Az elveszített Paradicsom

Rate this item
(1 Vote)

Jövõre az Édenkertben 

"Földi Paradicsom, elsüllyedt Atlantisz, Eldorádó, Boldogok szigete, Tündérvölgy" – ilyen és ehhez hasonló neveken emlegették az emberiség letünt, "aranykori" állapotát különféle korok és népek. Legendák, mítoszok születtek csodálatos tájakról, szigetekrõl, hogy a korlátlan örömök birodalmának álomképeit fessék hallgatóik elé. A pogány civilizációk mitikus elbeszélései azonban csak halvány visszfényei annak a letünt világnak, amelyet a Biblia "Édenkert" néven említ. Ráadásul a Szentírás az Éden elvesztését olyan õstörténetnek mutatja be, melynek spirituális, materiális és morális következményei mai napig is meghatározzák az anyagi világ törvényszerûségeit, bolygónk és az emberiség helyzetét, állapotát.

A Biblia hermeneutikájának is ez az egyik kulcsa, amely által némi betekintést nyerhetünk a Kezdetek titkába, a Gonosz eredetébe, az ember rendeltetésébe, valamint a világtörténelmet, az emberi sorsot folytonosan kísérõ, változó mértékû konfliktusok, tragédiák és katasztrófák õsi forrásaiba. A kozmosz és az emberiség megváltását célzó isteni tervet a Szentírás tartalmazza a zsidó-keresztény felfogás szerint. Ez a terv is az Éden elvesztésébõl mint ténybõl indul ki, melynek megvalósítási programját üdvtervnek nevezzük, a világ és az ember megváltásának eddig megvalósított programját pedig üdvtörténelemnek. Az isteni Terv megvalósítása egyben a szatanikus erõk által folytonosan pusztulással fenyegetett, de eredetileg csodálatos harmóniában megalkotott világunk súlyos krízisének a kezelési módja is. A bibliai próféták elõrejelzései szerint a világ és az emberiség válságának kezelése végül is azért torkollik "happy end"-be, mert e világkorszak végkifejletében, a Messiás újraeljövetelének következtében a paradicsomi állapotok visszatérnek a Földre.

"Kezdetben teremtette Isten az egeket és a földet. A föld pedig kietlen és puszta volt, és sötétség volt a mélység színén, és az Isten Lelke lebegett a vizek felett." – A héber Biblia elsõ két mondata mindmáig élénk teológiai, tudományos és áltudományos viták kereszttüzében áll. Az ókeresztény irodalomtól fogva napjainkig számos teológus álláspontja szerint az ember teremtése elõtt már a Föld növény- és állatvilága, az emberi faj elõtti civilizáció a halál és a pusztulás martalékává vált. Többek között G. H. Pember "A Föld legrégibb korszakai" (Earth's Earliest Ages, 1876) címû mûvében fejtette ki az azóta sok neves XX. századi bibliakommentátor által is elfogadott "réselméletet" (gap-theory).
Pember szerint a Genezis elsõ és második fejezetében leírt teremtés valójában helyreállítás, nem pedig a Föld elsõ ízben való megteremtése. Az angol teológus szerint ugyanis Isten a földet és az egeket nem pusztának és sötétnek teremtette, hanem azok a fentebb idézett elsõ és második mondat között eltelt
– bizonytalanul hosszú – idõ alatt váltak "kietlenné és pusztává" (tohuvabohu). Hogy a Teremtõ természetétõl és eredeti szándékától mennyire idegen volt az üres és puszta Föld teremtése, legszemléletesebben Ézsaiás próféciája bizonyítja (45,18a): "Mert így szól az Úr, aki az egeket teremtette: Õ az Isten, aki alkotta a földet és teremtette azt és megerõsítette; nem hiába (tohu) teremtette azt, hanem lakásul alkotta."

