A tojás ereje

Wednesday, 13 February 2008 08:05

energyeggAz oroszok nagy becsben tartják a tojást, melynek a hagyományos gyógyításban mindig mágikus erõt tulajdonítottak. Csaknem minden orosz háztartásban tartanak fából faragott vagy hímes tojást, talizmánként. A tojás az új életet, a fejlõdést és a gyarapodást jelenti. Amint a tisztaság állapotát is: belsejében rejtezik az isteni erõ csírája. A tojás ezenkívül a fogantatás és az élet kezdetének a jelképe.

Szimbolikus jelentõsége mellett a tojás a szellemi és pszichikus negativitás elnyelésének egyik leghatásosabb eszköze. A tojás körüli energia mezõ rendkívül erõs, mivel maga az életenergia összpontosul a belsejében. Ez, a növekedés energiájával egyesülve, hihetetlen erejû, fényes frekvencián rezeg a tojás körül, és eloszlatja a negatív energiát. Gyakran elõfordult, hogy a sarkokba állított négy tojással tisztították meg a házat. Hittek benne, hogy elnyeli a káros energiát. Hét napig maradtak a helyükön a tojások, ezután úgy, ahogy voltak, kidobták õket. A tojás azonban csak abban a környezetben hat, ahová helyezik, a lakásban használt más anyagokkal (só, tömjén, gyertya) ellentétben, melyek jóval tágabb területrõl gyûjtik össze az ártó energiát. A tojás a pontosan körülhatárolt, kis területek tisztítására kiválóan alkalmas.

Published in Természetgyógyászat

A varázskör

Friday, 25 January 2008 09:26
urorobosBármilyen kör, amit meghúzunk, egyszerre lehet (mágikus) védelem, tér-idõ szimbó­lum, és határvonal is a való és a természetfeletti világ között. A kör magában is véde­lem a gonoszok ellen, s ilyen a földre rajzolt vetülete a minket övezõ védõmezõnek, az aurának is. Ezt a természetes védmûvet használja és erõsíti fel a mágus akkor, amikor nem is egy, de három vonallal meghúzza varázskörét. A varózskör így valójóban az em­beri hatókört, az aurát jelöli ki, azt a teret, amelyben az ember biztonságban érezheti magát. A mágikus kör hiedelmének gyakorlati alapja az, hogy a tapasztalatok szerint a kör egyébként is a védekezésnek, a védhetõségnek a leginkább magától értetõdõ for­mája.

 

A kör a tér és az idõ különleges kapcsolatára is utal, jelzi az ismétlõdést, a folyamatosságot, az örökkévalóságot, a tökéletességet, a végtelent, a semmit. Az önmagába visszaté­rõ vonal (ahogyan az uroboros, a saját farkába harapó kígyó) egyben a zártság és a védett­ség, valamint a tér és az idõ egységének jelölése is. A körrel tehát a mágikus mûveletet végzõ személy mintegy kiemeli magát a fizikai tér szokványos világából, és ugyanakkor a lineáris idõfolyamból is. Mindez szimbolikusan jelzi azt a transzszerû állapotot, melyben más idõ- és térfogalmakkal dolgozunk, hiszen ilyenkor egy megváltozott, módosult tudatállapot­ban vagyunk, amelyben felbomlanak az idõ és a tér korlátai, "felhasad az idõ kárpitja", az em­ber szabadon át járhat a múlt, a jelen és jövõ között. A mágus a körrel emlékezteti magát arra is, hogy ezen a területen belül õ a halhatatlan test szövetével, vagyis a vákuum mé­lyén rejlõ formáló mezõkkel dolgozik, ez az a hely, mint a halhatatlan test leírásánál már láthattuk, amelyben a gondolat teremt anyagot.

A körrel egyfajta "keretezést" is végzünk, ahogyan történik ez például a mûalkotások befogadása esetében is, amikor valamilyen kezdési aktussal kifejezzük, hogy mostantól elvonatkoztatunk a hétköznapi élettõl, figyelmünket az alkotás belsõ világába összpontosítjuk, s ami innentõl a záróaktusig tart, már nehezen megfogalmazható valóságunknak egy más birodalmába tartozik.
Fontos, hogy a kör készítõje a határvonalat valami jelen lévõ dolognak érezze, élõnek vizualizálja, ebben segít a tényleges megrajzolás, mivel így az elképzelt határvonalat könnyebb létezõként tudomásul venni. E szempont figyelembevétele után már tulajdon­képpen mellékes, hogy a kör használója a kör készítése során technikailag miképpen jár el. Lehet a kör fehér, rézdróttaI borított, húzható szentelt krétával, készülhet (kifelé haladva) vörös, zöld és sárga színekben, melyek a fizikai, az asztrális, illetve a mentális síkokat jelké­pezik, rajzolhatják földre, padlóra, készülhet papírból, pergamenbõl, vagy akár, ahogyan a mai városi mágusok alkalmazzák: praktikus textilbõl is, elõnyomott mintákkal. Ebben az esetben a kör meghúzását imitálni kell. A kört többnyire az óramutató járásával megegye­zõ irányban hozzák létre, tehát balról jobbra haladva.

