha-jóga lámpását. || 3 ||  Matszjéndra, Góraksa és más mesterek birtokolják a hatha-jóga tudományát, s az õ kegyelmükbõl ismerte azt meg Szvátmáráma jógi is. || 4 ||

A tiszteletreméltó Ádinátha, Matszjéndra, Sábara, Ánandabhairava, Csaurangí, Mína, Góraksa, Virúpáksa, Bilésaja, || 5 || Manthána, Bhairava jógi, Sziddhi, Buddha, Kanthadi, Kórantaka, Szuránanda, Sziddhipáda, Csarpati, || 6 || Kánérí, Púdzsjapáda, Nitjanátha, Niranydzsana, Kapálí, Bindunátha, Kákacsandísvara, || 7 || Alláma, Prabhudéva, Ghódácsólí, Tintini, Bhánukí, Náradéva, Khanda és Kápálika: || 8 || mindezen hatalmas sziddhák(3) a hatha-jóga erejével megtörték az elmúlás hatalmát, s a világmindenségben élnek még ma is. || 9 ||

A hatha menedékhelye mindazoknak, akiket kínok gyötörnek, a hatha minden elkötelezett jóga-gyakorló számára olyan, mint a földet a hátán fenntartó teknõs.(4) || 10 ||  A hatha-jóga tudományát kiváltképp tartsa titokban  a beteljesülést áhító: titokban tartva hatékony lesz, de hatástalan marad, ha felfedik. || 11 ||

A hathát gyakorló magányosan, egy kis kunyhóban lakjon, amely körül egy dhanusz (5) távolságra nincs se szikla, se tûz, se víz. Jól kormányzott, törvénytisztelõ vidéken éljen, ahol könnyen szerezhet alamizsnát, s nem éri veszedelem. || 12 ||  A hathát gyakorló sziddhák a következõképpen írták le a jógi lakhelyét: Egy kis ajtaja van, nincs rajta semmiféle üreg, lyuk vagy nyílás, se nem túl magas, se nem túl alacsony vagy hosszú, tehéntrágyával alaposan felkent, makulátlanul tiszta, férgektõl mentes, mellette egy szentély, egy oltár és egy kút áll. Az egészet kerítés veszi körül. || 13 ||

Ilyen kunyhóban éljen, minden gondtól mentesen, csak a jógát gyakorolja, mégpedig a mester tanítása szerint. || 14 || Túlzott táplálkozás, erõlködés, fecsegés, fölös szabályokhoz való ragaszkodás, emberek társasága és állhatatlanság: eme hat dolog teszi tönkre a jógát. || 15 ||

Kitartás, elszántság, szilárdság, valós tudás, szilárd meggyõzõdés és az emberek társaságának kerülése: eme hat dolog által a jóga beteljesül. || 16 ||

Íme a fõbb és kisebb szabályok:
Nem-ártás, igazmondás, nem-lopás, önmegtartóztatás, türelem, eltökéltség, könyörületesség, õszinteség, mértékletes étkezés és tisztaság: ez a tíz fõbb szabály. || 17 ||

Vezeklés, megelégedettség, hit, adakozás, Isten tisztelete, tantételek meghallgatása, szerénység, odaadás, mantrák recitálása (6) és áldozatbemutatás: ez a tíz kisebb szabály, ahogyan azt a jóga tankönyveiben jártasak tanítják. || 18 ||

 

joga2
 
Íme az ászana (testtartás):

Tekintve, hogy az ászana a hatha elsõ része, elõször ezt magyarázom el.
Az ászana szilárddá, egészségessé tesz, s tagjaink könnyeddé válnak. || 19 ||

Elmagyarázok néhány ászanát, melyeket Vaszistha és más bölcsek, illetve Matszjéndra és más jógik is elismertek. || 20 ||

Helyezze a két lábfejét keresztben a két térdhajlatába.
Üljön egyenesen: ezt nevezik szvasztika-ászanának.
|| 21 ||

 
joga3

Helyezze a bal bokáját a jobb oldalra hátulra, s ugyanúgy a jobbot a bal oldalra: ezt gómukha (tehénfej)-ászanának hívják, mert egy tehén fejéhez hasonlatos. || 22 ||

 
joga4

 

