Egészségesek pszichoterápiája 1.

Rate this item
(0 votes)



      Az emberek nem tartják kielégítõnek a valóságot,ezért a fantázia világában élnek, s elképzelik vágyaik teljesülését. Az erõs egyéniségû ember megvalósítja vágyait. A gyenge viszont egy képzelt világban él, vágyai pedig különbözõ betegségek tüneteiként jelennek meg.
                                                                                                                        Sigmund Freud



    A pszichoterápia a természetgyógyászat királynõje. Miért? Mert az alternatív gyógyászat alapvetõen pszichoszomatikus betegségekkel foglalkozik. Azokkal a betegségekkel, amelyek közvetve vagy közvetlenül az emberi pszichikum tudatalatti szférájától függnek. S épp a pszichoterapeuta az ember, aki – elnézést a szójátékért – tudatosan tud a tudatalattival kommunikálni.
    Mi is a pszichoterápia és miben különbözik a pszichiátriától és a pszichológiai tanácsadástól?

    A pszichiáter olyan orvos, aki a lelkileg "igazán" beteg emberekkel foglalkozik. A pszichológus és a pszichoterapeuta pedig a lelkileg egészségesekkel, akiknek azonban ilyen vagy olyan testi vagy lelki egészségi problémái vannak. 
    A pszichiáter és a pszichoterapeuta távolról sem egy és ugyanaz, mert eltérõ módon közelítik meg mind a beteget, mind pedig az egész gyógyító folyamatot.
    Jól emlékszem, mit éreztem, amikor néhány éves pszichiáterkedés után a pszichiátriát magánpraxisban fel akartam cserélni a pszichoterápiával. Akkor úgy gondoltam, hogy a kettõ egy és ugyanaz. Amikor rendelésemen megjelentek az elsõ betegek, tehetetlennek és bizonytalannak éreztem magam. Bebizonyosodott, hogy pszichiátriai tapasztalataimból alig lehet valamit "átvinni" a pszichoterápiába. A gyógyszeres kezelést kivéve, a tulajdonképpeni pszichiátriának elérõ, majdnem összeegyeztethetetlen fogalmi apparátusa van, a gyógymódok pedig teljesen hiányoznak benne. Nem tudtam, hogyan beszéljek a beteggel ahhoz, hogy a kezelés negyven perce alatt megkapja azt, amiért felkeresett. Nem tudtam, hogyan kell a beteget kezelni. Miközben recepteket írtam fel, éreztem, hogy itt valami másra van szükség. S ezt a "valami mást" a nulláról kezdve kellet elsajátítanom. El kellet utaznom az Egyesült Államokba, hogy eligazodjam abban, "mi mire való".


