Ôszibarack

Sunday, 28 July 2013 21:00

Különleges tulajdonsága: mivel ez a gyümölcs még a természetes tartósítási eljárások során is megőrzi érzékszerveinknek nyújtott élvezeteit és kedvező tulajdonságait, ezért annak ellenére, hogy csak júliusban és augusztusban érik, egész évben hozzájuthatunk.

Gyógyászati javallatok: veseelégtelenség, húgykő, nehéz emésztés, álmatlanság, idegesség, székrekedésre való hajlam.

Ideális fogyasztási módjai: friss érett gyümölcs; gyümölcslé; természetes módon tartósítva (főzzük három percig forrásban levő vízben, hűtsük ki hideg vízzel, hagyjuk megszáradni és dunsztoljuk - sterilizáljuk - üvegekben): lekvár és befőtt, aszalt barack.

Figyelmeztetések és ellenjavallatok: egyeseknél a barack allergiás tüneteket válthat ki; ne hámozzuk meg a barackot, mert húsa könnyen megnyomódik és kifolyik a leve: elég egy nedves ronggyal óvatosan áttörölni ahhoz, hogy eltávolítsuk a gyümölcs kellemetlen és irritáló külső hamvas részét.

Egyéb hasznos összetevők: cukrok (főként szacharóz);

  • A-vitamin,
  • B1--vitamin,
  • B2--vitamin,
  • C--vitamin
  • PP-vitamin;

valamint kálium. foszfor, magnézium, nátrium, kén, vas, pektin.

Gyógyhatása:

  • vértisztító
  • vizelethajtó
  • energiapótló
  • hashajtó
  • nyugtató
  • gyomorerősítő

 


Reggelizz rendszeresen!

Wednesday, 14 September 2011 07:13

Az Alameda megyei tanulmányt elolvasók közül sokan meglepődtek, amikor a hosszú élet elérésére vonatkozó hét legfontosabb tényezőt tartalmazó felsorolásban azt találták: reggelizés.

A reggelizés önmagában is megnöveli az élet hosszát. Az eredeti adatok között olvasható, hogy azoknál a férfiaknál, akik reggeliztek és nem ettek az étkezések között, felénél is kisebbre csökkent a halálozás kockázata, mint azoknál a férfiaknál, akik kihagyták a reggelit és az étkezések között eszegettek. A tanulmány még újabb keletű elemzése különösen a 60–94 év közöttiekre összpontosított. Azoknál, akik nem reggeliztek rendszeresen, 50%-kal megnövekedett a halál kockázata a rendszeresen reggelizőkkel összehasonlítva. Az idősebb amerikaiaknak ebben a csoportjában a hosszú élet inkább a mindennapi reggelizésen múlott, mint azon, hogy nem dohányoztak és  rendszeresen mozogtak. 

E tények ellenére a legtöbb ember egész sereg érvet sorakoztat fel, hogy miért nem reggelizik. Az általános indok az, hogy nem éhesek reggel. Ez azonban annak a következménye, hogy este jól bevacsoráztak. A könnyebb esti étkezésre való átállás megoldja ezt a problémát. Ha elhatározzuk, hogy nem vacsorázunk egy hétig, a hét végére valószínűleg igencsak megéhezünk egy jó reggelire. Valószínűleg azt is megtapasztaljuk, hogy mélyebben alszunk,  még akkor is, ha talán éhesen megyünk aludni. Megfelelő tervezéssel a reggelit könnyebb elkészíteni, mint az ebédet és a vacsorát. Legyünk találékonyak, ötletesek a gabonaneműek felhasználásában, és mindig legyen otthon néhány étkezésre való friss gyümölcs. 

A reggelizésés segít megelőzni a súlygyarapodást 

A reggeli elhagyása mellett felhozott másik indok: "Megment a hízástól." Néhányan úgy okoskodnak, hogy mivel nem éhesek reggel, kihagyják a reggelit, és ez majd segít nekik abban, hogy kevesebb kalóriát fogyasszanak a nap folyamán, ez pedig a fogyást segíti elő. Ez azonban csupán egy mítosz. Az igazság az, hogy a jó, kiadós reggeli elfogyasztása minden fogyókúrás program fontos része kell hogy legyen. 

