Gyógymasszázs

Rate this item
(1 Vote)

            

    A homo sapiens már pitecantropus korában megszerette a masszázst és mindaddig élni fog vele, míg fajunk utolsó példánya el nem tûnik az élõk sorából. A masszázs gyógyhatása majdnem mindenre kiterjed, komplikációi pedig gyakorlatilag nincsenek. Még a közepes masszõrnek is mindig vannak kliensei.
    A masszázs lazítja az izmokat, javítja a vér- és nyirok-keringést. Mûködésbe hozza a tartalék hajszálereket, melyeken keresztül több vér és oxigén jut a belsõ szervekbe. A páciens rögtön a masszázs után ("elsõ tûszúrásra", ahogy az orvosok mondják) érzi a fizikai és lelki feszültség enyhülését, javul a munkaképessége és általános közérzete.
    A masszázs a természetgyógyászat egyik alappillére. A gyógyítási folyamat nélküle nem nevezhetõ teljesnek.
    Fájdalom esetén viszont ritkán hatásos a masszázs. Fordított helyzet áll fenn: erõs fájdalom esetén nem szabad masszázst alkalmazni, mert az tovább növekedhet. A fájdalom csillapítására csak a tapasztalt masszõrök képesek.

    Miként különböztethetõ meg a jó masszõr a kontártól?

    Masszázsra érkezvén ne feledje el megszemlélni a helyiség berendezését. Az avatott masszõr jól tudja, hogy a masszázs nem csupán fizikai, hanem esztétikai ráhatás is. Ezért különös gondot fordít munkahelye "miliõjének" kialakítására.
    Analóg példa hozható fel az étteremmel kapcsolatban. A kérdést, hogy hova menjünk, gyakran úgy döntik el, hogy épp a "miliõt" részesítik elõnyben: a terem berendezését dekorációját, a különleges zenét, az udvarias kiszolgálást, az ételek minõsége pedig másodlagos szerepet játszik. A "nem túl finom, de szép" gyakran fontosabb, mint a "finom, de nem szép".
    Ezért aztán a masszõrnek is gondoskodnia kell arról, hogy a rendelõben mindig meleg legyen, a helyiséget finom illat lengje be, masszázs közben diszkrét zene szóljon, a lepedõ legyen makulátlan tisztaságú, s ne riasszon ötpercenként a telefon. Ha e feltételek nincsenek biztosítva, a kliens nem tud fizikailag, lelkileg megfelelõen ellazulni. S bármilyen jó is legyen maga a masszázs, a megfelelõ körülmények nélkül nem érjük el a maximális hatást.
    A masszázs lebonyolításával kapcsolatban nincsenek egységes szabályok. Olyan rögtönzés ez, amely függ a konkrét szituációtól, a masszázs céljától, mely lehet a balerina vagy sportoló inainak nyújtása, a beteg megszabadítása gerincfájdalmaitól, vagy az egészséges ember lazítása, felfrissítése. Innen a masszázs sokféle típusa.
    A masszázs kemény munka. Egy masszõrnek naponta tíz vagy annál is több vendége lehet. Ilyenkor nagy a kísértés a masszázs "félgõzzel", kissé kontár módon történõ elvégzése. Nézzük meg, mi is a klassszikus, kontárkodás nélküli masszázs.


 
  A klasszikus masszázs

    E masszázsnál négy mûveletet alkalmaznak: simítás, dörzsölés, gyúrás és vibráció. A procedúra céljától függõen a klasszikus masszázs lehet helyi, gyógy-, frissítõ és még sok más fajta. A klassszikus masszázs általános szabályaihoz tartoznak az alábbiak:
    – nem kelthet kellemetlen érzést;
    – a fájdalmas gócoknál (isiász, izületi gyulladás) csak felszíni masszázs alkalmazható;
    – a páciensnek kényelmesen, maximálisan laza izmokkal kell elhelyezkednie;
    – a masszõrnek a nyirokutak mentén a legközelebbi nyirokcsomók irányában kell végeznie mozdulatait.

