Az álmok

Rate this item
(4 votes)
dreamsgirlrb.jpg
         Az értelmünk különbséget tesz az álom és az ébrenlét valóságossága között. Tesszük ezt annak ellenére, hogy az álomban átéltek akkor és ott tökéletesen valósak a számunkra, és ennek megfelelõen is reagálunk rájuk.
        Az álom és a valóság viszonya analóg a logikai-transzlogikai rendszerek felépítésével és mûködésével. Minden álom valóságos, csak a valóság más tartományaiban (más tudatállapotban) szerzett tapasztalatainkról szól. Az álmodás során más beigazulási rendszerek, programok mûködnek a tudatban. Ezek transzvalóságosak az ébrenlét valóságához képest. Ugyanakkor a valóság is csak egy álom, a tudat kivetítõ tevékenységének következménye, egy illuzórikus álcarendszer a figyelem irányítására. (5. ábra.)

alom.jpg

1.: A megállapodás szerinti valóság, az ébrenlét beigazulási tartománya.
2.: Az álomvilág alvás közben.
3.: Fokozott érzékenységû észlelések (ESP).
4.: Az embertõl távoli, mûszerekkel elérhetõ más valóságok Pl.: mikrokozmosz, univerzum, ultrahangok, elektromágneses hullámok tartománya, stb.
5.: Meditációs állapot.
6.: Révüléses állapot.
7.: Álomjóslás, álom ESP.
8.: Parajelenségek.
9.: Az emberközeli jelenségek mûszeresen is vizsgálható tartománya pl.: látható fény, hallható hangok, stb.
10.: A megismerhetõ, fókuszba beigazítható észlelési tartományok összessége, a teljes valóság.

        Egyes misztikus teóriák szerint az ember mindaddig alszik, amíg a megfelelõ szintû beavatás által fel nem ismeri az anyagi valóság álomszerû, illuzórikus voltát és el nem kezd tudatosan cselekedni az igazi valóságnak megfelelõen. Ennek megvalósítása persze nem könnyû feladat, és csak keveseknek sikerül valóban felébredniük azok közül, akik megpróbálkoznak vele. Az ilyen felébredett lelkeket hívjuk beavatottaknak, megvilágosodottaknak.
        Az álmodási folyamat a gyakorlatban egy szándékos, vizualizált virtuális valóság, környezet (eseménytér) megteremtése és mûködtetése a lélekben. A tudat önmaga számára készíti ezt, amelyben a fizikai testtõl függetlenül tevékenykedhet. A szellemnek és a léleknek jóval ritkábban van szüksége pihenésre, mint az anyagi testnek, ezért használja az alvás idõszakát különbözõ tudati tevékenységek végzésére az álom nevû virtuáltérben. Ezek lehetnek élményfeldolgozások, vágyak, másokkal való metakommunikáció és visszaemlékezés a régmúlt történéseire. A gyakorlott álmodók ismerik a megfelelõ mágikus tudati technológiákat, melyek alkalmazásával pl. be lehet lépni mások álmába és íly módon kommunikálni velük, befolyásolni õket, stb.
        A világ mûködését tanuló lelkeknek a kisérõk, szellemi vezetõk sokszor az álmok segítségével tanítják meg a teremtés törvényeit, mert ilyenkor fogékonyabb a lélek a tudás befogadására. Az álom uralása, irányítása és az ébrenlétbe való átvitele csak az elsõ lépés az önmegismerés útján. Ezzel a lélek kaput nyit önmagán belül a feltudati és altudati részei között, megtörve azok információs elszigeteltségét. A külsõ valóság megteremtése és befolyásolása lényegében az ébrenléti álmodás folyamata, míg a belsõ valóság megteremtése és irányítása az alvás közbeni álmodás. A külsõ valósággal a feltudat foglalkozik, a belsõvel az altudat. A kettõt azért választjuk szét, mert sok paraméterükben különböznek, transzlogikusak egymáshoz képest.
        A lélek mást és mást tanul a belsõ és külsõ valóságban, és ezek nem mindig férnek meg együtt. Más logika, értelmezõ nyelv segítségével dolgozzuk fel õket. Az ébrenlét számára nehéz megérteni az álom üzenetét (az álmoskönyvek sokszor igen félrevezetõek), míg az álomban nehezen érthetõk az ébrenlét egyes dolgai a számunkra. Az álom során kapott tanítások célja, hogy felismerjük a bennünk szunnyadó sokféleséget és gazdagságot, azokat a lelki képességeket, amelyekkel rendelkezünk és megtanuljunk bánni velük.
        Minden álmodás lényege filozófiai szempontból ugyanaz. Összehangolódni a világban lévõ többi entitással, és szinkronban álmodni, teremteni velük a közös valóságot, megegyezés szerint. Végsõ soron tehát a feladatunk egyet álmodni az Istennel, önmagunkról és egymásról (lásd: a szolipszizmust).