Évekkel ezelőtt dr. Charles Cupp feltételezte, hogy a súlygyarapodás oka az élelem bevitelének nem megfelelő időzítése. Orvosi gyakorlata során – amely figyelemre méltó módon hét évtizedet ívelt át – betegek százainak tanította meg a súlykontrollt. Túlsúlyos pácienseinek azt javasolta, változtassák meg étkezési szokásaikat: az esti nehéz, tartalmas ételek helyett egyenek kiadós reggelit, mérsékelt ebédet, és könnyű vacsorát. Utolsó étkezésüket ideális esetben-délben kellett elfogyasztaniuk – de délután 3 óránál semmi esetre sem később –, és azt tanácsolta nekik, hogy legalább 8 és fél órával azt követőn menjenek aludni, miután utoljára ettek. Igen fontos, hogy nem kérte tőlük, hogy módosítsák ételválasztásaikat, sem azt, hogy változtassanak az elfogyasztott kalória mennyiségén. A Tulane Egyetem Táplálkozástudományi Tanszékének kutatói elemezték dr. Cupp 595 túlsúlyos páciensre vonatkozó feljegyzéseit. Ez a bizonyíték sok más tanulmánnyal együtt jelzi, hogy a rendszeres reggelizést minden komoly fogyókúra során gyakorlattá kellene tenni. 

Figyeljük meg, milyen további pozitív változások származnak a reggelizésből: a vér hemoglobinszintje megemelkedik, csökken vércukorszint, javul a pajzsmirigyfunkció. A reggelire jellemző módon fogyasztott tápláléktípusok is hozzájárulhatnak a reggeli étkezés fontosságához a súlyellenőrzés szempontjából. Az amerikai kultúrában az esti étkezést hagyományosan az állati termékeken alapuló, zsírban gazdag koszt jellemzi, és a reggeli gyakran az összetett szénhidrátokat tartalmazó gabonaneműekből és gyümölcsökből áll. Ez akkor válik fontossá, amikor megértjük, hogy a súlygyarapodás inkább a zsírból eredő túl sok kalóriával hozható összefüggésbe, mint az összetett szénhidrátokból származó kalóriákkal.

Egy kutatólaboratóriumban a zsírban gazdag étrenden tartott állatok jobban híztak, mint a zsírszegény diétán tartott társaik – még úgy is, hogy mindkét csoport ugyanannyi kalóriát fogyasztott.

A reggeli és a szívrohamok 

A reggelizésről kiderült, hogy további áldásai is vannak. A felnőttek képesek csökkenteni a szívroham kockázatát is, ha rendszeresen reggeliznek. A vérlemezkék, a szervezet véralvadást előidéző sejtjei reggel, a reggeli előtt "tapadósabbak", ami megnöveli a vérrög keletkezésére való hajlamot a reggeli órák során. Ha a vérrög a szív egyik véredényében alakul ki, szívrohamot válthat ki. Ahogyan ebből a fiziológiai tényből adódóan várható, a legtöbb szívroham reggel 7 és déli 12 óra között következik be. 
A reggelizés segít a vérlemezkéknek, hogy kevésbé legyenek tapadósak, s így csökken a reggeli szívrohamok kockázata.

A reggeli hatása az értelmi képességre  

Más, pozitív hatásai is vannak a kiadós reggelinek. 1995 augusztusában a Kalifornia Egyetem Gyermekgyógyászati Tanszéke Davisban vendégül látott több pszichológust, ideggyógyászt, táplálkozástudományi szakértőt, fiziológust, hogy áttekintsék a reggelizéssel kapcsolatos tudományos tanulmányokat. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a reggelizés igen fontos a tanulás, az emlékezés és a fizikai jólét szempontjából felnőtteknél és gyerekeknél  egyaránt.  A reggelizési szokások lényegesek mind az értelmi, mind a fizikai hatékonyság szempontjából, különösen vonatkozik ez a késő reggeli órákra. A reggelizés jobb magaviseletet és jobb iskolai teljesítményt eredményez a gyerekeknél, a felnőtteknél pedig jobb közérzetet és nagyobb munkabírást. A reggelizés által élvezett előnyök teljesebb felsorolását a 9. ábrán  láthatjuk.

