Hogyan válik magányossá az ember?

Rate this item
(2 votes)

van Gogh GachetMiért van az, hogy az egyik ember nem magányos, bár egyedül él, a másik pedig még nagycsaládban is magányosnak érzi magát?

Az ember magányossá válásának két fő oka lehet. Az egyik az, hogy nem tanulja meg már gyermekkorában az interperszonális kapcsolódást, a jó ÉN-TE viszonyulást, s emiatt nem tud az emberekkel kapcsolatot teremteni. Azért nem tanulta meg, mert nem tanították rá. Sajnos, sok apa és anya nem tanítja meg a gyermekét szeretni, ami nélkül aligha lehet igazi emberi kapcsolatot létesíteni. Pedig még azt is meg kell tanulnia a gyermeknek, hogy hogyan lehet a szeretetet megmutatni, illetve a szeretetet elfogadni. Csak úgy tanulja meg, ha látja: apja és anyja szeretik egymást, jó a tekintetük, jó a szavuk egymáshoz.

Ha viszont azt látja a gyermek, hogy a család tagjai — apa, anya, nagyszülők — csak civódnak, csattognak, vívnak, vagy ellenségesen hallgatnak, ő sem tud majd helyes én-te viszonyt kialakítani másokkal. Az emberek között állandóan zavarban lesz, ezért egyre inkább magába zárkózik.

Nem tud (és nem mer) beszélgetést kezdeni, hiszen azt is meg kellett volna tanulnia, s ha nem tanulta meg gyermekkorában, talán egy életen át sem tudja elsajátítani. Majd meghal a vágytól, hogy szeressék, hogy emberi kapcsolatai legyenek, de ő maga nem tud közeledni, és ha félénken mégis szólni kezd, nedves lesz a tenyere az izgalomtól, még a homloka is gyöngyözik.

Félő, hogy ők már nemcsak magányosak, hanem elmagányosodott, magukba "falazott", teli seb, szomorú emberek. Merev, elutasító arckifejezésüktől ne riadjunk meg, ha itt-ott találkozunk velük. Álarcot viselnek, mint az idézett levél írója, befelé azonban sírnak, s a lelkük mélyén SOS jeleket adnak. Micsoda új szolgálatunk lehetne, ha ezt fölismernénk és kezdeményező jézusi szeretettel feléjük fordulnánk!

A másik ok, amely miatt magányossá válhat valaki, fordítottja az elsőnek. Az előbbi ember, beletörődve önmagába, befalazódik, az utóbbi viszont — félve a magánytól betör mások életébe. Szüntelenül nyüzsög, szaladgál, telefonál, házal, és akit elcsíp, annak egyfolytában beszél. Mondj a magáét, belecsúsztatja mások idejébe, életébe a saját „porcióját", lelki batyuját. Ez az ember azért válik magányossá, mert elkerülik, menekülnek előle a többiek. Az eredmény ugyanaz: elszigetelődés.

De ha ez így van, márpedig így van, mit tehetne az a magányos, aki befalazódott önmagába, és mit csináljon az, a már nem tud hová futni, mert előle fut mindenki.

A magány lehetőségeit, értelmét és hasznát kellene keresnünk. Mint mondottam, barátkozzunk meg a magányossággal! „Amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz titokban; Atyád pedig aki látja, amit titokban teszel, megfizet neked."

A magányban — „belső szobánkban" (a tameionban) — megtalálhatjuk Atyánkat, aki „titkon néz", keres vár minket. Éppen ott, a csöndben hallhatjuk is Őt, mert amint Rá figyelünk, megszólal. És az, aki „titkon van" „megfizet nyilván". Vele együtt máris kettesben lehet a magányos ember, és többé nem kell egyedül lennie. Ilyen kettesben pedig már el is indulhat azok felé, akik még magányosabbak talán. Hogy ők se legyenek egyedül!