Tohuvabohu – ahol nincs jelen Isten

A tohu és bohu (körülbelül "üresség és pusztaság") a Bibliában legtöbbször ítélet következtében létrejövõ állapotot jelent. Isten ítéletének pusztító hatását és az annak következtében beálló tohu-állapotot Ézsaiás Edom ellen mondott próféciája is jól szemlélteti: "Elporhad az ég minden serege, és az ég mint írás egybehajtatik, és minden serege lehull, miként lehull a szõlõ levele és a fügefáról a hervadó lomb. Mert megrészegült fegyverem az égben, és ímé leszáll Edomra, átkom népére, ítéletre (…) és fölvonják rá a pusztaság (tohu) mérõkötelét és a semmiségnek (tohu) köveit." (34,4–11) Ugyanezeket a szavakat használja Jeremiás próféta is a babilóni fogságba hurcolt zsidók után hátramaradt, elpusztított Júdeára is (4,23): "Nézek a földre, de íme, kietlen és puszta."
De ha a Teremtés könyvének második versében leírt katasztrófa-állapot Isten ítéletének következménye, mi válthatta ki magát az ítéletetû
A réselmélet követõi szerint az õsvilágot Isten tartományokra osztotta fel, és ezek igazgatására természetfölötti lényeket jelölt ki, akik Isten helytartóiként kormányozták uralmi térségüket. A pre-ádámi világok angyalok irányítása alatt álltak. Erre utalhat a Zsidókhoz írt levél kijelentése is, amely szerint Isten "nem angyaloknak vetette alá a jövendõ világot..." (2,5), vagyis a helyreállított és megváltott világot – szemben az õsvilággal – nem angyalok, hanem emberek fogják igazgatni. A Szentírás állítása szerint az univerzumban a különbözõ szférák közötti harmóniában a törést és a drámai ellentétet az ember teremtése elõtti korban az angyali rendekben-szervezetekben bekövetkezett lázadás idézte elõ. Ezt a gonosz támadást Hélél ben Sáhár, vagyis "Ragyogó (Dicsõséges, Dicséretet mondó, Fényes), Hajnal fia" nevû (a kifejezés szerkezete – "X ben Y" – juttatta arra a következtetésre már az ókori rabbikat is, hogy személynévrõl van szó) fõangyal/kérub vezette Isten mindenhatósága és világterve ellen. Néhány bibliamagyarázó szerint Lucifer lázadásának közvetlen célja nem a Teremtõ volt, hanem a Felkent (Messiás) pozícióját, rangját kívánta megszerezni a lázadásában õt követõ angyalok együttmûködése által. Lucifer, a "Fényhozó" (a fenti héber név latin megfelelõje) egy szellemi lény, akibõl lázadása következtében Istennel szembeszegülõ Sátán ("Ellenség") és a Sötétség Fejedelme lett.

A lázadás angyala

A réselmélet szerint az ember színrelépése elõtt földünk legalább két vagy esetleg három – meghatározhatatlan ideig tartó – korszakot élt át. A pre-ádámi korszakban (amelyre a Teremtés könyvének elsõ verse vonatkozik) az egek és a föld tökéletes harmóniában éltek egymással. Majd ezt követte a tohuvabohu korszaka. Lucifer uralmi térsége – az elmélet hívei szerint – Naprendszerünk volt.