Az legújabb kori ezoterikus irodalom még egy úgynevezett asztrálfûrész kialakulását is javasolja, ami az aura határán helyezkedik el, s tulajdonképpen gömb a gömbben, esetleg henger a hengerben, s benne az elemek ellentétes irányban forognak nagy sebességgel. A körhöz hasonlóan az embernek önmaga körül kell elképzelnie, és ez ugyancsak elsõsor­ban védelmi funkciót lát el.
magia
Energetikai mûködések a varázs körben

Mi történik a mágussal a varázsköre közepén? Miután a varázsló valóságos létezõvé tette a határvonalát, a négy égtájnak megfelelõen gyertyákat helyez el. A gyertyák kettõs hatást fej­tenek ki, egyrészt segítenek elégetni az esetleg leváló vagy a mágikus mûködés során kelet­kezett szennyezett erõtereket, másrészt pedig mindegyik körülbelül 1 méter sugarú körben harmonizálja is a teret, gyengítve, egyes vélemények szerint pedig akár teljesen megsemmisítve a káros földsugárzásokat. A fehérmágus tere tehát egy energetikai/ag rendkívül erõs fokú, megtisztított tér, ahol biztonságban érezheti magát. (Jellemzõ a félelemre és az aggodalomra, ami a mágikus mûveletek során felébredhet az emberben, hogy a középko­ri varázsköröknél a vonalon kívül még felrajzoltak egy háromszöget, hogy ha valamilyen nem kívánt ártó teremtmény érkezne, oda lehessen parancsolni, és ott csapdába ejteni a varázsmunka idejére.) Ha a helyszín nincs kellõen megtisztítva, vagy a varázsló nem készült fel eléggé, esetleg tisztátalan, zûrzavaros gondolatokat, félelmeket és manipulatív szándé­kokat hordoz, ezek tartalmai a varázskörön kívülre kényszerülhetnek ugyan, de sunyin lapí­tó gonosz kis sötétszürke, zöldesbarna, sötét szürkészöld vagy fekete, sûrû ködgomolyagként várakozhatnak a mágusra, akire nyomban rávetõdnek, ha véletlenül kilép a körbõl. de akkor is, ha a szertartás végeztével nem tudja magát megfelelõen felvértezetté tenni. Ezek a riasztó saját erõk azonban tanulságosak is lehetnek, hiszen ki-ki'jobban megismerheti sa­ját árnyékszemélyiségének rejtett, szégyellt oldalait. A mágikus mûvelet azonban könnyen lehet, hogy nem lesz sikeres ilyen körülmények között, és igencsak megtörténhet, hogy sa­ját felkavart, csapongó, irányítatlan erõink zúdulnak vissza ránk.
A mágus a négy elemet is segítségül hívhalja, ehhez az szükséges, hogy a négy gyer­tya területén képzeletében élénken kialakítsa négy, az ég és a föld felé is határtalan, más­fél-két arasznyi átmérõjû, áttetszõ, energiával dúsan telített oszlop képét. Az oszlopok a tûz, a víz, a föld és a levegõ szimbólumai, de vannak, akik szerint ezekben az irizáló piros, kék, zöld és sárga energiacsatornákban a varázsló az elemi szellemeket hívja maga mellé. Az ötödik elem, az éter a mágus halhatatlan testének aktivitása révén nyílik meg, és egyesíti az összes elem mérhetetlen hatóerejét. EI lehet képzelni, micsoda rendkívüli építõ (és per­sze sajnos pusztító) hatalom összpontosulhatna egy olyan személy kezében, aki ezt az energetikai terhelést képes volna indukálni, elviselni és irányítani.

Megoszlanak a vélemények arról, szabad-e egyedül varázsolni, vagy kell-e emberi se­gítõ. A famulus csak akkor támogatja a mágust, ha szükség esetén képes a védelemre, és nem kell még az õ lelki és mentális épségéért is aggódni. A riadalom, a pánik nagyon ha­mar rést üthet a varázskör védelmén, s ha valaki nem erõsít minket ilyenkor, akkor gyen­gít. Szokás a körbe nagyhatalmúnak tartott õrangyalokat is meghívni, a nevük leírásával vagy helyes kimondásával. A fehérmágus tapasztalhatja azt is, hogy a szertartás alatt vé­dõszellemek, segítõ angyalok érkeznek, általában kettõ, gyógyítás alkalmával azonban több is. Ez csak akkor történik meg, ha a varázslás magas szintû, és a mágia célja maku­látlanul tiszta.
A helyesen végigvitt mágikus mûködés során a nyugati világ mágusa gondosan Ieszige­teli magát egyrészt a földhöz, a talpcsakráin keresztül, másrészt a Föld középpontjához, a központi energiavezeték ebbe az irányba történõ meghosszabbításával. Belsõ tisztulásáról már korábban gondoskodott, hiszen a képzett mágus tudja, hogy a praxis elõtt 7, 9, 14, 21 vagy 40 napra klauzúrába kell vonulnia, ilyenkor megtisztítja testét, böjtöl, imádkozik, élén­ken koncentrál a céljára, amelyet képek formájában rögzít és pontosít. Alkoholt nem fo­gyaszt, sem kávét vagy teát, húst, fûszereket vagy sót. Tartózkodik a nikotintól, és nem ré­szesülhet érzéki örömökben. Napi többszöri meditációval és imával tisztítja szellemét és lelkét, központi energiavezetéke és csakrái nyitottak, kiegyensúlyozottak.