AZ ÁLMOK FAJTÁI

        Mint minden csoportosítás, rendszerezés, ez is szubjektív, megállapodás szerinti, és az eligazodást, az értelmezést segíti az álmok vizsgálata során.:

1. ÉLMÉNYFELDOLGOZÓ ÁLMOK: A tudat alvás közben tovább foglalkozik az ébrenlét során felmerült problémákkal. Újra lejátssza, értékeli, módosítja az eseményt. Fõleg intenzív hatású élményeknél mûködik ez az utófeldolgozás, de a révüléskor is felléphet a félálomban. Egyébként az ember álmában csak annyit foglalkozik az ébrenlét eseményeivel, annyira fontosak neki az ottani dolgai, amennyire az ébrenlétben az álom dolgai fontosak a számára.
        Fajtái:
        - Vágyteljesítõ álmok: Ha egy vágy az ébrenlét során nem képes megvalósulni, kielégülni, a tudat áthelyezheti az álom valóságába és ott pótcselekvésként megélheti, realizálhatja a maga számára. Ennek speciális formái az álmodozás, a vizualizáció és az ábrándozás. Mert az éhes disznó is makkal álmodik.
        - Probléma megoldó álmok: A napi élményfeldolgozó álmok azon csoportja, melyek az intenzív hatású konfliktusok feloldását, értelmezését segítik. A kisérõk ebbe (is) beleszólhatnak segítõ szándékkal, telepatikusan belépve az álmodó beigazulási tartományába.
        - Szembesítõ álmok: A problémamegoldó álmok azon csoportja, mikor az álom fõ célja az esemény feldolgozása és a szellem megnyugtatása, immunizálása. Ezek az álmok lehetnek rémesek, ijesztõek, céljuk a szembesítés a konfliktussal, pl.: az eltemetett emlékekkel, a küszöb õrzõjével, stb.

2. TANÍTÓ ÁLMOK: A kísérõk gerjesztik az álmodóban, mintegy levetítenek neki egy térhatású filmet tanulságképpen. Lehet spirituális és materiális vonzatú, lényege az értelmezhetõség. Ha az álmodó mégsem érti meg, pontosítva megismételhetik az adást, amíg az üzenet célba nem ér. Ide tartoznak a figyelmeztetõ, elõrejelzõ álmok, jóslatok, stb. is.

3. LÉLEKGYÓGYÍTÓ ÁLMOK: A Belsõ Én, ill. a kisérõk beavatkozása az álmodó személyiség sérülésének kijavítása céljából. Ez lehet emlékeztetés a felejtésblokk feloldásával, a tudatalattiba számûzött információk felhozatala, a lelkiismeret megszólal(tat)ása, dorgálás, biztatás, az identitástudat és a bizonyosság erõsítése, immunizáció, egyes programok felülírása és egyéb beavatkozások a tudat rendszereibe. (Földönkívüliek is végezhetnek ilyen beavatkozásokat az ember eltérítésekor vagy lélekkiemelés során.)

4. MEDITÁCIÓS ÁLMOK: Az önirányítás gyakorlása céljából végzett koncentrációs, kontemplációs (szemlélõdéses), a testet és lelket lazító, tudattágító meditációs gyakorlatok a szellem fejlettségétõl függõen.

5. FOKOZOTT ÉRZÉKENYSÉGÛ ÉSZLELÉSEK: A fókusz eltolása más beigazulási tartományokra. Ide tartozik a jövõbe, múltba, távolba látás, a tudat kiterjesztése vagy összevonása, a telepatikus kommunikáció más entitásokkal, az elõzõ vagy következõ reinkarnáció megtekintése, stb. Mindezek a szellem fejlettségi szintjétõl függenek, a Belsõ Én és a kisérõk irányít(hat)ják tanító, felkészítõ célzattal.