Helyezze az egyik lábfejét a [másik] combhoz, majd a másik [lábszárra] a combját: ez a víra (hõs)-ászana.(7) || 23 ||

 
joga5
 

 

A végbélnyílást elfedve keresztezze a két bokáját: ezt a jógában jártasak kúrma (teknõs)-ászana néven ismerik. || 24 ||

 
joga6
Padma (lótusz)-ászanában (8) elhelyezkedve, dugja be kezeit a térdhajlatba, majd a földre támaszkodva emelkedjen fel: ez a kukkuta (kakas)-ászana. || 25 || 
 
joga7
 

 

Kukkuta-ászanában, kezeit a tarkóján szszekulcsolva feküdjön a hátára, mint egy teknõsbéka: ez az utána-kúrma (hanyatt fekvõ teknõs)-ászana. || 26 ||

 
joga8

Fogja meg a két nagylábujját, és húzza a fülei felé, mintha egy íjat feszítene meg: ezt nevezik dhanur (íj)-ászanának. || 27 ||

 
joga9

Tegye a jobb lábát a bal combtõ alá, majd a jobb térdéhez kívül odahelyezett bal lábfejét megragadva fordítsa el a törzsét: ezt az ászanát tanította a tiszteletreméltó Matszjéndranátha [ez a atszjéndra-ászana] || 28 ||

A Matszjéndra-pozíció növeli a gyomortüzet, számos súlyos betegség hatásos ellenszere.
Gyakorlása felébreszti a Kundalinít,(9) és rögzíti a csandrát.(10) || 29 ||

  Lábát a földön bot-szerûen kinyújtva fogja meg a két lábfejét, és érintse meg homlokával a térdét: ezt hívják pascsima-uttána (hátsó nyújtás)-ászanának. || 30 ||
joga11

A pascsima-uttána, a legkiválóbb ászana, hátulra [a szusumnába](11) viszi a levegõt. Növeli a gyomortüzet, karcsúsítja a hasat, egészségessé teszi az embert. || 31 || Támaszkodjon kezeivel a talajra, köldöktájon a könyökeire nehezedve. Egyenes tartással emelkedjen fel: ezt a pozíciót nevezik majúra (pávakakas)-ászanának. || 32 ||
A nemes majúra-ászana hamar eltávolítja az összes lép-, gyomor- és más betegségeket, megszünteti a testnedvek rendellenességeit. Aki sok rossz ételt evett, annak segíti az emésztését, növeli a gyomortüzet, s elpusztítja a halálos mérget is. || 33 ||

 joga12

Feküdjön hanyatt a földön, mint egy halott: ez a sava (holttest)-ászana.
A sava-ászana megszünteti a fáradtságot, és pihenteti az elmét. || 34 ||

 

 
joga13
 

Siva nyolcvannégy ászanát tanított.
Elmondom közülük a négy legalapvetõbbet. || 35 ||

Sziddha (tökéletes), padma (lótusz), szinha (oroszlán) és bhadra (áldásos): ez az a négy.
Ezek közül is legjobban a kellemes sziddha-ászanában idõzhet mindig. || 36 ||

Az egyik [bal] sarkát tegye a gáthoz, a másikat pedig helyezze a nemi szervhez.
Szorítsa az állát erõsen a mellkasára. Mozdulatlanul, megfékezett érzékekkel, rezdületlen tekintettel nézzen a két szemöldöke közé: ezt nevezik a megszabadulás kapuját megnyitó sziddha-ászanának. || 37 ||

 
joga14
 

 

Azonban mások véleménye szerint, a bal bokát a nemi szervhez kell helyezni, és arra rá a másikat - ez a sziddha-ászana. || 38 ||

Ezt mondják sziddha-ászanának, bár vannak, akik vadzsra (gyémánt)-ászanaként ismerik.
Egyesek mukta (megszabadult)-ászanának hívják, mások gupta (titkos)-ászanának nevezik. || 39 ||

 

 

 