A varázslásra a mûveletsor csúcspontján kerül sor. A varázskörben a mágus kényelmes terpeszben áll, karját vagy egymáshoz képest 110-120 fokos szögben az ég felé tartja, vagy vevõ kezét emeli fel, adó kezét pedig maga elé nyújtja. Tenyércsakrái aktívak, fény­pásztához hasonló kisugárzásuk másfél-két méteres is lehet. Az. ujjak végébõl is lézerfény­szerû nyalábok indulnak, amelyekkel a mágus ugyanúgy tud mûködni a testi szövetekben, mint a formáló mezõkben, ahol a képzeteinek megfelelõ valóságot alakítja ki, és ezzel a gondolatmátrixot az anyagvilág felé mozdítja. Az égi és a földi energiákat fennakadás nél­kül egyesíti, ötvözi és forgatja át a szívcsakrájában, amely felfényesedik, sugárzóvá válik és megnagyobbodik. Megdöbbentõen nagy körfogatúvá nõ a központi energiavezeték is, az eredeti 3-4 cm-es átmérõrõl akár a teljes törzs méretére tágul, ám ez a méret fölfelé tölcsérszerûen még nagyobbá, akár másfél méteres (!) átmérõjûvé is válhat. Az ember ilyenkor úgy érzi, mintha a saját energiavezetéke belsejében volna, ám ez az energiacsatorna a halhatatlan test anyagával azonosul, tehát a mágus szinte a vákuum közvetlen alkotó­eleme lesz. Ez az áramló, csillámló, fehéreskék, vastag falú, egyre táguló energiaciklon magával is sodorhatja a felkészületlen próbálkozót, aki nem tud mit kezdeni azzal az erõ­vel, amit magához hívott. (A sámánbeavatásoknál hasonló mélységbe és magasságba pil­lant a sámán is, aki a testi feldarabolás pszichikus élményét éli át, s késõbb gyakran több­ször is "meghal" egy-egy szertartás során.) A halhatatlan testrõl szóló részben már bõven írtam arról az átjáróról, amellyel valójában a mágus (és persze a sámán, illetve néhány meditáló) is találkozik. Hogy valóban létezik a varázsló körül és felett tapasztalt energia­tölcsér, arra különös megerõsítésként szolgált számomra az a leírás, amelyben pszichikus látással rendelkezõ Wicca-boszorkányok fogalmazták meg az eléjük táruló képet. Eszerint az úgynevezett "hatalomtölcsér" ezüstös, kékes fényben jelenik meg, és a mágikus kör közepébõl spirál alakban emelkedik ki. A fehérboszorkányok arra használják, hogy a rituális megjelenítés után a kitûzött célra vagy feladatra irányítsák. Ez az az energiacsatorna, amelyen át a fehérmágushoz megérkeznek szellemi segítõi. Öket többnyire szinte vakítóan fénylõ fehér energiagomolyként tudom csak azonosítani, arcukat ritkán lehet látni, külalak­juk lekerekített, rugalmas tapintású, megnyúlt tojásdad, vagy óriási fordított vízcsepp for­májú. Olyan, mintha szép komótosan leereszkednének a tölcsér belsejében, magasan a mágus felett lebegnek kétoldalt mögötte, vagy közvetlenül a háta mögött, de akkor is fö­lötte. A talajt nem érintik sohasem, alsó részüket gyakran csak elmosódva látom, mintha a földhöz való közelség kissé szétrezegtetné õket, vagy mintha az érzékelés korlátai miatt volnának határozatlanabb körvonalúak. Mint a beavatásoknál, itt is fokozatosan haladnak a mágus felé, idõt adva az energiaszint megemeléséhez, az áthangolódáshoz. Ritkán jön­nek kíváncsiságból, inkább a mágus hívására, aki egy-egy meghatározott feladathoz kéri támogatásukat.