Nagyon magányos volt az a férfi, aki elmondta egyszer, hogy mit kapott ebből az. Igéből, és mit nyert a taimeion-ban. Olvasott a magányosságról, a "belső szoba" csöndjét ajándékairól, s arról, hogy ott együtt lehetünk Atyánkkal, aki "titkon néz" és "megfizet nyilván". A magányos férfi kipróbálta ezt, és beszámolt róla, hogy mivel "fizetett" neki az Atya. Társul adva ÖNMAGÁT a "szentek szentjében feloldotta magányát. Csöndes félórák során együtt volt Atyjával, meditált, eltöltötte a hála, hogy nem kell egyedül lennie, s közben megkapta a vezetést, a gondolatot, ötletet, indítást — mások felé. Hogy ők se legyenek egyedül! Előbb megtanulta a kapcsolódást Istenhez, azután embertársaihoz Családjában is, munkatársai között is, a gyülekezetben. Azóta is, amit neki „fizet" Isten, azt ő továbbadja.

Ha egy magányos ember — a magánytól félve — csak az emberek között keresgél, végül is csak önmagára talál, és újra bezárul a kör. Ha viszont Isten felé indul — a tameionon keresztül —, emberekre is talál előbb-utóbb. Nehéz Istent kikerülni, ha nem akarunk magányosan élni. Ha valaki elindul Isten felé, emberekre is talál. Ez az Isten terápiája, gyógymódja, "menetrendje" a magányosság ellen.

De nincs mindenkinek "belső szobája", és Jézus idejében sem volt, mondhatná valaki, sőt, magának Jézusnak sem volt hova a fejét lehajtania. „Tameionja" azonban mindig volt Jézusnak. Lénye mélyén volt a belső szobája, s amikor félrevonult imádkozni, önmaga Lénye mélyébe húzódott vissza, oda zárkózott be. Itt, a legszentebb szentély legszentebb mélyén találkozott és beszélt Atyjával, az Abbával. Misztérium ez.

Jézus útmutatása alapján nekünk is meg kell találnunk a mi belső szobánkat a lényünk mélyén. Mert bennünk is van tameion, ahová bármikor visszavonulhatunk, helyileg bárhol is vagyunk. Isten Lényével érhet össze a lényünk itt, ahol ti csöndben megszólal a HANG, s mint egykor, ezt mondja: VAGYOK!

Rainer Maria Rilke, a nagy német kölíő így vall erről

— Tudom, jelen vagy Istenem.
Adj parányi jelt,
Közel vagyok egészen.
Már csak leheletnyi
          vékony fal lehet közöttünk.
Megtörténhet,
          s miért ne történne meg,
hogy hívsz, vagy én szólítalak
és zajtalanul
és hangtalanul
a fal átszakad. —

(Das Stundenbuch,
13. 1., ford.: Gy. E.)

 

Aki nemcsak mondja a költővel: Tudom, jelen vagy Istenem, hanem figyeli is Öt szüntelen, az ismeri a tameion titkát. Ilyen ember lehet ugyan magányos, de sose lesz többé egyedül.

Jézus élt így. Még a halála előtt is, amikor ezt mondta: „íme, eljön az az óra, sőt már el is jött, amikor elszéledtek, mindenki a maga otthonába, és engem egyedül hagytok: de én mégsem vagyok egyedül, mert az Atya velem van.

így nem volt egyedül az öreg Pál apostol sem. Erről ír Timóteusnak: „Első védekezéskor senki sem volt mellettem, sőt mindenki elhagyott. — Ne számítson ez bűneik közé! De az Úr mellém állt, és megerősített..."

Ezért megállapíthatjuk, hogy nagyobb ajándékot alig adhat szülő a gyermekének, mint ha megtanítja a kapcsolatkeresésre. Ezt részben már azzal is elérheti, ha testvért — vagy testvéreket — ad neki.

Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni: aki önmagával meghasonlik, aki megveti, gyűlöli önmagát és saját árnyékszemé-lyiségével nem tud mit kezdeni, az aligha viszonyul jobban máshoz, másokhoz, mint önmagához.

