A teremtés hulladékai

Rate this item
(0 votes)

triangulum_nebulaA teremtés sajátos hordalékát, salakanyagát képezik számunkra a hulladékok. Erre a jelenségre többféle szó használatos (pl.: mocsok, por, piszok, kosz, szutyok, szennyeződés, lerakódás, szemét, salak, stb.), attól függően, milyen környezetben jelenik meg és milyen állagú a kérdéses hulladék. Az anyagi világban a dolgokat (tárgyakat) többnyire különféle további anyagrétegek borítják, amik általában ragadnak, csúsznak, tapadnak, egyszóval megváltoztatják a tárgyak felületi jellemzőit (pl.: szín, érdesség, szag, stb.).
Nagyon jellemző az élőlények elsöprő többségére, hogy kétféleképpen viszonyul a világában megjelenő koszhoz. Az első a tisztaságra való igény, a tisztálkodás, fürdés, takarítás, amikor a mocsok zavaró, káros, egészségre ártalmas (kórokozó) jelenségként szerepel, amitől meg kell szabadulni. A második a szennyeződésre való hajlam, illetve a kosz felületmódosító tulajdonságainak használata az életfolyamatok során. Ilyen a nyál, az izzadás és egyéb testváladékok, valamint a kültakaró (a fajtafüggő hámrétegek: bőr, szőr, toll, pikkely, héjazat, kéreg, stb.) kopásának általános jelensége.

Az ember, mint intelligens élőlény fokozott mértékben törődik mindkét oldallal. Rengeteg koszt állítunk elő (pl.: haj, köröm, síkosító és kenőanyagok, ragasztók, krémek, porok, festékek, vakolatok, stb.) életünk során, illetve az ipari tevékenység miatt keletkező hulladékok tömegét árasztjuk a világba, melyek a vizekbe, levegőbe és talajba kerülnek folyamatosan. Másfelöl folyton tisztálkodunk, takarítunk, söprögetünk, mert a társadalmilag elfogadott eszményképünk, no és a célszerûség erősen kényszerít minket erre (higiénia). Összegyûjtjük és raktározzuk, feldolgozzuk a hulladékokat, harcolunk ellene, nem kívánatosnak tekintve azt és igyekszünk elkerülni a közvetlen életterünkben való felhalmozódását.
"Szarnak-bajnak nincs gazdája", tartja a mondás, és ez pontosan kifejezi a koszhoz való hozzáállásunkat is. A mocsok a számunkra valami kellemetlen tényező, amitől egész életünkben próbálunk megszabadulni, több-kevesebb sikerrel. A kosszal kapcsolatban azonban csak egy dolog a biztos: mindig termelődik és újraképződik, akár az élet.
A teremtésben a dolgok elkoszolódásának okát az univerzum fraktális felépítésében kell keresnünk. A világban minden makroszintû rendszer olyan mikroméretû részrendszerek bonyolult összességéből áll össze, melyek fraktális szimmetriák szerint épülnek fel. A fraktálok tulajdonsága pedig az, hogy önhasonlóak, vagyis egyes részeik formailag azonosak az egész alakzattal, melyhez tartoznak (mértékszimmetrikusak). Így az anyagi szerkezetek is fraktálisak, belső szerkezetük és a felületük egyaránt. Amely tárgy szabad szemmel és tapintásra simának tûnik, az nagyító, mikroszkóp alatt már meglehetősen durva és egyenetlen felületet mutat. Ezen egyenetlenségek a más rendszerekkel való kölcsönhatások, érintkezések során súrlódnak, lekopnak, letöredeznek, elaprózódnak. Az így keletkező törmeléket nevezzük kosznak, melynek szóródása eredményezi az egyes rendszerek, közegek elszennyeződését.
Az emberi elme szereti a tiszta, sima, sértetlen, egyértelmû dolgokat. Szeretjük, ha minden simán megy, mert nem jó, ha sokáig leragadunk valahol. Hajlamosak vagyunk csúsztatni, elsiklani a részletek felett és tisztára söpörjük magunk előtt az utat. A valóságban viszont szinte minden dolog koszos, rücskös, érdes, egyenetlen, csúszós vagy tapadós a számunkra, egyszóval nehezen meghatározhatók a felületi jellemzői.
Egy ismert példa: Benoit Mandelbrot matematikus kapta azt a feladatot, hogy számolja ki, mekkora Anglia tengerpartjának a hossza. Az ő kérdése csupán az volt, mekkora léptékben, mekkora pontatlansággal kell mérnie a távot? Bele kell számolni a parti sziklák görbületét is? De mekkora pontossággal? A kavicsok mérettartományában vagy még lejjebb, az egyes homokszemek, molekulák, atomok, részecskék szintjén? Könnyen belátható, hogy minél lejjebb megyünk, annál nagyobb értéket fogunk kapni, mely rohamosan tendál a megszámlálhatóan végtelen felé.
        És most lássuk egy másik, elvontabb megjelenési formáját a kosznak. A létfilozófia szemszögéből nézve a teremtésben minden dolog legvégső lényege az információ. Éppen ezért az elszennyeződés felfogható információs elzajosodásként, rendszerperturbációként, káoszként is.
Ahogy szaporodik a tudásunk a világról, úgy válik egyre komplexebbé az információs terünk, környezetünk. Egyre több a könyv, újság, rádió és tévécsatorna, szórakozási lehetőség, melyek elérhetők a számunkra. A reklámok, hírdetések és egyebek információs szemétként hatnak ránk, megterhelve a tudatunkat pusztán azzal, hogy foglalkozni vagyunk kénytelenek velük. Rendszerezni, szelektálni, tárolni, felejteni, kizárni kell őket a tudatunkból. Elvonják a figyelmünket, megzavarnak, elkábítanak, megtévesztenek és befolyásolnak. Sem a feltudatunk, sem a tudatalattink nem mentesül a hatásuk alól, hisz az információt hordozó, közvetítő időhullámok mindenhol ott vannak és mindenen áthatolnak. A ciklikus létrendszerek visszacsatolásaiban pedig minden hatás, információ emléke véglegesen megőrződik, 100%-osan kitörölhetetlenül.
Mindebből következően látnunk kell, hogy a tudati halmazok is folyamatosan elszennyeződnek információsan. S dinamizmusuk okán teszik ezt méginkább, méggyorsabban, mint az anyagi világ dolgai. A tudatunk állandóan sodródik, csapong, ugrál és szeszélyesen változik a környező állapottér kaotikus hatásainak megfelelően. Ennek befolyásolása, uralása pedig nehéz feladat, ami energiát, éberséget és odafigyelést, egyszóval koncentrációt igényel tőlünk. Ez a többé- kevésbé állandó önszabályozás, ellenőrzés viszont fárasztó és időigényes dolog. Nem lehet állandóan megfeszítve tartani az íj húrját, mert idővel elveszíti rugalmasságát és alkalmatlanná válik a feladata elvégzésére. Ezért váltogatjuk dinamikusan a lazaságot a fegyelemmel, a figyelmet a csapongással, a koncentrációt a szétszórtsággal a tudati mûködésünkben. Vagyis állandóan elzajosodunk és megtisztítjuk önmagunkat.
Azt látjuk tehát, hogy a teremtésben a kölcsönhatások miatt állandó keveredés, kopás, párolgás és gőzölgés történik, s az így keletkező por (törmelék) a közeg áramlása okán végül kitölti a rendszert. Ez lesz a légkör, a napszél, a mélyûri por és gázfelhők alapanyaga is. Az információk szintjén pedig ez lesz a háttérzaj, a kaotikus fehérzaj a világéterben. Felfogható az egész úgy is, mint a rendezetlenség folyamatos növekedése, az entrópia, mely állandóan megbontja az éppen aktuálisan létező rendszerek integritását és lebontó hatásként ellensúlyozni igyekszik az építő folyamatokat.
Ezért tapasztaljuk azt, hogy minden teremtés együtt jár a pusztítással. Az új dolgok felépítése a régi dolgok lebontását jelenti. Valaminek mindig el kell múlnia, meg kell halnia azért, hogy más dolgok megszülethessenek, élhessenek tovább. A kosz tehát, mint hulladék és bomlástermék a "lebontó teremtés" mûve, és elválaszthatatlan része az állandóan újrakeletkező, dinamikusan változó világunknak.