Létezik olyan hagyomány is, amely megengedi, hogy a mágus személyes segítõje, familiárisa (kísérõ szelleme) is részt vegyen az okkult eseményen. Ez a boszorkányoknál (nyilván a sámánvilág örökségeként) többnyire állat, a fehérmágusnál azonban magasren­dû szellemlény, védõangyal. Gyakran önként vállalt feladata az ember mindennapi védel­me, s ha ki-ki tartja vele lélekben a kapcsolatot, többnyire érezheti jelenlétét. A mágus biztonságos környezetet teremthet számára, ha egy szimbólumot készít, amely az õrzõszellem hívójele. Ismert õrangyalok (mint Mihály, Gábriel, Rafael vagy Uriel) névjele hozzáférhetõ, ha azonban a védõszellem ismeretlen, bensõséges, meditációkban zajló be­szélgetések révén, vagy látó médiumok segítségével ismerhetjük meg lényegét. A szemé­lyes õrzõszellem a mágikus rítus során szimbólumához (pecsétjéhez, névjeléhez) kötõdve lebeg, kis opálosan fénylõ energianyúlványokkal lehorgonyozva a szigillumhoz. Ha csak a jelenléte kell, a legkisebb energiavesztést biztosító gömb alakra törekszik, ám aktív idõsza­kában felemelkedik és megnagyobbodik, miközben földi kapcsolatát a jel révén továbbra is megõrzi. A pecsét alkalmazása túlbiztosításnak tûnik számomra, mert tapasztalataim szerint a személyes védõszellem ilyen "megkötések" nélkül is a rendelkezésünkre áll. Általá­ban a mágus aurakörében találni, de azt, hogy az érkezõ segítõknél alacsonyabban szerve­zett, nem mondhatnám. Találkoztam már olyan esettel, ahol a lények egyenrangúak voltak (egyébként is minden szellem, emberi és köztes létben élõ is egyenrangú, csak nem egyenlõen fejlett), de volt olyan élményem is, ahol a személyes segítõ kifejezetten embe­ri, jóindulatú, rózsaszín es vagy világoskékes volt, és inkább hasonlított elhalt rokonra, mint nagy tudású, de kimért mesterszellemre.

Ha mindenki megjött, akkor már csak az a kérdés, hogyan tartósítható a varázslás eredménye?
 
/Hodnik lldikó, A lélek teste/
Published in Misztikus tárgyak

Igénylõ technika (gyakorlat)

Tuesday, 22 January 2008 09:07
A gondolatformák ténylegesen megteremtik a valóságot. Ezt állítja Robert Monroe is, aki 1958-ban nagyszabású testen kívüli élményeket tapasztalt meg. Elbeszélése errõl az egyik legjelentõsebb, asztrális projekciónak tartott leírás. A férfi délutáni pihenés közben spontán kivetítette magát a testébõl, és különbözõ "helyszínekre" jutott. Az elsõben az idõ és a tér megszûnt létezni, a jelen, a múlt és a jövõ egyetlen "mostban" egyesült. A következõ fázisban Monroe számára világossá vált, hogy az ember akarat és vizuális képességei segítségével gondolatformákat teremthet, amelyek "valósággá válnak". Monroe úgy fogalmaz: "gondolni valamire annyi, mint megtenni". Az utolsó általa felfedezett helyszín a meggörbült idõ dimenziója volt, amelynek azonban olyan jellemzõi vannak, amelyeket a modern tudomány még nem ismer.

 

Meditálni tehát, úgy tûnik, nagyon is érdemes akkor, ha valaki tárgyakat vagy dolgokat szeretne magának a vákuumból, például erõsen vágyik egy szép otthonra, egy kényelmes házra, egy izgalmas utazásra vagy egy szeretõ partnert keres, esetleg spirituális megvilágosodásért, szellemi tisztulásért fohászkodik.

"Kérjetek és megadatik néktek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik néktek" - mondja Jézus Lukács evangéliumában (11,9), sõt Márknál a módszert is elárulja: "Amit könyörgésetekben kértek, higgyétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglészen néktek." (Márk, 11,24) Szó szerint ezt kell tennie annak, aki kíván magának valamit:

  • elsõ lépésként kérni, vagyis pontosan megfogalmazni, apró részletekig kigondolni, mit is szeretne valójában az ember,
  • második lépésben imádkozni (könyörögni), vagyis valamilyen módosult tudatállapotban a vágyott célt kivetíteni, és a szellemi világ segítségét kérni,
  • harmadik lépésben pedig forrón és rendületlenül hinni a kívánság biztos teljesülésében. Ezt a jézusi módszert a Silva-féle agykontroll a vágy-hit-elvárás hármasságával írja le, de mindenki, aki valaha is hevülten imádkozott már egy fontos cél érdekében, tudja, hogy még a legreménytelenebb helyzetekben is mûködik az ilyesfajta fohászkodás. Mi történik eközben az auratérben, és hogyan tudjuk elõidézni? A módszert, amivel bármilyen vágyott célt elérhetünk, igénylõ technikának neveztem el.

Öt fõ lépésbõl áll:

  1. A teremtõ energiákkal való kapcsolatfelvétel
  2. Kivetítés vagy létrehozás
  3. Vitális feltöltés
  4. Bevonzás
  5. Materializáció

Tegyük fel, hogy valaki egy szép, kényelmes otthont kíván magának.

Az eljáráshaz elõször is hozzuk magunkat ellazult, nyugodt, meditatív állapotba, mert arra, hogy bármilyen óhajunk beteljesüljön, nagyobb az esély akkor, ha közben nemcsak saját kis energiamezõnket mozgósítjuk, hanem kapcsolatba lépünk az egész energiaóceánnal. Ezt pedig eredményesebben tudjuk manipulálni, mozgósítani akkor, ha megpróbáljuk saját tudati rezgéseinket a világegész rezgéseivel összhangba hozni. Ez a teremtõ energiákkal való kapcsolatfelvétel fázisa.