    Kis történeti kitekintés

    A pszichoterápia akkor vette kezdetét, amikor az õsember megtanulta a 30 leggyakoribb szót ("adj", "klassz", "jaj" stb.) és áttért a bonyolultabbakra ("na", "sebaj", "gázvan"). Az emberek bizonyára már akkor tudták, hogyan kell egymást megnyugtatni, megvigasztalni, megsajnálni. Aki a többieknél gyakrabban tette ezt, az lett az elsõ pszichoterapeuta. Úgy lehet, amikor páciensei ebédre megették õt, ízletesebbnek találták más szakmabelieknél.
    Az elsõ pszichoterápiai kiadvány a Biblia volt. E mûben a pszichés korrekció a csábító kígyóval kezdõdik, aki az "ego" behódolással szembeni fölénye mellett tör lándzsát, és Jézus cselekedeteivel, példabeszédeivel zárul.
    "Korunk" pszichiátriájának története Franz Anton Messmer bécsi orvossal veszi kezdetét, aki szentül hitte, hogy "magnetizmussal" gyógyít, de valójában hipnózist, szuggesztiót, bioenergiát, show-terápiát és csoport-indukciót alkalmazott.
    A XX. században a pszichológia és a pszichiátria az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában indult viharos fejlõdésnek. Különbözõ iskolák és irányzatok alakultak ki. Gyakori volt, hogy maguk a pszichológusok sem értették egymást, eltérõ terminológiát alkalmaztak és távolról sem mindig volt világos fogalmuk a többi irányzat eszméirõl.
    1909-ben Sigmund Freud osztrák pszichiátert meghívták a Harward Egyetemre, hogy tartson elõadás-sorozatot pszichoanalízisbõl. Ezt követõen a pszichoanalízis meghódította egész Amerikát, valamivel késõbb pedig az egész világot.
    Az Egyesült Államokban a pszichoanalízissel egyidejûleg élte fénykorát egy másik irányzat, a behaviourizmus vagy viselkedés-pszichológia (angol behaviour – viselkedés).
    Az USA-ban 1925-ben kezdte szárnybontogatását a pszichoterápia harmadik fõ irányzata, a gestalt-pszichológia (német Gestalt – alak, forma), mely azt hangoztatja, hogy nem az érzékelés, gondolkodás, tudat, emlékezet, intellektus, érzések a pszichikum alapelemei, hanem a gestaltok, azaz bizonyos egységes pszichológiai képzõdmények.
    A 30-as évek elején Amerikát hatalmas gazdasági válság rázta meg, amely azonban jótékonyan hatott a pszichoterápiára, mert az emberek úgy érezték, szükségük van rá. Új irányzatok jelentek meg, látványosan megnõtt a társadalom-pszichológia iránti érdeklõdés. Széles körben elterjedt a pszichológiai tanácsadás.


    Pótolhatja-e a pszichoterapeutát egy csinos bankszámla?

    Nem pótolhatja. Milyennek képzeljük általában a tipikus amerikait? Magabiztos, vidám, közlékeny embernek. Ám ez nem a sokszámjegyû bankszámlának köszönhetõ, hanem annak eredménye, hogy egészséges ember létükre csak kevesen vannak köztük, akik sosem voltak még pszichoterapeutánál. A "saját" pszichoterapeuta Amerikában ugyanolyan természetes, mint a saját fodrász vagy autószerelõ.


    Miért kevés Magyarországon a pszichoterapeuta?

    Hiszen a gazdasági bizonytalanság, az általános válság, a magas öngyilkossági ráta, úgy tûnik, a magyarokban nagy igényt kell, hogy támasszon a pszichológiai tanácsadás iránt. Nincs pénzük az embereknek honoráriumra? A harmincas évek Amerikájában sem volt. Inkább az a magyarázat, hogy nem értik a pszichoterápia szükségességét. A "magam is megbirkózom lelki problémáimmal" olyan mítosz, amelyet nincs, aki eloszlasson. Minden ember szubjektív saját magával szemben, ezért nem képes józanul felmérni pszichológiai állapotát, rálelni az optimális megoldásra. "Azt a szót, amely neked segít, egyedül nem tudod kimondani" – tanítja a bölcs mondás.
    Lassacskán azonban mégis csak változik a helyzet és ha kedve támad, Ön már nemcsak a hipnotizõrt, hanem a pszichoterapeutát is felkeresheti. Vegyük szemügyre, miben különböznek õk a pszichiátertõl és egymástól.