Ahogyan a fõbb szabályok közül a mértékletes étkezést és a kisebb szabályok közül a nem-ártást,(12) az ászanák közül a sziddha-ászanát tartják legfõbbnek a sziddhák. || 40 ||

A nyolcvannégy testtartás közül állandóan csak a sziddhát gyakorolja. Ez tisztítja meg a hetvenkét ezer nádít.(13) || 41 ||

Ha egy jógi magába mélyed, mértékletesen étkezik, és tizenkét éven át a sziddha-ászanát gyakorolja, mindig eléri a beteljesülést. || 42 ||

Mi szükség a sok más testhelyzetre, ha tökéletes sziddha-ászanában ülve, a prána-levegõre (14) koncentrálva, és kévala-kumbhakát (15) végrehajtva könnyedén, önmagától létrejön az unmaní kalá (16) állapota? || 43 ||

Továbbá, ha egyedül a sziddha-ászana tökéletesen szilárd, akkor is könnyedén, önmagától létrejön a három bandha.(17)  || 44 ||

Nincs a sziddhához hasonlatos ászana, nincs a kévalánál kiválóbb kumbhaka, nincs a khécsaríval egyenlõ mudrá, nincs a nádához fogható laja.(18) || 45 ||

Íme a padma-ászana:

joga15 
 

 

Azonban mások véleménye szerint, a bal bokát a nemi szervhez kell helyezni, és arra rá a másikat - ez a sziddha-ászana. || 38 ||

Ezt mondják sziddha-ászanának, bár vannak, akik vadzsra (gyémánt)-ászanaként ismerik.
Egyesek mukta (megszabadult)-ászanának hívják, mások gupta (titkos)-ászanának nevezik. || 39 ||

 

 joga16

 

Helyezze két lábfejét gondosan a combjaira, talppal felfelé, és nyugtassa kezeit a combjain, tenyérrel felfelé. A tekintetét irányítsa az orra hegyére. Nyelvét a felsõ fogsor tövéhez téve, állát a mellkasra szorítva irányítsa lassan felfelé a levegõt. || 48 ||

Úgy tartják, hogy a padma-ászana minden betegséget elpusztít.
Noha igen nehéz végrehajtani, a bölcsek képesek elsajátítani e világban. || 49 ||

A kezeket összetéve, igen szilárd padma-ászanában ülve, az állat erõsen a mellkasra szorítva, az elmében arra (19) koncentrálva, az apána-levegõt folyamatosan felfelé eresztve, és a belélegzett levegõt lefelé nyomva, a sakti (20) révén az ember eléri a páratlan felébredettséget. || 50 ||

Az a padma-ászanában ülõ jógi, aki a nádíkon át belélegzett levegõt visszatartja, kétségtelenül megszabadul. || 51 ||

 

 joga17  

Íme a szinha-ászana:

Tegye bokáit a herezacskó alá, a gát mindkét oldalára: a bal bokát jobbra, a jobbot pedig balra. || 52 ||

A két kezét széttárt ujjakkal tegye a térdeire.
Kitátott szájjal, igen erõsen összpontosítva nézzen az orra hegyére. || 53 ||

Ez a szinha-ászana, melyet a legkiválóbb jógik magasztalnak.
Ez a legnagyszerûbb ászana egyesíti a három bandhát. || 54 ||

 joga18  

Íme a bhadra-ászana:

Tegye bokáit a herezacskó alá, a gát mindkét oldalára: a bal bokát balra, a jobb bokát pedig jobbra. || 55 ||

Lábait két kézzel szorosan összezárva maradjon teljesen mozdulatlan: ez a bhadra-ászana, minden betegség elpusztítója. A tökéletes jógik Góraksa-ászanának hívják. || 56 ||

 

Az ászanák és bandhák végzésében fáradhatatlan, kiváló jógi  a nádík megtisztítása végett végezzen mudrákat és más megtisztító gyakorlatokat.(21) || 57 ||

Ászanák, különféle kumbhakák, mudrá-gyakorlatok, majd a belsõ hangra való összpontosítás: ez a hatha-jógában a gyakorlás sorrendje. || 58 ||

