Gazdagnak lenni

Tuesday, 18 May 2010 07:25
Gazdagnak lenni nem könnyű, sokkal nehezebb mint szegénynek. Gazdagként boldognak, szabadnak lenni szinte lehetetlen, míg a szegény ember a boldogsághoz vezető legrövidebb úton jár. A gazdag ember kötődése az anyagi (földi) világhoz olyan erős, hogy azon szinte lehetetlen felülemelkedni. A gazgagság karmikus értelemben valóban egy komoly áldozati állapot...

Nem tudok nélküled élni!

Sunday, 31 August 2008 00:45

Szerelem vagy szeretetéhség?

Érezte már úgy, hogy a szeretett lény nélkül nincs értelme az életének? Hogy a szakítást nem éli túl? Akkor jó eséllyel pályázik annak a népes társaságnak a tagságára, amelyet a szeretetéhségben szenvedők alkotják.
 
Feldúltan rohantam az utcán Bálinték háza felé. Kettesével vettem a lépcsőket, a szívem ész nélkül kalimpált, miközben türelmetlenül nyomkodtam a csengőt. Felpattant az ajtó, de Bálint amint meglátott, be akarta csapni előttem. Ám az én reflexeim gyorsabbnak bizonyultak, a lábamat befeszítettem az ajtó és a küszöb közé. Közben zokogva rimánkodtam: „Engedj be! Kérlek, engedj be! Könyörgöm, engedj be!‘‘ Nekifeszültem az ajtónak, és egész testemmel nyomtam befelé, egyre hisztérikusabban bebocsátásért esdekelve. De Bálint legalább olyan elszánt volt, mint én, így néhány másodpercnyi ádáz küzdelem után becsapódott előttem a nagy sötétbarna ajtó, én meg ott álltam magányosan zokogva a sötét, hideg lépcsőházban.
Nem először, és nem is utoljára. Úgy éreztem, hogy a szeretett férfi nélkül mindennek vége, hogy nem tudok nélküle élni! Bálint vetett véget több éves kapcsolatunknak, és én sokáig nem fogadtam el, hogy már nem akar velem lenni. Hetekig napirenden voltak a hisztérikus dühkitörések, a telefonos és személyes könyörgések, ajtón való dörömbölések, sőt, egy ízben fényes nappal végigkergettem őt az utcán, az üldözési jelenet során nylonszatyorral püfölve a fejét. Semmi másra nem tudtam gondolni, nem tudtam enni, képtelen voltam dolgozni, önmagam lelki nyomorúságán kívül bármi másra összpontosítani. A dinamikus, világra nyitott, derűs, szelíd és barátságos felnőtt nő helyét átvette egy szerencsétlen, magatehetetlen, tudatilag beszűkült, saját lelki szenvedésén túllépni képtelen idegroncs, aki, bár racionális önképemtől idegennek tűnt, érzelmileg valahogyan mégis nagyon „ismerős“ volt.

Nem hétköznapi csalódás
Először kamaszlányként éltem át ezt az érzelmi állapotot. Amikor Robi, az első szerelmem tizenhét éves koromban elhagyott hosszú hónapokon át kínzott e gyötrően fájdalmas érzés, melyről azt hittem, hogy normális, hétköznapi „szerelmi csalódás“, hiszem minden barátnőm átesett hasonlón. Későbbi párkapcsolataim szakítás utáni ismétlődő életérzése volt a „nem tudok nélküle élni“, hogy férfitámasz nélkül magatehetetlen vagyok, hogy a „szeretett“ férfi nélkül nem tudok megállni saját lábamon, hogy életem nélkülük üres és értelmetlen, hogy férfi nélkül én valójában nem is létezem.
Amikor Bálint szakított velem, már régóta mindkettőnk számára pokoli volt ez a kapcsolat. Mintha már nem is ugyanaz a két ember élt volna együtt, aki korábban a másikat társnak választotta. Engem például kezdetben vonzott Bálint határozott, erőteljes, sármos személyisége és fellépése, hogy mindig tudja, mit és hogyan kell tenni, hogy van határozott véleménye, értékrendje. Az együttélés során ezek a tulajdonságai azonban egyre terhesebbé váltak számomra, mert túltengő önbizalomhiányom ellenére magam is már kialakult személyiség voltam, önálló vágyakkal és elképzelésekkel, és egyre inkább úgy éreztem, hogy mindennek úgy kell történnie, ahogyan Bálint akarja. Ha értékrendünkben, éppen aktuális érdekeinkben, vágyainkban ütközés volt, azt sohasem tudtuk békésen megbeszélni és feloldani. Mindig ő „győzött“, majd ezt követően szinte mindig megenyhült és visszafogadott simogató ölelésébe.
Másfelől Bálint is átélte velem a vonzás taszításba történő átfordulását: míg kezdetben vonzotta lényem különös érzékenysége, kislányos vonásai, időnként szinte gyermeki ragaszkodásom, utóbb ugyanez terhessé is vált számára – hiszen ő nem apukának szerződött mellém. Idővel minden lehetséges helyzetben már csak provokáltuk egymást: Bálint durván leszólta viselkedésemet, én egyre hisztérikusabban „tiltakoztam“. Lelkileg tökéletesen tönkre tettük egymást. Vegül is Bálintban volt több kurázsi, vagy talán inkább kétségbeesés, netán a túlélési ösztön hajtotta, hogy ennek véget kell vetni.
Tudtam, még egy hasonló kapcsolatból aligha épülnék fel komoly következmények nélkül, ezért elhatároztam, hogy ahelyett, hogy egy következő kapcsolatba ugranék, először megpróbálok válaszokat keresni a kérdéseimre. Miután felismertem az ismétlődő párkapcsolati mintát, éreztem, hogy ha változtatni akarok, akkor először saját lelki folyamataimat kell jobban megértenem. E felismerés nyomán már kevésbé éreztem reménytelennek a helyzetemet. A cselekvés pedig magatehetetlenségi érzetemet oldotta fel: igenis tehetek önmagamért. Terápiára szántam el magam, részben lélekgyógyász segítségével, részben pedig az önsegítés eszközeire támaszkodva.