Ezt a térséget az angyalokon kívül egy Ádám elõtti faj vagy fajok is lakták, és – az Ezékiel könyvének 28. fejezetére épített feltételezések szerint – létezett egy Ádám elõtti Édenkert is, elképesztõen gazdag állat- és növényvilággal. Ebben a Paradicsomban is volt Szentély és frigyláda. Luciferrõl és errõl a korszakról mondja Ezékiel próféciája: "Te voltál az arányosság pecsétgyûrûje, teljes bölcsességgel, tökéletes szépségben. Édenben, Isten kertjében voltál; rakva voltál mindenféle drágakövekkel: karniollal, topázzal és jáspissal, társiskõvel és onixszal, berillussal, zafirral, gránáttal és smaragddal; és karikáid mesterkézzel és mélyedéseid aranyból készültek ama napon, melyen teremtettél. Voltál felkent oltalmazó Kérub; és úgy állítottalak téged, hogy Isten szent hegyén voltál, tüzes kövek közt jártál. Feddhetetlen voltál utaidban attól a naptól fogva, melyen teremtettél, míg gonoszság nem találtatott benned. Kereskedésed bõsége miatt belsõd erõszakossággal telt meg és vétkeztél; azért levetettelek téged az Isten hegyérõl, és elvesztettelek, te oltalmazó Kérub, a tüzes kövek közül. Szíved felfuvalkodott szépséged miatt; megrontottad bölcsességedet fényességedben; a földre vetettelek királyok elõtt, adtalak szemök gyönyörûségére. Vétkeid sokaságával kereskedésed hamisságában megfertõztetted szent helyeidet; azért tüzet hoztam ki belsõdbõl, ez emésztett meg téged; és tettelek hamuvá a földön mindenek láttára, akik reád néznek." (28,13–18)
Lucifer tehát bukása elõtt szépséges, dicsõséges és igen bölcs Kérub volt, aki
– a bibliamagyarázók szerint – a világmindenség harmóniáját õrizte. Székhelye "Isten kertje", vagyis az Éden volt, azon belül is Isten szent hegyén, a "szent helyeken" (mikdás), vagyis a Szentélyben zajló szolgálatoknak volt a vezetõje (talán a fõpapja). Elsõdleges feladata a Szentély oltalmazása volt, de õ vezette az Istennek szóló imádást is.
Hélél ben Sáhár lázadásának okaként a Biblia a "kereskedést" jelöli meg, de a rechullá héber szó azt is jelenti: "körbejárás, rágalmazás" (a "ne járj rágalmazóként a te néped között" parancsában szereplõ rachil igenév ugyanebbõl a szógyökbõl származik – Mózes harmadik könyve 19,16). A lázadás eredményeképpen Lucifer az angyali rendek egyharmadát magával vitte (Jelenések könyve 12,3–4), hogy önmagát Istennel egyenrangú uralkodónak fogadtassa el az univerzumban és a mennyben. Csakhogy törekvése kudarcot vallott: õt is és cimboráit is kipenderítették a mennybõl. Az ekkor már végleg Sátánná vált Lucifer bukásáról Ézsaiás leplezetlen gúnnyal beszél: "Miként estél alá az égrõl fényes csillag, hajnal fia!û Levágattál a földre, aki népeken tapostál! Holott te ezt mondtad szívedben: »Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülõszékemet…«" (14,12–13) A bukás tényét Jézus is megerõsíti: "Láttam a Sátánt, mint a villámlást, lehullani az égbõl." (Lukács evangéliuma 10,18)
A Sátán ezek után követõivel egy ellenbirodalmat alapított Istennel szemben, amelynek székhelye a földön kívüli szférákban helyezkedik el az Isten lakóhelye ("a legfelsõbb ég") és a látható ég között. A lázadás angyalai maguk után vonták a föld Ádám elõtti lakosságát a lázadásba és mindenfajta gonoszságba. Hogy ez az idõszak meddig tartott, nem tudjuk, de ennek a korszaknak Isten egy pusztító ítélettel (valószínûleg vízözönnel) vetett véget. Nem kizárt az sem, hogy ekkor még a Naprendszer más bolygóin is volt élet – ami nem feltétlenül egyezett meg a mostani élet formájával –, s az ítélet ezt is elpusztította. Ez a magyarázat összhangban állna azokkal a feltevésekkel, amelyek szerint például a Marson vagy a Jupiter holdjain valaha létezhettek értelmes civilizációk, melyeknek kozmikus katasztrófák vetettek véget. (A Marson folyamok és óceánok nyomait mutatták ki az ûrfelvételek, sõt a bolygó sarkvidékeit ma is jégmezõk borítják.)