A folyamat elején aztán teremtsük meg a ház képét. Ezt gondolatfornta segítségével tesszük meg, érdemes a lehetõ legpontosabban, a legapróbb részletekig kigondolni, megtervezni, mit is óhajtunk. Legyen az eredmény egy, a saját halhatatlan testünkbõl a vákuumtérbe érõ elasztikus kinyúlás, egy holografikus kép, egy háromdimenziós modell, amiben úgy járkálhatunk, mintha valóságos térben halad nánk. Van, aki szó szerint is egyfajta mozivásznon formálgatja a tárgyait, de hasznosabb inkább térben dolgozni, mert az jobban megközelíti a dolgok földi világban felépülõ szerkezetét. Ez a kivetítés, vagy létrehozás fázisa.

A következõ szinten a képet töltsük fel emocionális energiával, vagyis fûzzünk hozzá mély érzelmeket, érdeklõdést, izgatottságot, akarást, vágyakozást, szeretetet. Ez a folyamat létezésben tartja a képet, energiát közöl vele, és stabilizálja. Ez a vitális feltöltés szakasza.

Idáig a külsõ energiatérben dolgoztunk, ahol megteremtettük a kívánt dolog vákuumhologramját, "éteri kristályrácsát", azt a tervrajzot, amely alapján az anyagi szférákban megindulhat a rezgések összerendezõdése és a képzet materializálódása. Valós világ tárgyai azonban csak az anyagvilágban teremtõdnek, ezért a képzeleti képet közelebbivé és még valóságosabbá kell fejleszteni. Az sem mindegy, hogy a kép kié, mert meditálhatunk mások házáért is, de ha önmagunknak szeretnénk valamit, ahhaz a dolgot be kell emelni a saját aurába, belsõvé, sajáttá kell tenni. Ehhez képzeljük el, hogy a kialakított formának egy vele lényegileg azonos lenyomatát, kicsi modelljét behúzzuk, beemeljük a saját auramezõnkbe, és ott, mint egy rendkívül pontos makettet, elhelyezzük - többnyire a fejkömyéki térben, de nem túl közel a csillagtesthez. Nem az a cél ugyanis, hogy a dolog rögeszmeként kapaszkodjon éteri hálózatunkba, és úgy maradjon létezésben, hogy eközben energia rendszerünket megcsapolja, és elhomályosítsa érzékelésünket, érzékenységünket. Fontos, hogy az adott képzetnek megmaradjon a köztes térrel való energetikai kapcsolata, tehát az úgynevezett formáló mezõkben legyen az "akkumulátor", de az egyéni mezõben legyen a "jelzõfény". Ez a folyamat abevonzás.

A belsõ energiatérbe jutó holografikus lenyomat (emlékeztetõ) információcsomaggá válik, mintává, amely a "hasonló hasonlót vonz" energetikai elve alapján elkezdi magáhaz hívni azokat a földi energiákat és rezgés minõsége ket, amelyek az anyagi világban megfelelnek a mentális térbõl kiinduló, és a vákuummezõben kialakított szerkezetnek. (Ez a vonzási elv mûködik akkor is, amikor már vagyonos emberek további gazdagsághaz jutnak vagy nyereményekben részesülnek. Erre mondják, hogy a pénz is csak oda megy, ahol már van - de most már azt is tudjuk, mi ennek az energetikai vonzástörvénye. Ennek fényében azt is jobban megérthetjük, miért van fontos szerepe például az elsõ bankjegynek, amit valaki megkeres és félretesz, hogy késõbb szerencsepénzeként szolgáljon.) Korábban szegény emberek is juthatnak jó helyzetbe, ha képesek ebben komolyan bízni. Mindez néha nagyon is egyszerûnek tûnik, például az ember egyszer csak éppen meglátja azt, amit keres, a dolog pont üres vagy eladó, és neki váratlanul anyagi forrásai is lesznek. Az események gyökere azonban mélyebben rejtõzik, ott, ahol a belsõvé tett kép megmozgatja az anyagi teremtõerõket, s ezzel beindítja a materializációt.

Fontos, hogy a kialakuló képet sokszor erõsítsük meg azzal, hogy rendszeresen gondolunk rá, mégpedig létezõ valóságként, már elkészült, befejezett dologként. Ezzel egyrészt fenntartjuk a teremtõ folyamatot addig, amíg a lassabban mûködõ anyagi világban is összerendezõdik az, ami a vákuumtérben már létezik, másrészt pedig minden egyes újabb rágondolással a tárgynak további energiát, töltést, erõsítést adunk - ezzel egyre szilárdítva, stabilizálva létezését. Egy kívánatos, morális értelemben is jó képzet állandó jelenlétben, evidenciában való benntartása pozitív többletenergiát eredményez az aurában, ami mindenképpen kedvezõ hatás, a gyakori megerõsítésekkel pedig a dolog a részünkké lesz elõször képzeletben, majd anyagi valóságában is.