 Forrás:  Dr. Neil Nedley - Döntő bizonyíták könyve alapján

 

reggeli1Mit reggelizzünk?

A péksütemények, a felvágottak és a tojásból készült ételek általában túlságosan sok sót, szénhidrátot és zsírt tartalmaznak, míg a fontos tápanyagok, a vitaminok és a rostok szinte teljesen hiányoznak belõlük. Ha cukorral teli süteményt, vagy egészségesnek kikiáltott müzliszeletet eszünk reggelire, hirtelen megugrik ugyan a vércukorszintünk, de ugyanolyan gyorsan le is csökken. Így hamarabb lesz szükségünk arra, hogy valami olyan étel után nézzünk, ami segít szinten tartani az energiánkat.


A különbözõ pelyhek és müzlik, a joghurt, a gyümölcs, nagyon egészségesek, mert minden hasznos tápanyagot tartalmaznak, ráadásul, mivel a glikémiás indexük viszonylag alacsony, lassan szívódnak fel a szervezetben, így sokáig képesek energiával ellátni a testünket.Igyunk sovány tejet müzlivel vagy tejeskávéban, vagy shaket, együnk zsírszegény joghurtot, pulykasonkát, alacsony zsírtartalmú sajtot vagy tojást. Vizsgálatok bizonyítják, hogy aki kiegyensúlyozottan reggelizik, kevesebb kalóriát fogyaszt délben. Legjobb kombináció lehet a sovány fehérjék és a lassan felszívódó szénhidrátok kombinációja, mely a leghosszabb ideig biztosítja a teltségérzetet és a magas energiaszintet, valamint a vércukoringazodások is elkerülhetők vele. (Pl. egészségturmix, vagy sovány kefír, joghurt teljes kiőrlésű gabonával, zabpehellyel).A teljes kiőrlésű gabonából készült ételek magas élelmirost tatalmúak, antioxidánsokban és vitaminokban is gazdagok, zsírtartalmúk viszont alacsony. Egészségünk érdekében térjünk át teljes kiőrlésű gabonával készült pelyhek fogyasztására. A megfelelő reggeli nemcsak az emésztést serkenti, de nagyobb szellemi teljesítőképességet is garantál. Ne feledjük továbbá, hogy hosszabb időre ellát minket elengedő energiával.


Együnk sok rostot! A sovány fehérje mellé jól illik a teljes kiőrlésű kenyér vagy müzli. Rostot tartalmaznak a gyümölcsök is, ezt is vegyük fel a reggeli étrendbe, vagy igyunk rostos gyümölcslevet. Az oldhatatlan rostok teltségérzetet keltenek, az oldhatók pedig csökkentik a koleszterinszintet.

A rostdús reggeli fokozza a koncentrálóképességet is a délelőtt folyamán.


Lajos atya tanácsaiból

Wednesday, 06 April 2011 09:00

repaleEgészségünk megőrzése, vagy ha már betegek vagyunk, gyógyulásunk érdekében Lajos atya mindig azt tanácsolja: ne együnk húst és húskészítményt, sertészsírt, fehér kenyeret, cukrot, sót; ne igyunk kávét, teát, alkoholt és ne dohányozzunk. Mert mindez méreg szervezetünknek.
Nemcsak Lajos atya és a természetgyógyászok, de a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek is azt hangoztatják: az ételek, melyeket megeszünk, nagyban meghatározzák egészségi állapotunkat. Tehát mindenkinek a kezében (gyomrában) a sorsa... legalábbis, ami egészségünket illeti. Az anyagcserezavarok, gyomor- és bélbetegségek, ízületi nyavalyák még a természetgyógyászattal nem rokonszenvező orvosok szerint is összefüggnek táplálkozásunkkal.