6. TESTELHAGYÁSOS ÉLMÉNYEK: Lélekutazás az asztrálsíkon. A szellem fejlettségétõl, pillanatnyi energia szintjétõl, egészségi állapotától, célfeladatától függõ közvetlen megtapasztalás. Irányíthatja a Belsõ Én, kisérõk, hipnotizõr, földönkívüliek, ha a lélek az önirányítás terén még nem elég képzett, de létrejöhet spontán elszakadás, ösztönös barangolás is.
        A tapasztalataink szerint a fél-egy óránál tovább való kinntartózkodást a hátrahagyott test egészségileg megsínyli, ezért célszerû az utazás idejét rövidre szabni. Az utazást a távolba látás bizonyos mértékig helyettesítheti. Az utazásnak korlátot szabnak azok a falak, melyek az utazót egy adott halmazba zárják. Minél fejlettebb a szellem, annál több falon tud átjutni, jogosultsága van a kilépésre. Elhagyhatja a Földet, a Naprendszert, a dimenziórendszert. A mennyországtól a pokolig bárhová elmehet, sõt az univerzumot is elhagyhatja és átléphet más univerzumokba. Erre természetesen csak a legfejlettebb (nagylelkû) mesterek képesek, a végtelen vándorai.

7. ÉRTELMEZHETETLEN ÁLMOK: Minden olyan álom, mely nem sorolható be megnyugtatóan a fenti kategóriák közül egyikbe sem. Ezek az érthetetlennek tûnõ és zavaros álmok. A Belsõ Én az álmodás során olyan élményekre is szert tesz, melyeket az ébrenléti tudat a saját ideakészletével csak torzan tud értelmezni vagy egyáltalán sehogy. Az értelmezhetetlen álom konvertálása sokszor dezinformatív hatással van a személyiségre, tehát nem szabad túl nagy hangsúlyt fektetni az ilyen álmok megfejtésére. A tanító jellegû álmoktól ezek abban különböznek, hogy nem az ébrenléti tudatnak szólnak, mivel nem neki vannak kódolva.
        Mindezen felsorolásból is látható, hogy rengeteg dolog vár még felfedezésre az álomtevékenység belsõ összefüggéseivel és külsõ kihatásaival kapcsolatban. Ezt azok tudják a legjobban, akik behatóan foglalkoznak az álmodás jelenségével.

AZ ÁLMOK MÛKÖDÉSE

        Az álom mûködését tekintve logikailag analógnak tekinthetõ pl.: a Windows számítógépes programmal. Elõtér és háttér ablakok, ikonok, alkalmazások, dokumentumok találhatók benne. Az álom olyan munkaasztal, ahol a tervezés, értelmezés, elraktározás, emlékezés, alkotás, kommunikáció, érzékelés tovább folyik, mert nemcsak az ébrenléti állapot során csináljuk ezeket.
        A passzív álmodás az, melynek lefolyásába az álmodó nem szól bele, csak átéli, elszenvedi, szemléli azt. Az álom egyben üzenet a tágabb valóságtól, a Belsõ Éntõl a személyiségtöredéknek, az ébrenléti tudatnak, melynek jelrendszere, kódja megállapodás szerint épül fel. Vannak egyedi és kollektív álomszimbólumok. Érzések és ideák, gondolatok és képek, hangok és egyéb kommunikációs, ill. érzékelésfajták a közlés céljától függõen. A kollektív szimbólumok az emberiség, mint faj és lélekcsoport közös, megállapodás szerinti õsi (isteni) jelrendszerébõl származnak, míg az egyediek ideiglenes, személyiség és kultúrafüggõ jelek.
        Az aktív álmodás kifejlesztése, az álom befolyásolása, irányítása, majd késõbb a létrehozása a visszaemlékezéssel kezdõdik. Minél tökéletesebben kell áthozni az álom emlékeit az ébredési gáton és újraértelmezni, rögzíteni kell a feltudatban. A visszaemlékezést könnyíti a fokozatos ébredés, a révülés gyakorlása, a figyelemkoncentráció és az álom eseményeinek nyomon követése a feltudati értelem segítségével. Az álmok transzlogikus értelmi rendszerek és más valóság tartományokban léteznek. Ezek az alternatív vagy párhuzamos, más beigazulásba esõ valóságrendszerek (tapasztalataink szerint) egyenrangúak, de különbözõek az ébrenléti valóságtól.
        Az álmodás mûvészete, az álommágia, az álomfejtés és az álommisztika lényegében az irányított álmodás lehetõségeinek felhasználása a megismerés, a viszonyulás és a teremtés tökéletesítése érdekében. Ez ideakonstrukciók tervezése, modellezése, kipróbálása veszélytelen körülmények között, mielõtt az anyagi síkra lehoznánk és megvalósítanánk õket. "Az álom a valóság tervezõasztala". Az önirányítás gyakorlása során egyébként az álmodó találkozhat saját elementál teremtményeivel, más entitásokkal és más entitások teremtményeivel, ill. az õ Teremtõjével is.
        Az értelmezhetetlen álmok megjegyzése, rögzítése különösen fontos a késõbbi elemzés céljából, akár évekkel késõbb is, mert ezek a spirituális fejlõdés lehetséges irányaiba, a tágabb valóságba mutatnak.