 Ez a nyirokáram, s következésképp, a masszírozó mozdulatok vázlatos képe (lásd a mellékelt ábrán).
    Simítás. 
   A masszõr e mûvelettel kezdi és fejezi be a kezelést. Kezével egyszerûen simogatja a pácienst. A simítások különbözõképpen végezhetõk: felszínen vagy mélyen, folyamatosan vagy kisebb szünetekkel, ujjak segítségével, egész tenyérrel vagy csak annak élével, gereblyézõ vagy csipdesõ mozdulattal. Egy kezelés során nem feltétlenül kell alkalmazni az összes mûveletet. Minden a masszõr egyéni stílusától és az Ön "elkényeztetettségétõl" függ. Viszont minden esetben felszíni simításokkal kell indítani, s csak fokozatosan lehet áttérni a mélyebb, változatosabb mûveletekre.
    Dörzsölés. 
   E mûvelet emlékeztet a simításokra, de mivel nagyobb erõvel történik a ráhatás, a bõr elmozdul az alatta levõ szövetekhez képest. Erõsödik a vérkeringés, az izmok és inak megnyúlnak, felszívódnak az izületi lerakódások, csökken a neuralgiás fájdalom. A dörzsölést nem csak a nyirokáramlás irányában lehet végezni. Ellenkezõ irányban is lehet. Nem csak tenyérrel lehet dörzsölõ mozgást végezni. Lehet ököllel is. A masszírozott testrész "fûrészelhetõ" a tenyér élével, a kezet, lábat "gyalulni" vagy "facsarni" is lehet, mint ahogy a mosott fehérnemûvel tesszük.
    A klasszikus masszázsban a dörzsölõ mûveletek a simítások után következnek, de megelõzik a náluknál is intenzívebb, gyúró jellegû masszázst.
   Gyúrás.
   A Masszõr ujjai puhán megragadják, emelgetik, dögönyözik, préselik az izmokat, így hatnak rájuk és a bõr alatti zsírszövetekre. Ezzel fokozzák az izomtónust, növelik az izmok összehúzódó képességét, javítják a vérkeringést. A gyúrás az izmokra történõ ráhatás alapvetõ formája. Attól függetlenül, hogy túl feszesek vagy lazák az izmok, a gyúrás kiegyensúlyozó hatással van rájuk. 
    A gyúrás mûvelete emlékeztet arra, ahogy a tészta nyújtása történik. Tulajdonképpen mindent lehet csinálni, az eredmény a fontos: a gyúrás tárgya legyen megnyújtva. Az izmokat lehet csipkedni, a felületek elmozdíthatók egymáshoz képest, lehet rángatni, szorítani, húzogatni, nyomkodni vagy sodorni. Minden a masszõr kézerejétõl és a páciens mazohizmusától függ. Az elsõ kezelés során azonban nem javasoljuk a gyúrás intenzív formáit. A páciensnek elõször meg kell szoknia a masszázst, ellenkezõ esetben a kezelés másnapján egész testében "összetörtnek" érzi magát, ugyanúgy, ahogy az edzetlen test kemény munka vagy sportolás után izomlázat érez.
    Vibráció.
   A vibráció nem önálló mûvelet, hanem mûvelet-együttes. Általában a masszõr kezének valamelyik testszövetre irányuló rezgõ mozgását nevezik így. A kéz megmaradhat a test valamely pontján (stabil vibráció) de változtathatja is a helyét. Hasmasszázsnál ez a rázó mozgás a hatékony, miközben a kéz úgy mozog, mint ahogy szitálás közben a liszt szóródik szét. E mûvelet a belek perisztaltikájának javításával megszûnteti a székrekedést.
    Végtag-masszázsnál a masszõr úgy rázogatja a páciens kezét vagy lábát, mint egy kis szõnyeget. Ezt a mûveletet rossz vérkeringés, izületi fixálódás esetén vagy sportmasszázs céljaira használják.
    A hát, mell, far masszázsánál a masszõr kéz éllel ütögeti az adott testfelületet. A teljes tenyérrel történõ ütögetés a paskolás, az ököllel történõ pedig a kalapálás nevet viseli. 
    Ha a kezelés alatt a masszõr az összes eddig leírt mûveletet végigcsinálja (kivéve elsõ alkalommal az intenzív gyúrást), ez azt jelenti, – tisztességes munkát végez. Ha viszont mindennek csupán a felét, azt is ímmel-ámmal, akkor kontárkodik.
    A masszõr kezét a vibráció veszi igénybe a legjobban, ezért elektromos masszázs is alkalmazható. Villany masszírozó eszközök nagy választékban kaphatók, kezdve az apró készülékekkel (kisebb izületek, az arc masszázsa), egészen a vasaló nagyságú és -súlyú gépekig. A gépi masszázs ideális kiegészítõje a kézinek, alkalmazása ezért nem a kontárság bizonyítéka.
    A "klasszikus masszázson kívül igen nagy számban léteznek "nem-klasszikus" változatok is. Csupán néhányat említek közülük.