(Hodnik Ildikó, A lélek teste címû könyvébõl- részlet) 

{mos_fb_discuss:10}

Published in Meditáció

Õk is hittek a csillagokban

Friday, 11 January 2008 08:31
radixAz asztrológiában való hit nem Albrecht von Wallensteinnel kezdődött, s nem is ért vele véget. A tudósok lesújtó véleménye sem rendít meg sokakat abban a hi­tükben, hogy a jellemet meghatá­rozza a születés időpontja, s hogy a horoszkópból kedvező és kedvezőt­len jelek olvashatók ki.

Joseph Göbbels, Hitler propa­gandaminisztere asztrológiai osz­tályt tartott fenn, s segítségével a náci ügy szempontjából ügyesen manipulálta a sajtót.

Indira Gandhi, India miniszterelnöknője fontos döntések előtt állítólag mindig ki­kérte személyes guruja véleményét.

Az iráni sah bukása előtt három héttel egy jeruzsálemi asztrológus­hoz fordult tanácsért. A jós a sah rendszerének közelgő, elkerülhetet­len végét olvasta ki a csillagokból, s ezért az nem is volt hajlandó Tehe­ránba utazni. Kambodzsa elnöke, Lon Nol nem tábornokainak, ha­ nem asztrológusainak a véleményé­re hallgatott.

Donald T. Regan, a Fehér Ház korábbi kabinetfőnöke Így történt (For the Record) címmel 1988-ban adta ki memoárját, s abból tudhat­tuk meg, hogy Nancy Reagan, az egykori elnök felesége napjaink a­zon nevezetes személyeinek egyike, akik állhatatosan hisznek az asztro­lógiában. Reagan szerint elnökségé­nek idején "nem volt a Fehér Ház­ban még egy olyan féltetten örzött titok", mint Mrs. Reagan horoszkópokba vetett hite, s az, hogy ezzel mennyire befolyásolta az elnök munkatervét. 1981-ben Joan Quig­ley, egy San Franciscó-i asztrológus meggyőzte Mrs. Reagant, hogy az elnök elleni március 30-i sikertelen merényletet előre megjósoihatta volna.Ezután minden elnöki progra­mot Mrs. Quigley kedvező horosz­kópja alapján határoztak meg.

 

Published in Ezotéria

universumA legeredendõbb emberi törekvés, hogy mindennek keressük az okát. Ez az igyekezet magyarázatot ad fajként elért sikereink egy részére, és arra indít, hogy megvizsgáljuk a kapcsolatokat, s új eljárásokat és technikákat hozzunk létre. Ugyanez a késztetés vezérelte az embereket, hogy kutassák az egész Univerzum okát. Teisták - Aquinói Szent Tamás azzal érveltek, hogy tapasztalatból tudjuk, semmi nincsen valamilyen ok nélkül. Mivel egy okozati sorozat esetében elfogadhatatlan, hogy végtelen legyen, magának az univerzumnak kell lennie egy elsõ okának. Ez az egyik fõ érv a teremtõ Isten létezésének indoklására.
Published in Tudomány

A hetes szám, mint meghatározó kor

Monday, 06 August 2007 10:25
kepEz a szám az emberi életet a kor elõrehaladtával hogyan kíséri?

 Az évek elmúlása hetes ciklusokkal fejezhetõ ki. Az elsõ hét év a lélek földi életrevalóságát teszi próbára. Ez az észlelés és a túlélés kora. A második hét év a tanulás kora. A test és a lélek együtt tanul. Nem véletlenül alakult ki minden kultúrában az ember általános tanítása ebben az idõszakban. A harmadik hét év a felnõtté válás idõszaka, a lelki megmérettetése. Míg a második hét évben a testnek kell felnõnie a földi élettérhez, addig a harmadik hét évben a léleknek. A negyedik hét évben az érett testnek és az érett léleknek a szellemi síkok betagozódását kellene biztosítania. így teljessé válna az ember az adott inkarnációban.
 
A többi hetesség ezt a felépítményt kellene hogy finomítsa, alakítsa az egyén adottságai, érettsége alapján. Mindezt ideális esetben az embernek ezen a síkon 49 év alatt be lehetne teljesítenie..
Ez az ideális adat. De mint te is tapasztalod, ez nagyon ritkán történik így. Általánosságban az emberek tovább élnek. Az emberek nagy többsége ennek örül, hogy ez így természetes. A hosszú kort Isten ajándékának nevezik. Az senkinek sem jut eszébe, hogy esetleg azért él valaki tovább, mert a korábbi éveit nem tartalmasan töltötte el. Visszaélt a kapott idõvel, ezért pánikba esik. Idõt kér, hosszabbítást. Szeretné, ha az elvesztegetett idõt újabb hetességekkel pótolhatná. Minél tovább él valaki, annál több idõt kért és kapott a meg nem oldott feladatainak elvégzésére. Persze a hosszú életûek között is van kivétel, akikre nem vonatkoznak az elmondottak. Õk azért élnek tovább, mert az életük példaértékû lehet a többi élõ számára. Õk az éltanítók, az élõ szellemi vezetõk.
/Kun István, Szellemvilág I/
Published in Tudomány