AZ ÁLMODOZÁS

        Az álmodozás és ábrándozás olyan tevékenység, melyet mindenki elõszeretettel végez az ébrenlét vagy a félálom során, mikor lehetõsége van a lazításra. Az ingerszegény életmód, a vágyakozás, a reménykedés, az elme csapongása okozza ezt a tudati pótcselekvést (lásd: az információs töltelékeket). Kiegyenlítõen, megnyugtatóan hat a személyiségre. Fontos szerepet játszik az életünkben, mivel élvezetes tevékenység és frissíti, élénkíti a szellemet.
        A gond akkor kezdõdik, mikor a személyiség a szükségesnél, ill. lehetségesnél több idõt igyekszik eltölteni ebben az állapotban. Nem azért születtünk le az anyagi világba, hogy ábrándozással töltsük az életünket. Fõ feladatunk a tanulás és a munka, az álmodozás csupán mint relaxációs eszköz hasznos a számunkra, nem lehet öncélú tevékenység.
        Az álom és az ébrenlét között érdekes átmenetet képez az álmodozás és a halucináció. Az álmodozás speciális fajtái az ihletettség, a belsõ inspiráció, valamint a révülés és a tervezés. Az ihlet minden mûvészet alapja, összehangolódás a kérdéses témakörrel. Az inspiráció a telepatikus sugallat, a külsõ segítség valamely probléma megoldásában, mikor az eszünkbe jut a válasz (valahonnan kívülrõl). A révülés sokféle célra felhasználható, irányított tudati technológia, lásd pl.: a sámánizmust. A tervezés ideakonstrukciók alkotása és vizsgálata a megvalósíthatóság szempontjából elemezve. A halucináció okai lehetnek: látászavar, vizualizáció vagy fokozott érzékenységû észlelés.

/Forrás: http://frankwinking.van.hu/keret.cgi?/11gond07.html/ 

Read 5993 times Last modified on July 29 2014

Leave a comment

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.

Read 43653 times 96
Miért ér véget a Maya naptár 2012-ben?
A mayák ismerték a Fiastyúk csillagképpel való szoros kapcsolatot és naprendszerünknek a Fiastyúk központi napja, az Alcyone körüli keringési pályáját.…
Read 18783 times 7
Az atlantiszi gyűrű
Az atlantiszi gyűrű nemcsak titokzatos, de egyre szélesebb körben gyakorlati alkalmazást találó tárgy. Az eredeti gyűrűt egy francia egyiptológus, dAgrain…
Read 13436 times 7
Akasha
Az akasha szanszkrit eredetû szó, ragyogót jelent, de a "lényegre", illetve az "ûrre" is utal. Az akasha az ötödik elem,…
Read 12322 times 1
A gyertyaláng üzenete
Számos nép hiedelemvilágában a gyertya a lélek, a láng pedig az élet jelképe. S a néphit úgy tartja, hogyha valaki…
Read 12242 times 1
Az õz mint szimbólum
Az õz, mint szimbólum nem igazán gyakori sem álmainkban, sem pedig a valós életben. Messze nem olyan, mint például egy…
Read 12149 times 8
A harmadik szem
A harmadik szem az energiatest szerves része - minden ember szellemlényi felépítéséhez hozzátartozik- a homlok közepén helyezkedik el. Ez egy…
Read 11756 times 12
A maják 7 titkos jóslata
Azt hiszem, hogy mindannyian olvastuk a Biblia ÚJSZÖVETSÉGI oldalain lévőjövőleírását, ismerjük Nostradamus jövendölését, igen ismertek katolikus világunkban a Szűzanyánk kinyilatkoztatásai…
Read 9997 times 2
Bélyegek, okkult szimbólumok és Isten pecsétje
Mielőtt megpróbálnánk megfejteni a fenevad bélyegérõl szóló bibliai jövendöléseket, először meg kell értenünk a Jelenések könyvében szereplõ bélyeg szó jelentését.…
Read 9097 times 0
Pálmalevél átverés
Sokáig ellenálltam a témának, de nem bírtam tovább, mert mindenfajta parasztvakítás elemi tiltakozási ösztönt vált ki belőlem. Nem szeretem, ha…
Read 9059 times 0
Tantrikus szex
A tantra szó szanszkrit eredetû, és hálót vagy szövést jelent, de a gyakran kitágult tudatnak is fordítják. Az együttlétnek ezt…