   
A "nem-klasszikus" masszázs

    Svédmasszázs. E masszázs intenzívebb a klasszikusnál. A masszõr mozdulatai erõsek, mélyen, olykor egészen a csontokig hatnak a szövetekre. Ezen kívül ezt a masszázst nem a nyirok áramlással azonos, hanem ellenkezõ irányban végzik.

    Finnmasszázs. Itt a hüvelykujj végzi a gyúrást, mely a csontágyazatokhoz közel fekvõ apró izmokra irányul. Alapvetõen a sportban használják.

   Pontmasszázs. Ugyancsak egy ujjal történik. A pontmasszázs kínai változatában ugyanazokat a pontokat használják fel, mint az akupunktúrában, figyelembe véve a meridiánokban áramló energiát. A japán verzióban (siacu) nem szerepel az erõvonalak és az energiaáram fogalma. Az izomra irányuló pontmasszázs célja, hogy javítsa a vérkeringést és eltávolítsa az izmokban felhalmozódott tejsav maradványokat.

    Szegmentális masszázs. Kizárólag gyógymasszázs. A test azon szegmentumain alkalmazzák, amelyek idegi összeköttetésben állnak a belsõ szervekkel. A nyakizmok masszázsát migrén vagy magas vérnyomás esetén, a 7-8. csigolya magasságában végzett gerincmasszázst a gyomor, míg a keresztcsont és farpofák masszázsát a nemzõszervek funkciójának javítására használják.

    Köpölyözõ masszázs. Ugyanazokkal a köpölyözõkkel (kis "befõttes üvegekkel") végzik, melyeket a gyerekeknek és felnõtteknek tesznek a mellére, hátára hörghurut vagy tüdõgyulladás esetén. Ez esetben azonban a köpölyözõk nem maradnak egy helyben, hanem a masszõr mozgatja õket a síkos krémmel bekent bõrfelületen.

   Szexmasszázs. Mi is tulajdonképpen a szexmasszázs? Van itt némi terminológiai zûrzavar. A szakirodalomban fellelhetõ egy definíció, mely a szexmasszázst mint olyan klasszikus, szegmentális vagy pontmasszázst határozza meg, melyet az impotencia és a frigiditás megszûntetésére alkalmaznak. Ez a fajta masszázs azonban inkább gyógy-, semmint szexmasszázs. A szexmasszázs megkülönböztetõ jegye az, hogy a szokásos masszázs mûveletek mellett tartalmazza az erogén, ezen belül a legerogénebb zónák simogatását is. Az orgazmus kiváltása – de legalábbis annak megkísérlése – szerves részét képezi a szexmasszázsnak.