Rontáslevétel

Tuesday, 31 July 2007 10:08

thumb_magiaMint arról már szó volt, a rontás csak akkor mûködik, ha a célba vett személy maga is részt vesz a folyamatban azzal, hogy hagyja erőterét legyengülni. Aki fél, ideges, haragos, bosszúvágyó vagy szorongó, esetleg bizonytalan önmagában, saját értékében vagy igazában, illetve abban, hogy ő méltó a szeretetre, könnyen válhat áldozattá. Vannak, akik hivatásos "rontáslevevőhöz" fordulnak, akik valójában egy ősrégi sámántechnikát alkalmaznak, amikor az "ártó erőket" beleirányítják valamilyen tárgyba, rongyba, tojásba, viaszba. A viaszöntés alkalmával a rontás lényege, magja, természete tûnik elő látható formában (legalábbis ez a hiedelem), ez pedig már, mint kézzel fogható tárgy, szabadon manipulálható, megsemmisíthető.

A rontást bárki "leveheti" önmagáról is, sokan vannak azonban, akik nem bíznak eléggé saját hatóerejükben, vagy a rossz érzetek már annyira elgyengítették őket, hogy inkább hozzáértőnek gondolt szakemberhez fordulnak. Ez a személy a szertartásos eseménysorozattal, amelyet esetleg többször is lefolytat, voltaképpen felébreszti a bajba jutott segélykérő önnön védekező mechanizmusait, és megerősíti hitét abban, hogy megküzdhet a külső káros hatással. Bármilyen kellemetlen érzettől, kapcsolattól, elköteleződéstől vagy fájdalmas emléktől azonban egymagunk is megszabadulhatunk, ha elvégzünk egy egyszerû gyakorlatot. A módszert saját magamnak fejlesztettem ki, és eddig jól bevált.
/forrás: Hodnik Ildikó: A lélek teste könyve/
Published in Misztikus történetek

Mennyei tévedés

Thursday, 06 April 2006 21:02

Egy öregember feljut a Mennyországba. Jézus ott üldögél a bejáratnál és megszólítja az öregembert:

-Köszöntelek a Mennyországban öreg! Tudnom kell néhány dolgot rólad, hogy hívnak?
-Józsefnek, válaszol az öreg.
Jézus elgondolkodik.
-Micsoda véletlen, amikor még éltem, az én apámat is Józsefnek hívták.
Az öreg mesélni kezd:
-Tudod, volt egy fiam, nagyjából egykorú lehet veled.
Jézus azt mondja:
-Nagyon érdekes...én is fiatal koromban jöttem el otthonról.
Az öreg folytatja:
-Igen, az én fiam is fiatal korában került el otthonról. Elment a barátaival, valami misztikus dologba keveredett és furcsa dolgok történtek vele.
Jézus csodálkozik:
-Újabb hasonlóság...milyen érdekes, pontosan ez történt velem is. Mivel foglalkoztál odalent a földön?
Az öreg válaszol: - Ács voltam.
-Micsoda hihetetlen véletlen, az én apám is ács volt. Nem gondolod, hogy te meg én esetleg....
Mire az öreg:
-Nem, tudod az én fiam nem úgy született, ahogy a gyermekek általában, hanem mennyei csoda által.
-Velem is ugyanígy történt - bizonygatja Jézus.
Az öreg ránéz:
-Tudod, én mindenképpen felismerném a fiamat, mert olyan kis lyukak vannak a kezén és a lábán.
Jézus magára mutat: - Olyanok, mint ezek?
Az öreg megdöbben: - Képtelen vagyok elhinni.
-Pedig el kell hinned. Olyan sok a hasonlóság, hogy bizonyára József vagy, az én igazi apám.
Az öreg felkiált: - Kisfiam, Pinocchio!

Published in Humor

Akasha

Thursday, 26 October 2006 19:59

akasha

Az akasha szanszkrit eredetû szó, ragyogót jelent, de a "lényegre", illetve az "ûrre" is utal. Az akasha az ötödik elem, a tûz, a víz, a föld és a levegõ után az éter. A jelenségek tér-idõ világa mögötti láthatatlan valóságát nevezték már világszellemnek, világléleknek, egyete­mes, finomanyagú energia mezõnek, kvintesszenciának, nagy mágikus ágensnek, kozmikus fluidumnak és még folytathatnánk. A nevek változnak, a tartalom azonban, amit jelölnek, mégis ugyanaz maradt. Az akasha az indiai Upanisádok szerint a kozmosszal együtt kelet­kezett, energiával teli tér, tömény szubsztancia, amely betölti az egész teret, és mindent megteremt ami csak létezik benne.

Az akashát a modern fizika fogalmai szerinti kvantumvákuummal (Dirac-tengerrel) azo­nosíthatjuk. Az elképzelések és bizonyos tapasztalatok szerint ebben a vákuumban (mivel nincs benne sem idõ, sem tér), nemcsak a földi értelemben vett múlt, hanem a jövõ (egyes vélemények szerint minden lehetséges vagy párhuzamos jövõ) összes információ­ja is elérhetõ. Az információknak e teljességét akasha krónikának is nevezik. 