Szeretet vagy szeretetéhség?
Kultúránkban erőteljesen él a két ember eggyé olvadását magasztaló szerelemkép hagyománya. A „nem tudok nélküled élni“ jelenség illik ehhez a felfogáshoz, ez a szoros érzelmi kötődés biztos jele. Lélekgyógyász berkeken kívül kevéssé ismert, hogy létezik egészséges és egészségtelen érzelmi kötődés. Az egészséges variáció (amely alapja felnőttkorban az egészséges emberi kapcsolatoknak) csak akkor jöhet létre ha az anya érzelmileg érett, kiegyensúlyozott, jó önismerettel, egészséges önbizalommal és pozitív önképpel rendelkező autonóm felnőtt személyiség, aki a megfelelő szeretetet és biztonságot képes adni kicsinyének. Ellenben ha az anya (vagy apa) saját lelki problémái miatt vagy agyonszereti (széltől is óvja, nem engedi magáról leválni, önálló személyiséggé fejlődni), vagy érzelmileg taszítja (hideg, távolságtartó) gyermekét, akkor nem alakul ki az egészséges kötődés. Ez szeretetéhséghez vezet, amelyet a gyerek már kicsi korban is próbál kompenzálni (ujjszopás, evés, sírás, csak az anya elfogadása).
Az első esetben az „agyonszeretett“ gyerek érzelmileg infantilis marad, az éhes csecsemőhöz hasonlóan felnőttként anyja helyett majd párjától követeli érzelmi éhsége csillapítását, és toporzékol, ha ezt nem kapja meg. A másik esetben a rideg érzelmi környezetben nevelt gyerek számára felnőttként igen nehéz lesz majd szeretetet adni, és valószínűleg szüleihez hasonló érzelmileg rideg társhoz fog kötődni. Aki gyerekkorában a szüleitől nem tanult meg „jól szeretni“, az felnőttként sem igen lesz erre képes, hiszen a szeretet tanult viselkedés.
A szeretetéhségnek nincsen köze a szeretethez. A magatehetelen csecsemő és kisgyerek joggal várja el szüleitől, hogy minden jelzésére reagáljanak és minden szükségletét kielégítsék, hiszen önmaga képtelen erre.
/forrás: Elle/
Published in A lélek rezdülései

Egyedül is megy...

Tuesday, 01 January 2008 09:33

Honnan tudhatjuk, hogy megteremtettük a férfi- és női energia egyensúlyát, és elértük a belső biztonságot? Szerintem ennek egyik próbája, hogy akkor is biztonságban érezzük magunkat és képesek vagyunk alkotni, ha egyedül élünk, tehát nincsenek mellettünk minden ébren töltött percben szobatársak, akikhez kötődhetünk. Ha elkészítjük magunknak az ennivalót, és nem a konyhai tűzhely mellett állva, nagy kanállal faljuk be, hanem egy személyre megterített asztalnál, gyertyafénynél, megadva a módját. Időnként képesnek kell lennünk arra is, hogy "randevúra" menjünk önmagunkkal, például moziba vagy vacsorázni, ahogyan a szerelmesünkkel mennénk.