Lajos atya egyszer azt mondta: nagyot vétett az emberiség ellen az, fehér lisztből készült nokedli, makaróni, spagetti helyett adhatunk a családunknak főtt kölest, hajdinát, barna rizst, kukoricadarát. Ez utóbbira egy recept. A kukoricadarát vízben keményre főzzük, kihűtjük. Serpenyőben vajat olvasztunk, kanállal galuskaként beleszaggatjuk a kukoricát, juhtúrót morzsolunk közé, megszórjuk kaporral. Egy tányér káposztasalátával laktató és ízletes köret vagy önálló fogás. S megkapta szervezetünk, ami kell neki. (Az sem utolsó szempont, hogy olcsón!)
A nagyobb üzletekben sokféle müzli kapható. Többnyire drágán. Ha családunk egyébként nem idegenkedik tőle (a gyerek nem fog, szereti, hiszen édes), mi magunk sokkal olcsóbban állíthatjuk elő a müzli reggelit. Vásároljunk zab-, búza-, árpa-, rozs- vagy kukoricapelyhet, búzacsírát, mazsolát és mézet. A pelyhet tejben megfőzzük néhány szem mazsolával, a kását tányérunkban meghintjük búzacsírával (dió íze van), teszünk rá az évszaknak megfelelő nyers gyümölcsöt, végül lecsepegtetjük mézzel. Egészségesebb és sokkal olcsóbb, mint egy sajtvaj-felvágott-fehér kenyeres reggeli. S ha minden nap más pehelyből készítjük, még megunni se lehet.

 

Ami nem kerül pénzbe


Én egy héten egyszer megyek piacra, akkor megveszem a zöldséget egész hétre, mondja büszkén egy fiatalasszony, aki a felszabadult idejében trécsel, üldögél, rejtvényt fejt, mert a főzést szükséges rossznak tartja. Kiegészíti a véleményét egy másik háziasszony, aki két-három napra előre főz, így elveti az etetés gondját...
Mind a két módszerrel becsapjuk magunkat, megrövidítjük az életünket, tönkretesszük drágán előállított ételeinket. Ha csak ennyire van időnk, persze, hogy így kell tennünk! De ha mód van rá, akkor rá kellene szoktatni magunkat az étkezés megszervezésére, ami a nyersanyag vásárlásával kezdődik, folytatódik az előkészítéssel, a főzéssel és magával az evéssel. Ezeket sajnos, nem tanítják az iskolában, a dolgozó nő-anya pedig leszokott arról, hogy családját igényesen lássa el.

Valóban nincs rá ideje, hogy naponta kiszaladjon a piacra. Falun ráadásul megszüntették a piacot, pedig a határon túl (talán az egész világon) piacon veheti meg a háziasszony a legfrissebb zöldséget, gyümölcsöt! Ha tehát módunk van rá, mindenből a legfrissebbet vegyük, mert a földből kiszedett növény percről percre veszít értékéből. Szabad szemmel csak az élvezeti érték romlását látjuk, plöttyedt az uborka, a paradicsom, fonnyadt a sóska, pudvás a retek. Ennél fontosabb, hogy a bennük lévő vitaminok, nyomelemek mennyisége is csökken. A piacon vásárolt árut mindenképp szárával, leveleivel vigyük haza, mert így valamelyest legalább kitolódik a fonnyadás. Akinek saját kertje van, az lehetőleg aznap reggel szedje ki azt, amire a főzéshez szüksége van. A krumpli is veszít értékéből.