Az Éden és folyói

A Szentírás kijelentése alapján Isten teremtményének, Lucifernek a lázadása minden baj õsforrása az egész világmindenségben. A Sátánná lett fõangyal nem elvont eszme, hanem valóságos személy, természetfölötti realitás, mai divatos ufológiai kifejezéssel élve "földönkívüli lény", aki az embernél összehasonlíthatatlanul nagyobb intelligenciával, hatalommal és erõvel van felruházva. A mennybõl való levettetése, valamint a pre-ádámi világ pusztulása ellenére is megõrizte hatalmi helyzetét gonosz angyalaival, démonaival együtt Naprendszerünkben.
Csak találgatni lehet, hogy Isten miért nem fosztotta meg teljesen Lucifert és követõit hatalmi pozíciójuktól és szerepüktõl. (Ez esetleg Isten jogszerûségre törekvõ eljárásmódja, és ellenségeinek jövõbeni totális és végleges legyõzésének stratégiája miatt lehet így.) Sokan az ádámi korszak elõtti kozmikus és földi katasztrófákat Lucifer lázadására adott isteni válaszként.

(Grüll Tibor, Ruff Tibor - http://hetilap.hetek.hu/index.php?cikk=7308)

Read 4719 times Last modified on July 26 2014

Leave a comment

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.

3 comments

  • Comment Link Házi Árpád January 02 2011 posted by Házi Árpád

    Kedves Emberek !

    Ez azért igaz, mert Isten kijelentésére hivatkozik, a Bibliára. Ez pedig (már megbocsáts) egy okkult honlap, ezért külön örülök, és kívánom, hogy mindenből megtérjen a kedves olvasó, amiből meg kell az Isten akarata szerint és kapja meg az Ő kegyelméből az Úr áldását és Jézus Krisztus által megszerzett üdvösséget és örök életet a bűnbocsánat és megtérés (újjászületés !) által. Ámen (úgy legyen)

  • Comment Link Kitti September 12 2010 posted by Kitti

    :lol: Ha vki tud ezzel kapcsolatban még cikket mutatni az legyen szives szólni, mert nagyon izgalmas!!

  • Comment Link Kata September 12 2010 posted by Kata

    Elképesztő! És ez mind igaz.

Read 55556 times 96
Miért ér véget a Maya naptár 2012-ben?
A mayák ismerték a Fiastyúk csillagképpel való szoros kapcsolatot és naprendszerünknek a Fiastyúk központi napja, az Alcyone körüli keringési pályáját.…
Read 23981 times 1
A gyertyaláng üzenete
Számos nép hiedelemvilágában a gyertya a lélek, a láng pedig az élet jelképe. S a néphit úgy tartja, hogyha valaki…
Read 22948 times 7
Az atlantiszi gyűrű
Az atlantiszi gyűrű nemcsak titokzatos, de egyre szélesebb körben gyakorlati alkalmazást találó tárgy. Az eredeti gyűrűt egy francia egyiptológus, dAgrain…
Read 18899 times 1
Az õz mint szimbólum
Az õz, mint szimbólum nem igazán gyakori sem álmainkban, sem pedig a valós életben. Messze nem olyan, mint például egy…
Read 16040 times 7
Akasha
Az akasha szanszkrit eredetû szó, ragyogót jelent, de a "lényegre", illetve az "ûrre" is utal. Az akasha az ötödik elem,…
Read 14932 times 8
A harmadik szem
A harmadik szem az energiatest szerves része - minden ember szellemlényi felépítéséhez hozzátartozik- a homlok közepén helyezkedik el. Ez egy…
Read 14783 times 12
A maják 7 titkos jóslata
Azt hiszem, hogy mindannyian olvastuk a Biblia ÚJSZÖVETSÉGI oldalain lévőjövőleírását, ismerjük Nostradamus jövendölését, igen ismertek katolikus világunkban a Szűzanyánk kinyilatkoztatásai…
Read 13253 times 0
Pálmalevél átverés
Sokáig ellenálltam a témának, de nem bírtam tovább, mert mindenfajta parasztvakítás elemi tiltakozási ösztönt vált ki belőlem. Nem szeretem, ha…
Read 11979 times 2
Bélyegek, okkult szimbólumok és Isten pecsétje
Mielőtt megpróbálnánk megfejteni a fenevad bélyegérõl szóló bibliai jövendöléseket, először meg kell értenünk a Jelenések könyvében szereplõ bélyeg szó jelentését.…
Read 11154 times 0
Tantrikus szex
A tantra szó szanszkrit eredetû, és hálót vagy szövést jelent, de a gyakran kitágult tudatnak is fordítják. Az együttlétnek ezt…