/Frank Winking, Gondolatoka valóságról/

Read 3996 times Last modified on July 27 2014

Leave a comment

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.

Read 46639 times 96
Miért ér véget a Maya naptár 2012-ben?
A mayák ismerték a Fiastyúk csillagképpel való szoros kapcsolatot és naprendszerünknek a Fiastyúk központi napja, az Alcyone körüli keringési pályáját.…
Read 19842 times 7
Az atlantiszi gyűrű
Az atlantiszi gyűrű nemcsak titokzatos, de egyre szélesebb körben gyakorlati alkalmazást találó tárgy. Az eredeti gyűrűt egy francia egyiptológus, dAgrain…
Read 14489 times 1
A gyertyaláng üzenete
Számos nép hiedelemvilágában a gyertya a lélek, a láng pedig az élet jelképe. S a néphit úgy tartja, hogyha valaki…
Read 14078 times 7
Akasha
Az akasha szanszkrit eredetû szó, ragyogót jelent, de a "lényegre", illetve az "ûrre" is utal. Az akasha az ötödik elem,…
Read 13612 times 1
Az õz mint szimbólum
Az õz, mint szimbólum nem igazán gyakori sem álmainkban, sem pedig a valós életben. Messze nem olyan, mint például egy…
Read 12897 times 8
A harmadik szem
A harmadik szem az energiatest szerves része - minden ember szellemlényi felépítéséhez hozzátartozik- a homlok közepén helyezkedik el. Ez egy…
Read 12510 times 12
A maják 7 titkos jóslata
Azt hiszem, hogy mindannyian olvastuk a Biblia ÚJSZÖVETSÉGI oldalain lévőjövőleírását, ismerjük Nostradamus jövendölését, igen ismertek katolikus világunkban a Szűzanyánk kinyilatkoztatásai…
Read 10476 times 2
Bélyegek, okkult szimbólumok és Isten pecsétje
Mielőtt megpróbálnánk megfejteni a fenevad bélyegérõl szóló bibliai jövendöléseket, először meg kell értenünk a Jelenések könyvében szereplõ bélyeg szó jelentését.…
Read 10285 times 0
Pálmalevél átverés
Sokáig ellenálltam a témának, de nem bírtam tovább, mert mindenfajta parasztvakítás elemi tiltakozási ösztönt vált ki belőlem. Nem szeretem, ha…
Read 9612 times 0
Tantrikus szex
A tantra szó szanszkrit eredetû, és hálót vagy szövést jelent, de a gyakran kitágult tudatnak is fordítják. Az együttlétnek ezt…