Aki önmegtartóztató életet él, mértékletesen táplálkozik, lemondó és a jógának elkötelezett, az egy év múlva eléri a beteljesülést [sziddhává válik], semmi kétség. || 59 ||

Mértékletes étkezésnek azt nevezik, amikor az igen lágy és édes ételbõl egynegyedrészt meghagynak, és Sivának ajánlják fel. || 60 ||

A keserût, a savanyút, a csípõset, a sósat, a forrót, a zöldféléket, a fanyar zabkását, az olajosat, a szezám- és mustármagot, az alkoholt, a halat, a kecske- és más húsokat, az aludttejet, az írót, a bagolyborsót, a jujuba-gyümölcsöt,(22) az olajban sült pogácsát, a hingu-növényt (23) és a fokhagymát nem tartják megfelelõ ételnek. || 61 ||

Ne egyen újból felmelegített, fanyar, túl sós, ecetes, romlott vagy túl sok zöldséggel elkészített ételeket.
Kezdetben kerülje a tüzet, a nõket és az utazást. || 62 ||

Éppígy szól Góraksa intelme is:

Tartsa távol magától a rossz embereket, a tüzet, a nõket, tartózkodjon az utazástól, a hajnali fürdéstõl, a koplalástól, valamint a test egyéb sanyargatásától. || 63 ||

A búza, a rizs, az árpa, a hatvan napos rizs, a kiváló gabonamagvak, a tej, a ghí,(24) a cukor, a friss vaj, a finomított cukor, a méz,
a szárított gyömbér, a patóla25 és a többi négy zöldség, babfélék és az égi [esõ]víz: ezek a megfelelõ ételek a kiváló jóga-gyakorló számára. || 64 ||

A jógi egyen kedve szerint tápláló, édes, olajos,  tejtermékeket tartalmazó, a testnedveket tápláló, megfelelõ ételeket. || 65 ||

Legyen bár fiatal, öreg avagy aggastyán, beteg vagy gyenge, ha fáradhatatlanul gyakorolja a jógát, eléri a beteljesülést. || 66 ||

Aki eltökélten gyakorol - eredményt ér el. Hogyan is érne el eredményt, aki nem gyakorol?
Csupán tankönyvek olvasgatásával nem teljesedik be a jóga. || 67 ||

A beteljesülésrõl szóló történetek nem kiváltói magának a beteljesülésnek, a [vezeklõ]ruha viselése sem.
Csak a gyakorlás vezet sikerre, ez az igazság, semmi kétség. || 68 ||

A hatha-jóga gyakorlatai között az összes testtartás, a különbözõ kumbhakák

és más fenséges cselekedetek, a rádzsa-jóga gyümölcsének beértéig használatosak. || 69 ||

Published in Jógagyakorlatok

Page 1 of 2

Read 44083 times 96
Miért ér véget a Maya naptár 2012-ben?
A mayák ismerték a Fiastyúk csillagképpel való szoros kapcsolatot és naprendszerünknek a Fiastyúk központi napja, az Alcyone körüli keringési pályáját.…
Read 34997 times 279
A legtitokzatosabb könyvtár indiában található
"Voltam Indiában, a világ legtitokzatosabb könyvtárában! Saját szememmel láttam azokat az írásokkal telekarcolt ősrégi pálmaleveleket, amelyekről felolvasták a múltamat és…
Read 18892 times 7
Az atlantiszi gyűrű
Az atlantiszi gyűrű nemcsak titokzatos, de egyre szélesebb körben gyakorlati alkalmazást találó tárgy. Az eredeti gyűrűt egy francia egyiptológus, dAgrain…
Read 17538 times 8
A kristálykoponya titka
Megoldásra váró rejtélyek Az emberiség történetében rengeteg olyan felfedezés van, amelyre a tudomány mai állása szerint nincs elfogadható válasz. Ezek…
Read 16034 times 13
Szerelmi mágia
Az ártatlannak tűnő szerelmi varázslat, a megkötés sem annyira veszélytelen, mint ahogyan elsőre gondolnánk. A leggyakrabban két babát készítenek, ellátják…
Read 13527 times 7
Akasha
Az akasha szanszkrit eredetû szó, ragyogót jelent, de a "lényegre", illetve az "ûrre" is utal. Az akasha az ötödik elem,…
Read 12646 times 1
A gyertyaláng üzenete
Számos nép hiedelemvilágában a gyertya a lélek, a láng pedig az élet jelképe. S a néphit úgy tartja, hogyha valaki…
Read 12563 times 15
Hasonmás (Doppelgänger)
Minden emberi lényben él valami "emberellenes", amit a szótárak "kiegészítõként vagy hasonmásként" határoznak meg. Sok filozó­fus és költõ leírja személyes…
Read 12459 times 1
Az õz mint szimbólum
Az õz, mint szimbólum nem igazán gyakori sem álmainkban, sem pedig a valós életben. Messze nem olyan, mint például egy…
Read 12250 times 8
A harmadik szem
A harmadik szem az energiatest szerves része - minden ember szellemlényi felépítéséhez hozzátartozik- a homlok közepén helyezkedik el. Ez egy…