A jó kommunikációnak jó eredményei vannak. Ilyen a boldog házasság, amelyben nem egymás mellett élnek a házasfelek, hanem együvé tartozva. Biztosan számíthatnak egymásra. A védettség biztonságérzése eltöltheti mindkettőjüket.

Erről részletesen írtunk hárman is a Nem jó az embernek egyedül című könyvünkben.

baratokA másik jó eredmény a kitartó és szoros barátság. Olyan szoros, hogy elbírja a kölcsönös kritikát is.

Hogyan is mondja József Attila?

Hiába fürösztöd önmagadban,
csak másban moshatod arcodat.

Vagy Arisztotelész:

Igaz barát nélkül senkinek se kedves az élete,
még ha minden jóban része van is.

Apámnak négy barátja volt, s én láttam, mennyire ragaszkodtak egymáshoz. Amikor meghalt a negyedik is, ezt mondta édesanyám: „Meglátod fiam, apád már nem él sokáig." És valóban meghalt, váratlan hirtelenséggel, két héten belül.

Fontos eredmény a szolgálni tudás is. Szolgálni pedig csak az képes, aki jól tud kommunikálódni. Az ilyen ember aligha marad egyedül, mert mindhalálig kapcsolódik másokhoz, mások pedig őhozzá.

Aki pedig egykor így mutatkozott be Mózesnek az égő csipkebokorból: „Vagyok", az mindig VAN, még a megfelezhetetlen órákon is.

(Gyökössy Endre - Magunkról magunknak című könyvéből)

 

lennon

Read 4756 times Last modified on July 29 2014

Leave a comment

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.

Read 22272 times 0
Nyelvdiagnosztika
{mosimages}Nyelvünk elárulja, ha a szervezetben nincs minden rendjén A nyelv bizonyos elváltozásaiból a népi gyógyászat és a klasszikus orvostudomány egyaránt…
Read 20593 times 2
A születéskő
A születéskő fogalmának kialakulása időszámításunk első századában kezdődött. Régebben az évet tizenkét állatövi periódusra osztották, mindegyiket egy-egy drágakő jelképezte. Amikor…
Read 13917 times 3
Erõs paprika, az okos fájdalomcsillapító
Az erős paprikából kivont kapszicin segítségével egyedülálló, új típusú fájdalomcsillapító kifejlesztésén dolgoznak magyar kutatók. A hazánkban népszerû fûszernövény a népi…
Read 11969 times 6
A banán
A legismertebb trópusi gyümölcs, amely lassan felszívó­dó cukrokat tartalmaz, melyek emelik az energiaszintet. A banán nagy mennyiségben tartalmaz B-vitaminokat, amelyek…
Read 11043 times 1
A szervezet megtisztitása
   Hogyan mossuk át belso szerveinket mosópor nélkül?       Talán bizony akadnak olyanok, akik a beleiket, veséjüket vagy tüdejüket…
Read 10109 times 1
A barnarizs
Az anyatej után ez a legkiegyensúlyozottabb táplálékunk. Ha semmi mást nem ennénk, akkor sem történne bajunk, sõt harmóniában és boldogságban…
Read 9837 times 2
Diéta kövéreknek és soványaknak
     Az evés örömélményt nyújt az embernek, melytõl semmi esetre sem szabad megfosztani. Ezért aztán a diéta fogalmát nem úgy…
Read 9177 times 2
A bíbor kasvirág
Echinacea purpurea Gyógyászati célokra hol gyökerét vagy virágját, hol az egész növényt használják. Ezekbõl fõleg alkoholos kivonatot készítenek, mely gyógynövény…
Read 8781 times 2
A homlok
Megkülönböztetünk magas és alacsony homlokot, valamint sima és barázdált homlokot. A magas homlok nem a kopaszodás által megnyúlt homloki részre…
Read 8182 times 1
Lapacho tea
Dél-Amerika indiánjai már évszázadok óta ismerik, és sokféle betegség kezelésére használják a magasra növõ, csodálatos virágokat hozó és akár 700…