A következő fázis az előkészítés. Ami piszkos, földes vagy sáros, azt meg kell mosnunk. De a hideg vízben minél kevesebbet álljon. A víz azonnal oldja az értékes anyagokat. A levélzöldséget - sóskát, spenótot - szűrőbe téve azonnal csurgassuk le. A sárgarépát, gyökeret, krumplit, zellert, ha lehet, folyó vízben mossuk.
A hámozáshoz sok háziasszony elővesz egy életlen kést... és faragja. A pazarlás nemcsak súlyra megy. A legtöbb vitamin a bőr, a hártya, a héj alatt van. Ezért lenne fontos igen sok héjában főtt burgonyát fogyasztani.
Ha mód van rá, a gyenge primőrzöldséget se hámozzuk. A friss répát, gyökeret olyan vékony hártya fedi, hogy az dörzsöléssel lejön. Alkalmas erre a mosogatáshoz használt dörzsike vagy körömkefe. A recékben maradt piszkot késsel kifaragjuk. Ha már idősebb a zöldség, sajnos áztatni kell egy kevés ideig, hogy dörzsölhető legyen. Ha így se jön le, akkor vékonyan hámozzuk. Időnként lehet kapni ügyes kis szerszámot, ami vonókésszerű, pengeéles, és igen vékony réteget húz le.

A magyar konyha szokásai szerint a zöldséget bő vízben főzzük. Ezt tesszük a zöldborsóval, zöldbabbal, káposztával, akkor is, ha főzeléket készítünk. A legtöbb tápérték azonnal kifő, és elvész a zöldség zamata. Sokan a fölösleges lét ki is öntik. Ezt az ételt kár megenni! Nem csak ízetlen nyúleledellé válik, de a tápértékét is elveszítette már.
Ehelyett: akár lábasban, akár kuktában tesszük föl, csak annyi vizet öntsünk alá, hogy le ne égjen. Egy-két centi magasan álljon a víz. Az edényt lefedjük, a kuktát lezárjuk. Kezdődik a párolás, a gőz nagy része lecsapódik, visszatápláljuk, és a víz nem oldja ki a tápanyagot. Leégéstől azért sem kell félni, mert a legtöbb zöldség saját levet is ereszt.

Forrás: Lajos atya tanácsai, HUNGAPRINT


Read 22264 times 0
Nyelvdiagnosztika
{mosimages}Nyelvünk elárulja, ha a szervezetben nincs minden rendjén A nyelv bizonyos elváltozásaiból a népi gyógyászat és a klasszikus orvostudomány egyaránt…
Read 20560 times 2
A születéskő
A születéskő fogalmának kialakulása időszámításunk első századában kezdődött. Régebben az évet tizenkét állatövi periódusra osztották, mindegyiket egy-egy drágakő jelképezte. Amikor…
Read 13909 times 3
Erõs paprika, az okos fájdalomcsillapító
Az erős paprikából kivont kapszicin segítségével egyedülálló, új típusú fájdalomcsillapító kifejlesztésén dolgoznak magyar kutatók. A hazánkban népszerû fûszernövény a népi…
Read 11962 times 6
A banán
A legismertebb trópusi gyümölcs, amely lassan felszívó­dó cukrokat tartalmaz, melyek emelik az energiaszintet. A banán nagy mennyiségben tartalmaz B-vitaminokat, amelyek…
Read 11037 times 1
A szervezet megtisztitása
   Hogyan mossuk át belso szerveinket mosópor nélkül?       Talán bizony akadnak olyanok, akik a beleiket, veséjüket vagy tüdejüket…
Read 10103 times 1
A barnarizs
Az anyatej után ez a legkiegyensúlyozottabb táplálékunk. Ha semmi mást nem ennénk, akkor sem történne bajunk, sõt harmóniában és boldogságban…
Read 9834 times 2
Diéta kövéreknek és soványaknak
     Az evés örömélményt nyújt az embernek, melytõl semmi esetre sem szabad megfosztani. Ezért aztán a diéta fogalmát nem úgy…
Read 9169 times 2
A bíbor kasvirág
Echinacea purpurea Gyógyászati célokra hol gyökerét vagy virágját, hol az egész növényt használják. Ezekbõl fõleg alkoholos kivonatot készítenek, mely gyógynövény…
Read 8771 times 2
A homlok
Megkülönböztetünk magas és alacsony homlokot, valamint sima és barázdált homlokot. A magas homlok nem a kopaszodás által megnyúlt homloki részre…
Read 8176 times 1
Lapacho tea
Dél-Amerika indiánjai már évszázadok óta ismerik, és sokféle betegség kezelésére használják a magasra növõ, csodálatos virágokat hozó és akár 700…