Read 12923 times 6
Égben köttetett párkapcsolatok.
Mitõl erõs egy karmikus kötelék? Hogyan szakítsunk? A párkapcsolatok nem képeznek megbonthatatlan karmikus köteléket, hiszen ezek nem olyan égben megkötött…
Read 8789 times 1
Karmikus kapcsolatok
Földi életünkben minden egyes találkozás karmikus törvényszerûség, azaz nincsenek véletlenek a találkozásainkban sem. Nem mindegy azonban, hogy egy utcán mellettünk…
Read 7291 times 0
Férfi - Nõ
Hogy ki az okosabb? Ez olyan kérdés, mintha azt kérdeznénk, hogy melyik víz a jobb, a hideg vagy a meleg?…
Read 6735 times 8
Kilátástalanság, céltalanság
A kilátástalanság/céltalanság a – jövõvel kapcsolatos – elvárásaink megnyilvánulásának legintenzívebb változata. Egyfajta csendes skizofrén helyzet, mert nincs konkrét cél, amely…
Read 6419 times 5
Érzelemmentesség
Érzelemmentesség Az, hogy az érzelemmentesség nem kezelendõ negatív tulajdonságként, bizonyára sokaknak meglepõ. Valószínûleg azért, mert az érzelmek alatt többnyire pozitív…
Read 6135 times 0
Megcsalás
Read 5127 times 1
Cunami
2004. december 26-án Délkelet-Ázsiában hatalmas szőkőár pusztított, meghaladva szinte minden korábbról emlékezetes mértéket. Az eseményt kiváltó okként a tudósok azt…