    Távolról sem soroltam fel a masszázs minden fajtáját. A keleti országokban például a masszõr a páciens hátán "sétál", s eközben a sarkával és lábujjaival masszírozza õt. Az egymás testének leveles vesszõnyalábbal történõ csapkodása – amit az orosz gõzfürdõkben alkalmaznak – szintén masszázs.
    Úgy tûnhet, hogy a masszázs az alternatív gyógyászat legközérthetõbb része. Mi is lehet itt érthetetlen, hiszen a masszõr meggyúrja a páciens izmait, ezzel felszámolja a bennük levõ feszültséget, a vérpangást, miután utóbbi épnek és frissnek érzi magát.
    Igen, ez így van. Ám ez csak a jéghegy látható csúcsa. A nem látható részrõl pedig egyes pácienseknek és természetgyógyászoknak vannak, másoknak nincsenek sejtései.


   
Mirõl nem mesélnek a masszõrök a pácienseknek?

    A következõket Helga, egy budapesti masszázsszalon vezetõje volt kedves magnóra mondani nekem.
   
    – Úgy gondolom, masszázs közben ugyanolyan kielégülés történik, mint szeretkezés alatt. Ráadásul, amikor ezt mondom, nem is a szexmasszázsra, hanem a közönséges masszázsra gondolok. Szerintem általában azok járnak masszázsra, akik egyfajta szexuális kielégületlenséget éreznek. S amikor rátalálnak a megfelelõ masszõrre, hosszú éveken át megmaradnak nála. Így aztán megkapják azt, amiben hiányt szenvednek.
    – Jól értettem, a masszázs nem más, mint a nemi közösülés illúziója?
    – Lényegét illetõen így van, – folytatja Helga. Kialakítottam magamnak egy szabályt: pácienseimmel soha nem létesítek szexuális kapcsolatot. Ennek ellenére észrevettem, hogy köztem és azok között, akik már hosszú évek óta hozzám járnak, egyfajta szexuális energetikai kötõdés jött létre. Szeretik a kezemet, az érintésemet és akarva, nem akarva, tudatosan vagy önkéntelenül sokan bevallják közülük, hogy masszázs közben az ágyban képzelik magukat velem. Gyakran ez a képzet alakul ki bennem is. Nem tudom, hogyan megy ez végbe. Biztosan automatikusan, reflex-szerûen, mert egy félmeztelen test mindegyikünkben önkéntelenül szexuális asszociációkat ébreszt. Milyen szituációban látjuk az ellenkezõ nem képviselõit ruhátlanul? Természetesen szeretkezés közben. Esetleg a strandon. A strandon nincs testi érintkezés, masszázs közben viszont van. Annál is inkább, mert utóbbi elég hosszú ideig tart, s ezalatt föl-fölvetõdik bennem a gondolat, "vajon ez a férfi hogyan viselkedik az ágyban"? Érzem, hogy klienseimben is állandóan ilyen érzések keletkeznek irántam. Munka közben nem foglalkozom annak elemzésével, amirõl most beszélek. Mindamellett, gyakran vannak ilyen gondolataim. És függetlenül attól, férfival vagy nõvel van dolgom, akaratlanul is egyfajta ál-szexuális, személyes kontaktus elemeit viszem bele a mechanikus ráhatásba.
    – Ez esetben a páciensnek viszont valószínûleg vágya támad, hogy az ál-szexuális kapcsolatot valódivá tegye, így van?
    – Ez mindenkinél másként van, de észrevettem, hogy azok a férfiak, akik már régóta járnak hozzám, szeretnének velem lefeküdni. Az intelligenciától, jólneveltségtõl és kulturáltságtól függõen egyesek sehogy sem juttatják kifejezésre vágyaikat, mások csak célozgatnak rá, ismét mások megmondják kerek perec. S még azután is, hogy megmondom nekik, hogy sem most, sem soha máskor nem lesz köztünk más, csak masszázs, mégis tovább járnak hozzám, hisz az ál-szexuális kötõdés már megvan, s õk mindaddig hozzám fognak járni, míg e kötõdést el nem tépem. A vendégeim nem akarnak megválni tõle. Legtöbbjük elegendõ szexuális élményben részesül családon belül vagy azon kívül. De hiányzik nekik az érintés. Assszonyaik, szeretõik rendszerint nem sokat simogatják õket, így aztán éntõlem kapják meg azt ami nincs meg nekik az életben. Szex – részletekben: egy része velem, a másik a feleséggel vagy a szeretõvel.
    – Ugyanez a képlet a nõkre is érvényes?
    – Nem, csak a férfiakra. A férfiak könnyebben meg tudnak maradni a nõnemû masszõrrel egy ilyen "fél-kötõdésben". Ha viszont ilyen energetikai kötõdés alakul ki a nõi páciens és a férfi masszõr között, akkor – a férfiaktól eltérõ módon, akiknek a szex vagy az ál-szex absztrakt is maradhat, a nõk számára ez mindig is mélyen személyes élmény. Ezért hosszan tartó "fél-kötõdés" egy nõ és egy férfi masszõr között aligha lehetséges. Az ilyen kapcsolat egy szinten vagy megszakad vagy pedig a "fél-kötõdésbõl" konkrétabb kapcsolatba megy át.