Az akasha krónika 

Az akasha krónika a teozófusok szerint a világ kezdetétõl fogva megtörtént események, gondolatok, ötletek, érzelmek lenyomata, emléke. Világemlékezetként vagy akasha leme­zekként is említik, melyeken az összes lecke és cselekedet rögzítve van, amit az egyén életei során elvégez, tehát valamennyi inkamációnk teljes összegzését is tartalmazza,beleértve azt, amit a lélek megtanult, s azt is, amit nem tanult meg. Az akasha krónika az . univerzum maradandó memóriája, amely megõrzi mindannak a nyomát, ami valaha a vi- I lágegyetemben történt. Nevezik téridõnek, kozmikus hologramnak, holomezõnek, pszi­mezõnek is többek között. 

Egyes nézetek szerint az akasha krónika nemcsak a már megtörtént, hanem az éppen most folyó, illetve a jövõben bekövetkezõ események magvának is hordozója. Ez azért van így, mert az akashában, amely egy fizikai testeken kívüli tér, nincsenek a hagyományos fi­zikai rendszerekkel leírható idõ- és térfogalmak. Itt minden egyszerre, egyetlen pillanatban zajlik. Ha pedig nincs valódi tér sem, és az idõ sem csupán lineárisan, egyenes vonalban halad a múltból a jövõ felé, ha valóban van olyan helyzet, melyben tér és idõ párhuzamos, egyidejû és átjárható, akkor elvileg a világ összes egykori, jelenlegi és jövõbeli tapasztalata, ténye, ismerete és történése egyetlen idõpillanatban hozzáférhetõvé válik. Pontosan ez az, amiben mélyen hisznek a természetfelettivel kapcsolatot keresõk, és ma már a fizikusok új generációjának egyes tagjai is. 

Ahhoz azonban, hogy az akasha és az akasha krónika egyáltalán megnyilvánuljon, a lét­nek ki kellett áradnia az õsállapot sötét középpontjából (a szingularitásból, melybõl a fizi­kusok szerint a véges távoli múltban az univerzum keletkezett), amelyben nem volt sem­mi - vagy pontosabban nem volt semmi, ami felismerhetõ lett volna, hiszen nem voltak sem atomok, sem különvált energiák. Aztán a teremtés aktusa föl borította a "rendet", amely maga volt a káosz, s Brahma éjszakájából egy rezzenéssel (a nullponti energia kö­rüli mezõ háborgás ból) megteremtõdött Brahma nappala, a mai világ, amely azonban egy­szer ismét visszatér keletkezésének moccanatlan eredetéhez. 

/*Hodnik Ildikó: A lélek teste*/

Published in Ezotéria

Read 44634 times 96
Miért ér véget a Maya naptár 2012-ben?
A mayák ismerték a Fiastyúk csillagképpel való szoros kapcsolatot és naprendszerünknek a Fiastyúk központi napja, az Alcyone körüli keringési pályáját.…
Read 19044 times 7
Az atlantiszi gyűrű
Az atlantiszi gyűrű nemcsak titokzatos, de egyre szélesebb körben gyakorlati alkalmazást találó tárgy. Az eredeti gyűrűt egy francia egyiptológus, dAgrain…
Read 13632 times 7
Akasha
Az akasha szanszkrit eredetû szó, ragyogót jelent, de a "lényegre", illetve az "ûrre" is utal. Az akasha az ötödik elem,…
Read 12931 times 1
A gyertyaláng üzenete
Számos nép hiedelemvilágában a gyertya a lélek, a láng pedig az élet jelképe. S a néphit úgy tartja, hogyha valaki…
Read 12631 times 1
Az õz mint szimbólum
Az õz, mint szimbólum nem igazán gyakori sem álmainkban, sem pedig a valós életben. Messze nem olyan, mint például egy…
Read 12375 times 8
A harmadik szem
A harmadik szem az energiatest szerves része - minden ember szellemlényi felépítéséhez hozzátartozik- a homlok közepén helyezkedik el. Ez egy…
Read 11981 times 12
A maják 7 titkos jóslata
Azt hiszem, hogy mindannyian olvastuk a Biblia ÚJSZÖVETSÉGI oldalain lévőjövőleírását, ismerjük Nostradamus jövendölését, igen ismertek katolikus világunkban a Szűzanyánk kinyilatkoztatásai…
Read 10135 times 2
Bélyegek, okkult szimbólumok és Isten pecsétje
Mielőtt megpróbálnánk megfejteni a fenevad bélyegérõl szóló bibliai jövendöléseket, először meg kell értenünk a Jelenések könyvében szereplõ bélyeg szó jelentését.…
Read 9359 times 0
Pálmalevél átverés
Sokáig ellenálltam a témának, de nem bírtam tovább, mert mindenfajta parasztvakítás elemi tiltakozási ösztönt vált ki belőlem. Nem szeretem, ha…
Read 9204 times 0
Tantrikus szex
A tantra szó szanszkrit eredetû, és hálót vagy szövést jelent, de a gyakran kitágult tudatnak is fordítják. Az együttlétnek ezt…