    Mire gondol a pszichiáter, miközben a beteggel beszélget

    Az emberek kisebb lelkesedéssel mennek a pszichiáterhez, mint a belgyógyászhoz. Biztosan attól félnek, a pszichiáter majd rájuk akaszt egy betegség-címkét, amitõl sosem szabadulnak. Az ilyesmi megesik, de azért mégiscsak ritkán. Leggyakrabban ezeket a nem létezõ címkékrõl szóló pletykákat azok terjesztik, akiknek jól állapították meg a diagnózisaikat, mindazonáltal egészségesnek tartják magukat.
    Ha pszichiáter keze közé kerül az ember, az két kérdésre kíván válaszolni: van-e pszichés betegsége és veszélyes-e másokra nézve.
    Elterjedt nézet, hogy a medicina, beleértve a pszichiátriát is – tudomány. Több tízezer disszertáció, könyv íródott belõle, évente több tudományos szimpóziumot rendeznek, temérdek pszichiátriai iskola létezik, csupán egy dolog nem létezik – pontos határvonal a lelki egészség és a lelki betegség között.
    Bizonyos esetekben kétség kívül diagnosztizálhatók a skizofrénia, az alkoholizmus okozta, a szenilitásból származó, a szülés utáni és más aktív lelki betegségek. Viszont általában a pszichikai betegségek – mint a szinuszgörbe – hullámvonalszerûen zajlanak le, és távolról sem lehet biztosan megmondani, hogy tegnap még betegség volt, ma pedig már nem az. Más szóval, sok "tényleges" lelki betegségben szenvedõ embernél van egy nagy "hézag", egy átmeneti állapot a lelkileg "normális" és a patologikus állapot között.
    Freud hívei viszont úgy vélik, hogy a lelkileg beteg és az egészséges ember között a különbség nem minõségi, hanem csak mennyiségi – az egészséges embernél ugyanolyan "deviancia-készlet" figyelhetõ meg, mint a betegnél, csak a betegnél ez a készlet valamivel nagyobb. A pszichiátriai klinikák betegeinek egy részénél a "pszichopátia", "határeset", "neurózis" diagnózisokat állapítják meg. Ezek az emberek még nem betegek, de már nem is egészségesek. Senki sem tudja megmondani, vajon "ténylegesen" megbetegszenek vagy sem.
    Többségünknél "nem állapítottak meg" pszichiátriai kórképet, idõnként mégis lelki elváltozások észlelhetõk rajtunk – erõs stresszbõl származó átmeneti önuralom-vesztés, mély (de nem endogén, azaz genetikai) depresszió, alkoholos mámor, indokolatlan féltékenység, hisztérikus reakciók és még sok más.
    És végül: a lelki betegség nem feltétlenül rossz. A hozzátartozóknak rendszerint mindig rossz, a betegnek viszont nem. Van Gogh skizofréniában szenvedett, Gogol mániákus depresszióban, Dosztojevszkij pedig epilepsziás volt. Talán azért voltak zsenik, mert betegek voltak? Ha nem lettek volna betegek, még nagyobb zsenik lettek volna? Ez senki sem tudja.
    Valamelyik nagy emberünk mondotta: "Ha Krisztus ma élne, egész biztos bolondok házába zárnák". Viszont ha a pszichiátria független a politikától, akkor a az elmegyógyintézetbe történõ kényszerbezáráshoz egyetlen feltétel szükséges: a beteg ön- és közveszélyes volta. Az önveszély az öngyilkosság, a közveszély pedig a betegség-okozta agresszió veszélyét jelenti.
    A beteggel folytatott elsõ beszélgetés során mindenekelõtt a pszichiáter is a veszélyesség kritériumait mérlegeli, másod- és harmadsorban pedig, hogy tulajdonképpen mi a diagnózis és milyen gyógyszereket kell felírni.