    Remélem, ez az interjú nem szegi kedvét a kedves olvasónak abban, hogy masszázsra járjon. Ha kedvét szegi, forduljon csontkovácshoz, aki a simogatást nem alkalmazza. Annál kissé "keményebb" ember.

 

 

Read 4729 times Last modified on July 29 2014

Leave a comment

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.

Read 23274 times 2
A születéskő
A születéskő fogalmának kialakulása időszámításunk első századában kezdődött. Régebben az évet tizenkét állatövi periódusra osztották, mindegyiket egy-egy drágakő jelképezte. Amikor…
Read 23273 times 0
Nyelvdiagnosztika
{mosimages}Nyelvünk elárulja, ha a szervezetben nincs minden rendjén A nyelv bizonyos elváltozásaiból a népi gyógyászat és a klasszikus orvostudomány egyaránt…
Read 16225 times 0
A homoktövis jótékony hatásai a különböző szervi betegségekben
Keringési betegségek Az atherosklerosis (érelmeszesedés) folyamatának megelőzésében jelentős hatása van a teának, húsolajnak és tablettának. Ez különösen elhízott,magas vérnyomással rendelkező…
Read 14642 times 3
Erõs paprika, az okos fájdalomcsillapító
Az erős paprikából kivont kapszicin segítségével egyedülálló, új típusú fájdalomcsillapító kifejlesztésén dolgoznak magyar kutatók. A hazánkban népszerû fûszernövény a népi…
Read 13159 times 6
A banán
A legismertebb trópusi gyümölcs, amely lassan felszívó­dó cukrokat tartalmaz, melyek emelik az energiaszintet. A banán nagy mennyiségben tartalmaz B-vitaminokat, amelyek…
Read 11780 times 1
A szervezet megtisztitása
   Hogyan mossuk át belso szerveinket mosópor nélkül?       Talán bizony akadnak olyanok, akik a beleiket, veséjüket vagy tüdejüket…
Read 10791 times 1
A barnarizs
Az anyatej után ez a legkiegyensúlyozottabb táplálékunk. Ha semmi mást nem ennénk, akkor sem történne bajunk, sõt harmóniában és boldogságban…
Read 10688 times 2
Diéta kövéreknek és soványaknak
     Az evés örömélményt nyújt az embernek, melytõl semmi esetre sem szabad megfosztani. Ezért aztán a diéta fogalmát nem úgy…
Read 9890 times 2
A homlok
Megkülönböztetünk magas és alacsony homlokot, valamint sima és barázdált homlokot. A magas homlok nem a kopaszodás által megnyúlt homloki részre…
Read 9805 times 2
A bíbor kasvirág
Echinacea purpurea Gyógyászati célokra hol gyökerét vagy virágját, hol az egész növényt használják. Ezekbõl fõleg alkoholos kivonatot készítenek, mely gyógynövény…