Read 12459 times 1
Az õz mint szimbólum
Az õz, mint szimbólum nem igazán gyakori sem álmainkban, sem pedig a valós életben. Messze nem olyan, mint például egy…
Read 7947 times 0
Álmaink és a telepátia
Vajon ki ne tapasztalta volna, hogy - mondjuk - mosogatás vagy a reggeli öltözködés közben egyszer csak valami az agyába…
Read 6434 times 0
Macska az álomban
Álmaink üzenetének megfejtése hasonlatos a szimbólumok és jelek értelmezéséhez. A szimbolikus nyelvek érdekessége, hogy több fordításuk is van, és ezek…
Read 6287 times 1
Tudatos álmodás
A tudatos álmodás olyan állapot, amikor éber tudattal vagyunk jelen az álmodásban, viszont Énünk nem kapcsolódik szorosan az alsóbb testekkel.…
Read 6140 times 1
Kutya az álomban
Visszatérõ álmaink, illetve egy adott idõszakra jellemzõ álmok azért érdekesek, mert tudatalattink fontos - segítõ szándékú - üzenetét hordozzák. A…
Read 6054 times 0
Az álmok
         Az értelmünk különbséget tesz az álom és az ébrenlét valóságossága között. Tesszük ezt annak ellenére, hogy az álomban…
Read 5502 times 1
Repülni
Egy visszatérõ álomról van szó, amely rendszertelenül jelentkezik van hogy havonta többször aztán egy évig semmi. Álmomban repülök mindenféle segédeszköz…
Read 4293 times 0
Azok a furcsa álombéli randik
Találkozik egy nő és egy férfi. Ez a találkozás felkelti egymás iránt az érdeklődésüket. De mivel mindketten a földi sík…
Read 4293 times 0
Álmodni elhunyt emberekkel
Minden álom, ami elhunyt emberekkel kapcsolatos, karmikus feladatokra emlékeztet. Az, hogy a vécében voltál, arról szól, hogy ideje lenne ezektõl…
Read 4053 times 0
Színek és jósálmok
Egy római egyetem pszichológia tanszékének a professzora több ezer álom elemzéséből azt a következtetést vonta le, hogy egyes álomtípusok uralkodó…
A bolgár gyógyítók gyakorlata
A légzõ torna lényege az, hogy a belézett levegõ közremûködésével a szervezet Isteni energiával (pránával) töltõdik fel, kiszorítva vagy megsemmisítve a betegség energiáját.  A gyakorlat végrehajtandó a lábsarkakon ülve a gerinc és a fej egyvonalban van.  A levegõt az orron át kell belélegezni, lassan…
Kezdõ asztrálutazók 5 tipikus hibája
Ha már hosszú ideje próbálkozol asztrálprojekcióval, és még mindig nem sikerült megtapasztalnod, akkor nem árt elgondolkodni azon, hogy vajon nem követsz-e el valahol alapvetõ hibákat. Itt most felsorolom az általam legjellemzõbbnek vélt hibákat, amiket a kezdõ asztrálutazók el szoktak követni. Ezek, ha megakadályozni nem…
Belső önvédelem
Ha úgy érzi, pszichikai támadás alatt áll, vagy el akarják pusztítani mentális energiáját azáltal, hogy a félelem, a szorongás és a gyámoltalanság magvait plántálják Önbe, azonnal fel kell vennie a kapcsolatot legbelső énjével. Azt tanácsolom, álljon egyenesen, úgy, hogy a tekintete támadója feje fölé…
KSEPANA-MUDRA
(A kiöntés és az elengedés mozdulata) Két mutatóujjunkat egyenesen egymáshoz támasztjuk, a többi ujjunkat összekulcsoljuk, az ujjhegyek a kézháton nyugszanak. Hüvelykujjaink keresztezik egymást. Kezeink között van egy kis rés. Ülés közben a mutatóujjak a padló felé, fekvés közben a lábak felé mutatnak. Mindkét kezünk…
A kéz érzékenységének fejlesztése
A pránával való gyógyításnak három alapvetõ fázisa van: 1. vizsgálat,2. megtisztítás,3. energizálás. Ezt a három lépést végezhetjük el a fizikai, a második, a harmadik és a negyedik testen is, hogy csökkentsük a fájdalmat és legyõzzük a betegséget; a pránagyógyításban nincs merev rendszer, amelybe mindenkit…
Az aura érzékelése
Ennek a gyakorlatnak a célja az, hogy elõször lássuk az aurát és/vagy gyakoroljuk ezt a képességet. Fontos a megfelelõ körülmények megteremtése, mert így nemcsak az aurát látod jobban, de egyfajta önbizalomra is szert teszel a látottakból. 1. Ültesd le az alanyt egy nagyon finoman…
Tiszta színek jelentése az aurában
A lila: spirituális gondolatokra utal, sosem erõs pont az Aurában. Mindössze átmeneti "felhõk" vagy "lángok" formájában jelenik meg. A kék: kiegyensúlyozott létezés, helytállás, nyugodt idegrendszer, vagy energia küldése. Ha egy embernek ez a szín dominál az Aurájában, az illetõ nyugodt, kiegyensúlyozott, arra is késznek…
Szemforgatás
Ezen gyakorlat jelentõsen megnöveli a vizualizációs képességet. Önállóan is alkalmazható. vizualizációt igénylõ meditációk elõtt. 1. Üljünk kényelmesen. egyenes háttal, miközben állunk kissé elõre hajlik, kezünk az ölünkben, vállak ellazulnak. 2. Csukott szemmel nézzünk lefelé. Lélegezzünk be lassan. miközben szemünket balra indítva fölfelé forgatjuk. A…

KÖNYVAJÁNLÓ