    Mire gondol a pszichológus, miközben a beteggel beszélget

    A pszichológus nem állapít meg diagnózist, õ ugyanis nem orvos. A pszichológus nem foglalkozik a beteg klinikai elhelyezésével, mert arra nincs jogi felhatalmazása. A pszichológus nem ír fel gyógyszereket. A pszichológushoz és pszichoterapeutához tehát bárki félelem nélkül fordulhat.
    A pszichoterapeuta rendelõjében a szakember természetesen elbeszélget Önnel, kikérdezi életvitelérõl, arról, miként reagál a különbözõ eseményekre. Feltehetõen elmagyarázza Önnek a fennálló neurózis okait, megvitatják a különbözõ – fõleg a "kilátástalan" – életszituációkban tanúsítandó optimális viselkedési formákat.
    Diagnózis helyett a pszichológus meghatározza az Ön személyiség típusát és gondolkodásának korrekciós módjait. Csakis a dilettáns kezd azonnal tanácsokat osztogatni a páciensnek az egyes szituációkban való helyes magatartásról, és "osztja ki" boldogság-receptjével. Tanácsok helyett a profi úgy alakítja a beszélgetést, hogy a páciens maga találjon rá a kérdéseire adandó válaszokra.
   A pszichológus nem tudja megváltoztatni az életszituációkat, viszont meg tudja változtatni a páciensnek a szituációkhoz való viszonyát. Ezáltal megszabadítja õt a belsõ konfliktusoktól.
   Ennek eredményeként megváltozik a páciens magatartása. Ön hinni fog abban, hogy viselkedése csaknem hibátlan, mindenben mások a hibásak. Persze mások ugyanezen a véleményen vannak: az õ magatartásuk a helyes és mindenben Ön a vétkes. A pszichológus nem bíró, s nem foglalkozik azzal, ki a vétkes.
   A pszichológus feladata, hogy a szituációt egy másik aspektusból, szemszögbõl láttassa meg Önnel.
   Meglátni azt, amit nem vesz észre. S hogy mit kell tenni a továbbiakban, az már az Ön dolga. Ha Önnek ez sikerül, akkor megszabadul a stressztõl, s ugyanakkor pszichoszomatikus betegségeitõl is.
    A terápia sikerének elõfeltétele, hogy a beteg igazán el akarjon igazodni az adott "bonyolult" élethelyzetben, a pszichoterapeuta pedig legyen avatott, tapasztalt szakember.
    Mielõtt azonban betekintést nyerne a páciens helyzetébe, a pszichológus igyekszik õt magát is "megnézni", megállapítani személyiségtípusát annak minden pozitív és negatív tulajdonságával együtt. Azt javaslom Önnek, mindezt végezze el önállóan.

Read 5467 times Last modified on March 14 2007

Leave a comment

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.

Read 22433 times 0
Nyelvdiagnosztika
{mosimages}Nyelvünk elárulja, ha a szervezetben nincs minden rendjén A nyelv bizonyos elváltozásaiból a népi gyógyászat és a klasszikus orvostudomány egyaránt…
Read 21063 times 2
A születéskő
A születéskő fogalmának kialakulása időszámításunk első századában kezdődött. Régebben az évet tizenkét állatövi periódusra osztották, mindegyiket egy-egy drágakő jelképezte. Amikor…
Read 14044 times 3
Erõs paprika, az okos fájdalomcsillapító
Az erős paprikából kivont kapszicin segítségével egyedülálló, új típusú fájdalomcsillapító kifejlesztésén dolgoznak magyar kutatók. A hazánkban népszerû fûszernövény a népi…
Read 12165 times 6
A banán
A legismertebb trópusi gyümölcs, amely lassan felszívó­dó cukrokat tartalmaz, melyek emelik az energiaszintet. A banán nagy mennyiségben tartalmaz B-vitaminokat, amelyek…
Read 11199 times 1
A szervezet megtisztitása
   Hogyan mossuk át belso szerveinket mosópor nélkül?       Talán bizony akadnak olyanok, akik a beleiket, veséjüket vagy tüdejüket…
Read 10227 times 1
A barnarizs
Az anyatej után ez a legkiegyensúlyozottabb táplálékunk. Ha semmi mást nem ennénk, akkor sem történne bajunk, sõt harmóniában és boldogságban…
Read 9999 times 2
Diéta kövéreknek és soványaknak
     Az evés örömélményt nyújt az embernek, melytõl semmi esetre sem szabad megfosztani. Ezért aztán a diéta fogalmát nem úgy…
Read 9269 times 0
A homoktövis jótékony hatásai a különböző szervi betegségekben
Keringési betegségek Az atherosklerosis (érelmeszesedés) folyamatának megelőzésében jelentős hatása van a teának, húsolajnak és tablettának. Ez különösen elhízott,magas vérnyomással rendelkező…
Read 9267 times 2
A bíbor kasvirág
Echinacea purpurea Gyógyászati célokra hol gyökerét vagy virágját, hol az egész növényt használják. Ezekbõl fõleg alkoholos kivonatot készítenek, mely gyógynövény…
Read 8963 times 2
A homlok
Megkülönböztetünk magas és alacsony homlokot, valamint sima és barázdált homlokot. A magas homlok nem a kopaszodás által megnyúlt homloki részre…