Anyagilag is gondoskodnunk kell önmagunkról, terveket készítenünk, a magunk nevében tárgyalnunk, ki kell alakítanunk szabadidős programjainkat. Teljességünk érdekében egyetlen személyre támaszkodhatunk csupán: a bennünk élő felsőbb énre - de ez nem jelent önzést vagy a társadalomtól való elvonulást. Sőt ki merem jelenteni: csak akkor tudunk egészséges viszonyba kerülni a társadalommal, ha minden belső energiánkat használatba vesszük.

Csak ekkor állunk készen az igazi szerelmi kapcsolatra. A párokkal foglalkozó, nagy tekintélyű terapeuta, Harville Hendrix mérföldkőnek számító könyveiben kimutatta: mindaddig, amíg valaki másban keressük az energiát, csak olyan kapcsolatokba bonyolódunk, amelyek csak hatalmi harcok színterének alkalmasak.

Úgy hiszem, hogy a partnerkapcsolatok, amelyekbe belemegyünk, és amelyekben végül tudatosítjuk hatalmi harcainkat, valójában szinkronisztikus módon keletkeznek, és lényegében szent kapcsolatok. Egészségtelen kötődésünk képe újra és újra, másmás partnerek formájában áll elénk mindaddig, míg meg nem értjük az üzenetet. A kapcsolatok azért jönnek létre, hogy végül már ne legyen szükségünk rájuk. Bármilyen száraznak, romantikamentesnek hangzik, mégis csak ekkor térhetünk vissza a szeretethez és a biztonsághoz fűződő belső kapcsolathoz. Ha egyedülállók vagyunk, egymást követik a jelentkezők, akik a kodependens kapcsolat lehetőségét keresik. Ha csapongva röpködünk egyiktől a másikig, semmit sem nyerünk. Ha azonban ellenállunk a párkapcsolat igényének, időt nyerünk, hogy belső szilárdságra tegyünk szert, és összegyűjtsük a lélektársunk megtalálásához szükséges energiát.

/James Redfield, Mennyei látomás/

Published in A lélek rezdülései

Read 22270 times 0
Nyelvdiagnosztika
{mosimages}Nyelvünk elárulja, ha a szervezetben nincs minden rendjén A nyelv bizonyos elváltozásaiból a népi gyógyászat és a klasszikus orvostudomány egyaránt…
Read 20586 times 2
A születéskő
A születéskő fogalmának kialakulása időszámításunk első századában kezdődött. Régebben az évet tizenkét állatövi periódusra osztották, mindegyiket egy-egy drágakő jelképezte. Amikor…
Read 13917 times 3
Erõs paprika, az okos fájdalomcsillapító
Az erős paprikából kivont kapszicin segítségével egyedülálló, új típusú fájdalomcsillapító kifejlesztésén dolgoznak magyar kutatók. A hazánkban népszerû fûszernövény a népi…
Read 11969 times 6
A banán
A legismertebb trópusi gyümölcs, amely lassan felszívó­dó cukrokat tartalmaz, melyek emelik az energiaszintet. A banán nagy mennyiségben tartalmaz B-vitaminokat, amelyek…
Read 11041 times 1
A szervezet megtisztitása
   Hogyan mossuk át belso szerveinket mosópor nélkül?       Talán bizony akadnak olyanok, akik a beleiket, veséjüket vagy tüdejüket…
Read 10109 times 1
A barnarizs
Az anyatej után ez a legkiegyensúlyozottabb táplálékunk. Ha semmi mást nem ennénk, akkor sem történne bajunk, sõt harmóniában és boldogságban…
Read 9837 times 2
Diéta kövéreknek és soványaknak
     Az evés örömélményt nyújt az embernek, melytõl semmi esetre sem szabad megfosztani. Ezért aztán a diéta fogalmát nem úgy…
Read 9176 times 2
A bíbor kasvirág
Echinacea purpurea Gyógyászati célokra hol gyökerét vagy virágját, hol az egész növényt használják. Ezekbõl fõleg alkoholos kivonatot készítenek, mely gyógynövény…
Read 8780 times 2
A homlok
Megkülönböztetünk magas és alacsony homlokot, valamint sima és barázdált homlokot. A magas homlok nem a kopaszodás által megnyúlt homloki részre…
Read 8181 times 1
Lapacho tea
Dél-Amerika indiánjai már évszázadok óta ismerik, és sokféle betegség kezelésére használják a magasra növõ, csodálatos virágokat hozó és akár 700…